Elhunyt ügyvezető osztaléka

Kérdés: Jóváhagyott osztalék öröklésével kapcsolatos a kérdésem. A hagyatéki leltárban a kft. többségi tulajdonos elhunyt ügyvezető korábbi években jóváhagyott, de a halál időpontjáig ki nem fizetett osztalékának, illetve a fel nem vett munkabérének kell-e külön szerepelnie, vagy az üzletrész öröklésével ez automatikusan megörökölhető? A jóváhagyott osztalék 10 millió Ft felett van, adózatlan. Ha a hagyatéki leltárban szükséges ezt szerepeltetni, akkor a jóváhagyott adózatlan összeget kell a hagyatéki leltárban feltüntetni? Ha adózott összeget kellene, akkor az egészségügyi hozzájárulás több örökös esetén hogyan, mikori időponttal számítható? Ehhez az öröklési arányok ismerete szükséges?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 298. számában a 6146. kérdésre adott válaszban azt írtuk, a kft. a jóváhagyott osztalékot az ügyvezetővel szembeni kötelezettségként mutatja ki. Az ügyvezetővel szembeni kötelezettség az ügyvezető követelése, és mint ilyen – az osztalékot terhelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Részesedés értékesítése ellenérték nélkül

Kérdés: A társaság tartós részesedését ellenérték nélkül kívánja értékesíteni. Az értékesítést követően árfolyamvesztesége keletkezik. A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításain belül elszámolt árfolyamveszteségen kívül van-e adóalap-módosító hatása az ügyletnek?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük, nem szerencsés és félrevezető, ha részesedés térítés nélküli átadás/átvételét ellenérték nélküli értékesítésnek minősítik. Az adott esetben tehát a tartós részesedés átadás/átvétele térítés nélküli eszközátadás.A kérdésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  

Gépjárművek üzemben tartása

Kérdés: A társaság üzemben tartója több tehergépjárműnek, amelyekre ingyenes üzembentartói szerződést kötött határozatlan időre egy magánszeméllyel, illetve egy egyéni vállalkozóval. A társaság a 0. Számlaosztályban tartja nyilván a szerződésben meghatározott értéken a gépjárműveket. Értékcsökkenést nem számol el, ezenkívül minden költséget, adót a társaság fizet és számol el. Az egyéni vállalkozó tárgyi eszközként tartja nyilván a gépjárművet, amelynek könyv szerinti értéke az értékcsökkenéssel folyamatosan csökken. Egyéb költséget a gépjármű után nem számol el. Megfelelően jár el a társaság, illetve az egyéni vállalkozó? A magánszemélynek keletkezik-e bármilyen jogcímen jövedelme?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, nem lehet azzal egyet­érteni, hogy a gépjárművek tulajdonosai nem kapnak a társaságtól az üzembentartói szerződés alapján díjat, illetve bérleti díjat, ami legalább a tehergépjárművek terv szerinti értékcsökkenési leírására fedezetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.

Nevezési díjak, vásárlási utalványok

Kérdés: Kreatív alapanyagok kereskedelmével foglalkozó kft. tevékenységi köréhez kapcsolódóan kiállítást és versenyt hirdet. Ennek során a résztvevők nevezési díjat fizetnek, az (ideiglenesen) átadott tárgyakból a kiállítás során a legjobbak díjakban részesülnek, konkrétan (üzletben levásárolható) utalványokat kapnak. Kérem segítségüket a nevezési díjak, továbbá az utalványok számviteli elszámolásának, adóvonzatának meghatározásához!
Részlet a válaszából: […] A résztvevők által fizetett nevezési díjat árbevételként nem lehet elszámolni, mert nem a kft. tevékenységének ellenértéke. Azt a résztvevők a kiállításon és a versenyen való részvétel érdekében (és az esetleges díj reményében) adják, azaz a kft.-nél felmerülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.
Kapcsolódó címkék:  

Személyi jövedelemadó 1%-ának elszámolása

Kérdés: Egyesületünk az szja 1% felajánlásából az adóhatóság által 2012 októberében átutalt teljes összeget a 2012. évi mérlegben passzív időbeli elhatárolásként könyvelte, mivel 2012-ben már nem merültek fel olyan költségek, amelyeket az szja 1%-a felhasználásaként könyvelhettünk volna. A 2013. évben felmerült költségeket szeretnénk ennek az összegnek a terhére elszámolni a passzív időbeli elhatárolás megszüntetésével. Az adóhatóság tájékoztatása szerint a 2012-ben átutalt összeget még 2013-ban nem használhatjuk fel, és azt nem passzív időbeli elhatárolásként, hanem az adóhatósággal szembeni kötelezettségként kellene kimutatni. Ha a mérlegkészítés időpontját előbbre hoznánk, az elszámolást már 2014. január 2-án beküldenénk az adóhatósághoz, akkor elszámolhatnánk 2013. évre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakra egyértelmű választ ad a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (Szftv.).Feltételezzük, hogy az egyesület az Szftv. 4. §-a alapján kedvezményezett – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.
Kapcsolódó címkék:  

Elszámolás a kft.-ből kilépő taggal

Kérdés: Az egyszemélyes kft.-ből kilépne a tulajdonos, és helyette belép a másik, aki szintén magánszemély. Hogyan kell a kilépett taggal a kft.-nek elszámolnia? A jegyzett tőke 500 ezer forint, az eredménytartalék a 2013. évi mérleg szerinti eredménnyel 15 570 ezer Ft. A kft. rövid lejáratú kötelezettsége 36 207 E Ft, hosszú lejáratú kötelezettsége 37 989 E Ft. Mindezt tárgyi eszközök vásárlásához vette fel.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt tisztázni kell, hogy a tulajdonos kilépéssel vagy az üzletrész átruházásával szünteti meg tagsági jogviszonyát.Ha a tulajdonos kilépéssel szünteti meg a tagsági jogviszonyát, akkor az üzletrészét be kell vonni. Az üzletrész bevonása esetén – az új Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.
Kapcsolódó címke:

Kisadózó vállalkozások tételes adója, megszűnés

Kérdés: A 6055. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem, konkrét példa alapján. Ha a bt. ingatlanának könyv szerinti értéke 500 E Ft, piaci értéke 17 500 E Ft, a Tao-tv. szerint a korábbi bruttó érték után számolok értékcsökkenési leírást, a számvitelben pedig a piaci érték után? A saját tőke különbözeti alapon meghatározott értéke 17 000 E Ft, amit a kata időszakra tekintettel adózott eredménytartaléknak minősíthetünk, holott az a piaci értékelésből származott. Ezt az adózott eredménytartalékot később – ha pénzügyi fedezete lesz – bármikor kifizethetjük osztalékként, adómentesen?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen.A Számviteli Levelek 294. számában a 6055. kérdésre adott válaszban azt írtuk, ha a katát választó bt. – ezen adóalanyisága megszűnésekor – visszatér a számviteli törvény hatálya alá, akkor ezen adóalanyisága megszűnésének időpontjával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.
Kapcsolódó címke:

Újságot értékesítő egyéni vállalkozó

Kérdés: Egyéni vállalkozó ajándékboltot üzemeltet, amelyben bizományosi szerződés alapján újságot értékesít. Az újságértékesítésről elszámolás alapján a terjesztő számlát állít ki, amelyen feltünteti az időszak forgalmi adatait, a bizományosi díjat, amellyel csökkentett összeget kell a vállalkozónak fizetnie. Tájékoztatást kér az újságértékesítés helyes elszámolásáról. Az egyéni vállalkozónak az újságértékesítés napi forgalmát be kell-e ütnie a pénztárgépbe? A terjesztő számlája alapján a forgalmat kell könyvelni árubeszerzésként, vagy csak a jutalékkal csökkentett összeget?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a választ két oldalról közelítjük.A pénztárgép kötelező használatát – jelenleg – a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. §-a szabályozza, bár tételesen nem rögzíti azt. Az (1) bekezdés arról rendelkezik, hogy nyugtaadási kötelezettségüket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.
Kapcsolódó címkék:  

Barterüzlettel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Szeretnénk barterüzletet kötni egy rádióval. Tőlük kapunk reklámidőt, mi adunk nyereményjátékaikhoz kisorsolható szolgáltatást. A barterszerződésben jelentős mértékű akciós árak szerepelnének, mindkét fél részéről. Nekünk, mint szolgáltatást nyújtónak, illetve nyereményfelajánlónak milyen adózási kötelezettségeink merülnének fel? Adóalapként figyelembe lehet-e venni az akciós árat?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt tisztázni kell a barterüzlet értelmezését.Az Szt. 75. §-ának (6) bekezdése szerinti előírásból az következik, hogy a barterügylet olyan – a belföldi és a külföldi vállalkozó közötti szerződés keretében létrejött – kétoldalú csereügylet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.
Kapcsolódó címke:

Lejárt utalványok visszautalt ellenértéke

Kérdés: A SZÉP kártyához kapcsolódó lejárt, visszafizetett elektronikus utalványok értékének helyes számviteli elszámolását keresve, két különböző könyvelési megoldással találkoztunk. A Számviteli Levelek 280. számában az 5732. kérdésre adott válasz szerint a lejártnak minősülő SZÉP utalványok visszautalt ellenértékét a személyi jellegű egyéb kifizetéseket csökkentő tételként kell elszámolni. A "Számvitel, Adó, Könyvvizsgálat" 2013. évi 7-8. számában az 51/2013. számviteli kérdésre adott válasz szerint a visszafizetett értéket egyéb bevételként kell elszámolni az Szt. 77. §-ának (1) bekezdése alapján. Melyik megoldás alapján kell eljárni?
Részlet a válaszából: […] Mivel az Szt. egyéb bevételeket részletező 77. §-a tételesen nem tartalmaz előírást az előző üzleti év(ek)ben költségként elszámolt összegek visszafizetésének elszámolására, a tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelv alapján a jogalkalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.
Kapcsolódó címke:
1
38
39
40
96