Otthoni telefon használata

Kérdés: A munkavállaló a telefonját cégügyekben használja. Milyen módon térítheti meg a cég a telefonköltségét (otthoni, nem mobil)?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy közvetlenül semmilyen formában nem tudja megtéríteni!Az lehetne a megoldás, ha a cég a munkavállalójával olyan megállapodást kötne, amely szerint a munkavállaló a telefon használatát teljeskörűen átengedi a munkáltatójának, erről a szolgáltatót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.
Kapcsolódó címkék:  

Bérleti díj elengedése

Kérdés: A kft. ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytat. A bérlők 90%-a magánszemély, akik nem egyenlítik ki a bérleti díjról szóló számlát. Felszólításainkra (tértivevényes levél, telefon) az volt a reakció, hogy akkor sem tudnak fizetni, ha bepereljük őket. Mit tudunk tenni? Leírhatjuk a követelést behajthatatlanként? Milyen adóvonzata lehet?
Részlet a válaszából: […] Arra nem tudunk válaszolni, hogy a követelést érdemes-e perelni vagy sem. Egyrészt ez alapvetően jogi kérdés, de nagymértékben függ attól, hogy a bérleti szerződés mit tartalmaz, többek között arra vonatkozóan, hogy mi a következménye annak, ha a bérlő nem fizet.Ha az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:

Védjeggyel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: A szerződés szerint a magánszemély a védjegyjogosult (licencadó), a kft. a licencvevő, a védjegyhasználatra készült hasznosítási szerződés. A védjegy közösségi védjegy. A licencdíj évi 500 000 forint, ami minden naptári évre esedékes. A szerződés szerint, a védjegyhasználati jogért a rendszeres díjon felül a licencvevő megfizeti a védjegy hazai és nemzetközi regisztrációs díját, a fenntartási díjat és minden egyéb hatósági díjat. A védjegy iparjogvédelmi fogalom, nem tartozik a szerzői jog alá. Ha nem szerzői díj a kifizetett összeg, mihez tartsam magamat? Ez évben a védjegyjogosult szerződés alapján határozatlan időre bérbe adja a kft.-nek a védjegyet védjegyhasználati díj címén. Ehhez kapcsolódóan el kell számolni a Szabadalmi Hivatal javára történő igazgatási szolgáltatási díjat, és minden EU-s bejegyzéssel kapcsolatos költséget, mert az a bekerülési érték része. Minek kell minősíteni a szerződést: bérbeadásnak vagy közvetített szolgáltatásnak?
Részlet a válaszából: […] Csaknem teljes terjedelmében idéztük a kérdést, de így is van, ami nem egyértelmű.A védjegyjogosult magánszemély részére bármilyen jogcímen kifizetett összeg (így az éves 500 000 forint összegű licencdíj is) teljes összegében a magánszemély egyéb bevétele, és mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:

Elhunyt tag öröksége

Kérdés: A bt. egyik tagja elhunyt. Az örökös nem akar a bt.-ben tagként maradni. A bt. kiszámolja az örökösnek járó összeget: a vagyoni betét 5 E Ft, 10 000 E Ft a vagyoni betétre arányosan jutó vagyon. Hogyan és mikor adózik a 10 000 E Ft?
Részlet a válaszából: […] Az illetéktörvény vonatkozó előírása alapján az öröklési illeték tárgya az örökség. A hagyatékhoz kell számítani az örökhagyóra szállott, de neki még át nem adott örökséget is. Ilyennek tekintendő az elhunyt tagnak a vagyoni betétje és a vagyoni betétre arányosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  

Elhunyt ügyvezető osztaléka

Kérdés: Jóváhagyott osztalék öröklésével kapcsolatos a kérdésem. A hagyatéki leltárban a kft. többségi tulajdonos elhunyt ügyvezető korábbi években jóváhagyott, de a halál időpontjáig ki nem fizetett osztalékának, illetve a fel nem vett munkabérének kell-e külön szerepelnie, vagy az üzletrész öröklésével ez automatikusan megörökölhető? A jóváhagyott osztalék 10 millió Ft felett van, adózatlan. Ha a hagyatéki leltárban szükséges ezt szerepeltetni, akkor a jóváhagyott adózatlan összeget kell a hagyatéki leltárban feltüntetni? Ha adózott összeget kellene, akkor az egészségügyi hozzájárulás több örökös esetén hogyan, mikori időponttal számítható? Ehhez az öröklési arányok ismerete szükséges?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 298. számában a 6146. kérdésre adott válaszban azt írtuk, a kft. a jóváhagyott osztalékot az ügyvezetővel szembeni kötelezettségként mutatja ki. Az ügyvezetővel szembeni kötelezettség az ügyvezető követelése, és mint ilyen – az osztalékot terhelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Részesedés értékesítése ellenérték nélkül

Kérdés: A társaság tartós részesedését ellenérték nélkül kívánja értékesíteni. Az értékesítést követően árfolyamvesztesége keletkezik. A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításain belül elszámolt árfolyamveszteségen kívül van-e adóalap-módosító hatása az ügyletnek?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük, nem szerencsés és félrevezető, ha részesedés térítés nélküli átadás/átvételét ellenérték nélküli értékesítésnek minősítik. Az adott esetben tehát a tartós részesedés átadás/átvétele térítés nélküli eszközátadás.A kérdésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  

Gépjárművek üzemben tartása

Kérdés: A társaság üzemben tartója több tehergépjárműnek, amelyekre ingyenes üzembentartói szerződést kötött határozatlan időre egy magánszeméllyel, illetve egy egyéni vállalkozóval. A társaság a 0. Számlaosztályban tartja nyilván a szerződésben meghatározott értéken a gépjárműveket. Értékcsökkenést nem számol el, ezenkívül minden költséget, adót a társaság fizet és számol el. Az egyéni vállalkozó tárgyi eszközként tartja nyilván a gépjárművet, amelynek könyv szerinti értéke az értékcsökkenéssel folyamatosan csökken. Egyéb költséget a gépjármű után nem számol el. Megfelelően jár el a társaság, illetve az egyéni vállalkozó? A magánszemélynek keletkezik-e bármilyen jogcímen jövedelme?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, nem lehet azzal egyet­érteni, hogy a gépjárművek tulajdonosai nem kapnak a társaságtól az üzembentartói szerződés alapján díjat, illetve bérleti díjat, ami legalább a tehergépjárművek terv szerinti értékcsökkenési leírására fedezetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.

Nevezési díjak, vásárlási utalványok

Kérdés: Kreatív alapanyagok kereskedelmével foglalkozó kft. tevékenységi köréhez kapcsolódóan kiállítást és versenyt hirdet. Ennek során a résztvevők nevezési díjat fizetnek, az (ideiglenesen) átadott tárgyakból a kiállítás során a legjobbak díjakban részesülnek, konkrétan (üzletben levásárolható) utalványokat kapnak. Kérem segítségüket a nevezési díjak, továbbá az utalványok számviteli elszámolásának, adóvonzatának meghatározásához!
Részlet a válaszából: […] A résztvevők által fizetett nevezési díjat árbevételként nem lehet elszámolni, mert nem a kft. tevékenységének ellenértéke. Azt a résztvevők a kiállításon és a versenyen való részvétel érdekében (és az esetleges díj reményében) adják, azaz a kft.-nél felmerülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.
Kapcsolódó címkék:  

Személyi jövedelemadó 1%-ának elszámolása

Kérdés: Egyesületünk az szja 1% felajánlásából az adóhatóság által 2012 októberében átutalt teljes összeget a 2012. évi mérlegben passzív időbeli elhatárolásként könyvelte, mivel 2012-ben már nem merültek fel olyan költségek, amelyeket az szja 1%-a felhasználásaként könyvelhettünk volna. A 2013. évben felmerült költségeket szeretnénk ennek az összegnek a terhére elszámolni a passzív időbeli elhatárolás megszüntetésével. Az adóhatóság tájékoztatása szerint a 2012-ben átutalt összeget még 2013-ban nem használhatjuk fel, és azt nem passzív időbeli elhatárolásként, hanem az adóhatósággal szembeni kötelezettségként kellene kimutatni. Ha a mérlegkészítés időpontját előbbre hoznánk, az elszámolást már 2014. január 2-án beküldenénk az adóhatósághoz, akkor elszámolhatnánk 2013. évre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakra egyértelmű választ ad a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (Szftv.).Feltételezzük, hogy az egyesület az Szftv. 4. §-a alapján kedvezményezett – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.
Kapcsolódó címkék:  

Elszámolás a kft.-ből kilépő taggal

Kérdés: Az egyszemélyes kft.-ből kilépne a tulajdonos, és helyette belép a másik, aki szintén magánszemély. Hogyan kell a kilépett taggal a kft.-nek elszámolnia? A jegyzett tőke 500 ezer forint, az eredménytartalék a 2013. évi mérleg szerinti eredménnyel 15 570 ezer Ft. A kft. rövid lejáratú kötelezettsége 36 207 E Ft, hosszú lejáratú kötelezettsége 37 989 E Ft. Mindezt tárgyi eszközök vásárlásához vette fel.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt tisztázni kell, hogy a tulajdonos kilépéssel vagy az üzletrész átruházásával szünteti meg tagsági jogviszonyát.Ha a tulajdonos kilépéssel szünteti meg a tagsági jogviszonyát, akkor az üzletrészét be kell vonni. Az üzletrész bevonása esetén – az új Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.
Kapcsolódó címke:
1
38
39
40
96