Részvénytársaság részére nyújtott kölcsön

Kérdés: Zártkörűen működő részvénytársaság alkalmazotti jogviszonyban lévő tulajdonosa kamat fejében kölcsönt nyújt a zrt.-nek. Szükséges-e közgyűlési határozat a kölcsönszerződés megkötéséhez? Hogyan adózik a kamatot kapó magánszemély és hogyan a zrt.? Ha csak kölcsönt nyújtó a tulajdonos, akkor miben más az adózás?
Részlet a válaszából: […] Az új Ptk. a döntéshozó legfőbb szerv (az adott esetben a közgyűlés) feladat- és hatáskörét nagyon leegyszerűsítetten, néhány tételben határozza meg. Ebből alapvetően az következik, hogy a törvényben tételesen nem szereplő esetekben a közgyűlésnek kell eldöntenie, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.
Kapcsolódó címkék:  

Háziorvosok szakmai körúton, külföldön

Kérdés: Háziorvosi tevékenységet folytató betéti társaság tagjai, akik egyben a bt. alkalmazottai is, az utazási iroda által orvosoknak szervezett "Hippokratészi szakmai körúton" vesznek részt külföldön. Az utazási iroda által kiállított számlában részvételi díj, repülőtéri illeték, biztosítási díj és félpanziós felár van feltüntetve. Költségként elszámolható az út? Oktatás-továbbképzés vagy utazás-kiküldetés? Van-e adó-, illetve járulékvonzata?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 10. pontja alapján hivatali, üzleti utazás az, amikor a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges az utazás, ideértve különösen a kiküldetés miatt szükséges utazást....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.
Kapcsolódó címkék:  

Könyöklők íróasztalokra

Kérdés: Társaságunk ún. könyöklőket (nagyméretű lapok, amelyeket az íróasztalra tesznek, rendszerint naptárt tartalmazó letéphető lapok formájában, és a szélén körben a cégek reklámjai helyezkednek el) rendelt egy hirdetési felületeket értékesítő cégtől. A könyöklőkön – más cégeké mellett – társaságunk reklámja is szerepel. A könyöklők egy részét társaságunk az üzletfelei részére adja ajándékba, más részét a saját munkatársainak adja oda, hogy azzal "védjék" az íróasztalukat, és szükség esetén arra jegyzetelhetnek. Hogyan történik a könyöklők számviteli elszámolása és adózása? Bekerülési értékük: 25 000 Ft+áfa.
Részlet a válaszából: […] A választ az egyszerűbbel kezdjük. A saját munkatársak részére átadott könyöklőket a munkatársak a vállalkozás érdekében végzett tevékenységük során használják (nem viszik haza). Így ezen könyöklők bekerülési értékét a használatbavételkor anyagköltségként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.
Kapcsolódó címkék:  

Lakás üdülés céljára

Kérdés: Cégünk vásárolt egy lakásként bejegyzett ingatlant a Balaton partján. Az ingatlan 48 m2, összesen másfél szoba. Az ingatlant üdülőként szeretnénk használni, de – szerintünk – nem felel meg a 173/2003. Korm. rendeletben foglaltaknak. Hogyan kell az üdültetés és üzemeltetés költségeit elszámolni? Kinek kell adóznia és mennyit, illetve milyen jogcímen? Az ingatlanba vásárolt eszközök, anyagok áfáját nem igényeltük vissza.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt felhívjuk a figyelmet arra, hogy először az ingatlan-nyilvántartásban kellene a lakáskénti bejegyzést megváltoztatni üdülőkénti használatra. Ha ez sikerrel jár, lehet kezdeményezni a nem üzleti célú közösségi szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.
Kapcsolódó címkék:  

Vevőkövetelés végelszámolásnál

Kérdés: A kiválással létrejött egyszemélyes kft. áfamentesen értékesítette a kiválás során tulajdonába került lakóingatlanokat, amelyeket a jogelőd társaság eredetileg a fejlesztési tartaléka felhasználásával vásárolt meg. A vevő a vételárat 150 hónap alatt részletekben fizeti meg. Néhány hónappal később az eladó elhatározta a végelszámolását. A kft. egyszemélyi tulajdonosa magánszemély. A kft. végelszámolása során, illetve a végelszámolás befejezését követő vagyonfelosztás során milyen szja-kötelezettsége keletkezik a kft. egyszemélyes tulajdonosának a még fennálló vételár-követelés mint kiadott cégvagyon után? Milyen számviteli bizonylatok alapján állapítható meg az szja alapja és összege? Mi lesz az adóköteles bevétel megszerzésének az időpontja?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt indokolt a figyelmet felhívni a végelszámolással kapcsolatos cégtörvényi előírások, továbbá a 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendeletben foglaltak alapos áttanulmányozására. Ezek ismerete választ ad a kérdésekre is.Néhány egyéb megjegyzés a válasz előtt.A jogelőd...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.
Kapcsolódó címkék:  

Konferencián részt vevő orvosok támogatása

Kérdés: Orvosi segédeszközöket kórházak részére értékesítő kft. a termékeikkel kapcsolatos témájú konferencián, kongresszuson részt vevő orvosoknak a 2006. évi XCVIII. törvény 14. §-a alapján természetbeni támogatást ad, vagyis megtéríti a rendezvényen való részvétel díját, utazási és szállásköltségét. Az orvosok a rendezvényt követően a kft. dolgozói részére előadják az előadáson hallottakat, majd tanácsot, véleményt mondanak a termék használatára vonatkozóan, tehát az orvosok szakmai rendezvénylátogatása a cég tevékenységét közvetlenül érinti. Milyen módon lehet hitelesen alátámasztani az orvosok támogatásának a kft. tevékenységével való összefüggését? A rendezvényszervezőtől a kft. a saját nevére szóló számlát kap. Hogyan kell kezelni a támogatást a társasági adó, az szja és járulékok szempontjából?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz attól függ, hogy az egészségügyi vagy tudományos tevékenységet folytató személy (az orvos) mennyiben segíti elő a kft. orvosi segédeszközöket értékesítő tevékenységét, és ezt mennyire és mennyiben tudják dokumentálni. Ezzel kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrész-értékesítés és osztaléka

Kérdés: A kft. 100%-os tulajdonosa el kívánja adni üzletrészét. 2013. 12. 31-én a saját tőke 57 000 E Ft, és a kötelezettségek között szerepel 30 000 E Ft ki nem fizetett osztalék. Ha a könyvekben marad a ki nem fizetett osztalék, ki lesz jogosult annak a megszerzésére, a régi vagy az új tulajdonos?
Részlet a válaszából: […] A válasz egyértelmű, a régi tulajdonos, az, aki az osztalékkifizetés jóváhagyásakor tulajdonos volt, akivel szemben a kft.-nek a jóváhagyott osztalék miatt kötelezettsége van.Természetesen a régi tulajdonos a neki járó osztalékról a személyi jövedelemadó és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Meghalt beltag kölcsöne

Kérdés: A betéti társaság beltagjának 2013-ban kölcsönt nyújtott. A kölcsönt kapó beltag 2014-ben meghalt. Normális esetben, ha a társaság elengedi a tag követelését, akkor a magánszemélynek egyéb jövedelme keletkezik, ami után 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kellene fizetnie. A társaságot ezzel összefüggésben adó nem terheli. Kinek kell halál esetén az elengedett követelés után a személyi jövedelem­adót és az egészségügyi hozzájárulást megfizetnie? Az elhunyt özvegyének?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság hivatalosan nem tudhatja, hogy a beltagnak van-e és ha igen, milyen nagyságú vagyona. Ezért a társaságnak a hagyatéki tárgyaláson érvényesítenie kell a nyújtott kölcsön miatti társasági követelést. A hagyatéki eljárás során kaphat a társaság választ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.
Kapcsolódó címkék:  

Tartós bérbeadás ingyen

Kérdés: Személygépkocsi tartós bérbeadásakor a cégautóadó alanya a bérbevevő 2013. 07. 01-től, ha az üzembentartó személyét a hatósági járműnyilvántartás tartalmazza. Lehet-e ingyenes a tartós használatbavétel, és ez esetben is elszámolható a társaságnál az amortizáció, mint költség?
Részlet a válaszából: […] A kérdező téved, amikor arról ír, hogy a cégautóadó alanya a bérbevevő. A Gjt. 17/B. §-ának (1) bekezdése szerint az adó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Az üzembentartó személyének a hatósági járműnyilvántartásba történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Követelés elengedése

Kérdés: A közkereseti társaság elengedi egy magánszeméllyel és egy társasággal szembeni követelését. Milyen adóvonzata van az elengedő társaságnál és a másik két félnél?
Részlet a válaszából: […] Az elengedett követelést a közkereseti társaságnál (kkt.) is – a főszabály szerint – a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni, és mint ilyen csökkenti az adózás előtti eredményt. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján nem kell az adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.
Kapcsolódó címkék:  
1
39
40
41
96