Osztalékelőlegből osztalék és annak adója

Kérdés: A Számviteli Levelek 68. számában az 1418. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezzük, a kifizetett osztalékelőleg és a fizethető osztalék közötti eltérés személyi jövedelemadóját miként kell rendezni 2003-ban, illetve 2004-ben, továbbá akkor, ha az osztalékelőleg adója nem fedezi az osztalék adóját?
Részlet a válaszából: […] Ha a társas vállalkozás az adóév várható osztalékára tekintettel osztalékelőleget fizet tagjainak, akkor ezen jövedelem után 20 százalékos adót kell fizetni, amit a végleges osztalék után megállapított adóval szemben mint adóelőleget kell elszámolni. Az osztalékelőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozói kivét az áttérés után (eva)

Kérdés: Egyéni vállalkozó áttért az evára. Értelmezhető-e esetében a vállalkozói kivét? Kivét után meg kell-e fizetnie a 20 százalék szja-t? (Minimálbér esetében például 50 000 forint után.) Más van a Számviteli Levelekben, mást mond az adótörvény.
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv.-nek a személyi jövedelemadózást érintő különös rendelkezései között nevesítetten szerepel, hogy az egyéni vállalkozó adóalanyt az adóévben nem terheli cégautóadó, továbbá vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.
Kapcsolódó címkék:    

Adójóváírás egyéni vállalkozónál

Kérdés: Táppénz esetében érvényesíthető-e a 9000 Ft adójóváírás egyéni vállalkozónál és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja esetében, ha nem bérrel, hanem tagi kivéttel kap jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] Az adójóváírás a bérnek minősülő jövedelem után jár. Az Szja-tv.-nek a bérre vonatkozó fogalmi meghatározása szerint az adóköteles társadalombiztosítási ellátás bérnek minősül. Ebből következően, ha az egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozás személyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.
Kapcsolódó címkék:  

Lakásépítéshez kölcsön nyújtása

Kérdés: Betéti társaságunknál felhalmozódott annyi tőke, hogy a tulajdonos nyugodtan kaphatna kölcsönt lakásépítéshez. Ennek adómentes mértéke a tárgyév elején meglévő jegybanki alapkamat mértéke? Lehetséges-e adómentesen ez alá a kamatszint alá menni? Miként kell az így nyújtott kölcsönt, illetve a kamatkülönbözetet nyilvántartani és elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A lakásvásárlásra adható vállalati kölcsön feltételeivel, a kölcsön-visszafizetés garanciáival részletesen foglalkozunk a jelen Számviteli Levelekben az 1436. kérdésre adott válaszban. Az ott leírtakat is ajánljuk kérdezőnk figyelmébe.A társaság adottságait mindenképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.
Kapcsolódó címkék:    

Osztalékelőleg fizetése (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evaalany (kft., bt.) közbenső mérleg alapján fizethet-e osztalékelőleget? És ha igen, akkor kell-e abból a kifizetőnek az Szja-tv. 66. §-ának (3) bekezdése szerinti 20 százalék összegben adóelőleget levonnia?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. hatálya alá tartozó evaalany gazdasági társaságokra (kft., bt., kkt.) vonatkoznak a Gt. előírásai. A Gt. 141. §-ának (4) bekezdése szerint a kft.-nél akkor van lehetőség az Szt. szerinti beszámoló elfogadását megelőzően osztalékelőleg fizetésére, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.
Kapcsolódó címkék:  

A 2003-ban kifizetett könyvvizsgálói díj (eva)

Kérdés: Könyvvizsgáló vagyok, pénztárkönyvet vezetek. Áttértem az evára. A megbízók a könyvvizsgálói díjat a megbízási szerződés szerint részletekben fizetik, az utolsó részlet a 2002. évi beszámoló auditálásának időpontjában esedékes, döntően 2003. 03-05. hóban. Készpénzes számlát állítok ki. A 2002. évi egyéni vállalkozói adóbevallásban emelni kellett ezekkel a tételekkel a bevételt, vagy pedig a megbízási szerződés szerint kell eljárni?
Részlet a válaszából: […] Az evába belépő egyéni vállalkozónál a bejelentés adóévének utolsó napján (azaz 2003. évre belépőknél a 2002. évi személyijövedelemadó-bevallásban) bevételnek kellett tekinteni az addig kiszámlázott számla értékét, függetlenül attól, hogy az pénzügyileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.
Kapcsolódó címkék:    

Osztalékfizetés (eva)

Kérdés: Ha egy bt. a kettős könyvvitelt választotta, mint evaalany, akkor pl. 2004-ben hogyan lehet osztalékot fizetni?Példa: jegyzett tőke: 500 E Ft, 2000. eredménytartalék: 200 E Ft, 2001. eredménytartalék: 600 E Ft, 2002. eredménytartalék: 1500 E Ft, 2003. evás év is eredményes: 2000 E Ft.Az osztalékfizetésnél a sorrendiséget figyelembe kell venni (először a 2000. és így tovább), és ezeknek az előző évek eredményének milyen szja- és más vonzata van?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 18. §-ának (4) bekezdése szerint – főszabályként – az evaalany társaságot adóalanyisága adóévében nem terheli a magánszemély tagjának kifizetett osztalék utáni személyijövedelemadó-kötelezettség. Ettől eltérő rendelkezéseket tartalmaz az Eva-tv. 18....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.
Kapcsolódó címkék:  

Reprezentáció (eva)

Kérdés: A Számviteli Levelek 48. számában olvastam, hogy a reprezentáció utáni adót meg kell fizetni az evásoknak is. Eddig úgy értelmeztem az evát, hogy nem kell számlát gyűjteni a költségekről, a bevétel 15 százalékával letudott az adó. Az adózott eredményből annyit reprezentálhat, amennyit akar – gondoltam én eddig. Pont a reprezentációról kell mégis számla, vagy mi lesz az adó alapja?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 1. §-a kimondja, hogy az adózó az Eva-tv.-ben foglalt különös szabályokat figyelembe veszi az általános forgalmi adóval, a személyi jövedelemadóval és a társasági adóval összefüggő adókötelezettségei, valamint az Szt.-ben meghatározott kötelezettségei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi tanulmányút elszámolása

Kérdés: Milyen feltételei vannak a külföldi tanulmányút elszámolhatóságának, hogyan kell azt bizonylatolni?
Részlet a válaszából: […] A külföldi tanulmányút költségeinek személyi jövedelemadózási szempontból történő minősítésénél a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra vonatkozó szabályokból kell kiindulni. A külföldi kiküldetés az az eset, amikor a magánszemély a Magyar Köztársaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.
Kapcsolódó címke:

Lakásingatlan szerződéskori értéke

Kérdés: 1986-ban munkaadómtól bérlakást kaptam, melyet 1999-ben részemre eladott. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan forgalmi értéke 1414 E forint, a vételár 424 E forint, tekintettel arra, hogy lakott állapotban került sor az ingatlan eladására. Az eladás után az illetékhivatal 30 280 forint illetéket állapított meg, melyet befizettem. 2002-ben a lakást értékesítettem, vidékre költöztem. A lakás szerződés szerinti eladási ára 6500 E forint volt, a csereként vett ingatlan ugyancsak 6500 E forintba került, azonban az csak felerészben tulajdonom, társtulajdonos a fiam. Mi tekinthető szerzéskori értéknek? A forgalmi érték, mely nem a piaci árat takarja, esetleg a ténylegesen megfizetett vételár? Milyen lakásszerzési kedvezmény érvényesíthető? Bentlakásom alatt számos értéknövelő beruházást végeztem, a számlákat nem őriztem meg, csupán az eladással kapcsolatos hirdetések számlái és a befizetett illeték igazolása áll rendelkezésemre.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szerepeltetett esetekre vonatkozóan a következő szabályok az irányadóak. Az Szja-tv. szerint az ingatlan átruházásából keletkező jövedelem után 20 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. Az ingatlan értékesítéséből származó bevételnek minősül az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.
Kapcsolódó címke:
1
83
84
85
96