Osztrák állampolgár honoráriumának adókötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett osztrák többségi tulajdonban lévő, munkagépek kereskedelmével foglalkozó vállalkozás megbízási szerződés keretében megbíz egy osztrák állampolgárt, hogy Ausztriában és Németországban keresse meg a magyar igényeknek megfelelő új és használt munkagépeket. Tevékenységéért félévente fix összegű "honoráriumot" kap. Milyen adózási (szja-levonás, egyéb járulékok), illetve illetőségigazolási vonzata van a magyar kft.-nél ennek a kifizetésnek? Hogyan alakul az adózás, ha mérnöki tanácsadásról szól a megállapodás?
Részlet a válaszából: […] A magyarországi személyi jövedelemadóztatás megállapításhoz a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadó területén Bécsben, 1975. február 25-én aláírt egyezmény kihirdetését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Kiküldetés és külszolgálat

Kérdés: Rendelet szabályozza-e a kiküldetés éves időtartamát? Értelmezés szerint van-e különbség a kiküldetés és külszolgálat között?
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadózási szabályok alkalmazása szempontjából nincs olyan külön rendelet, amely meghatározná a kiküldetés éves időtartamát. Az Szja-tv. 3. §-a tartalmaz fogalmi meghatározást a kiküldetésre és a külszolgálatra.A kiküldetés (kirendelés): a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Az egyéni vállalkozó fel nem vett osztaléka

Kérdés: Egyéni vállalkozó 1997. évi adózás utáni eredményét 27 százalékos osztalékadóval leadózta, de akkor nem vette fel az osztalékot. 2001. évben ki szeretné venni. Van-e rá lehetőség, és milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. nem köti határidőhöz a már leadózott osztalék felvételét, így a személyi jövedelemadó szempontjából nincsen jelentősége annak, hogy a már leadózott osztalékot a vállalkozó mikor kívánja felvenni. Ezt az összeget azonban adózás szempontjából célszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje

Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
Részlet a válaszából: […] Az elszámolás azon alapul, hogy a részvény kikerül a nyilvántartásból (értékesíti a szövetkezet) és saját üzletrészt szerez be. A csereszerződésben megállapított ár az üzletrész névértéke, amelyen a szövetkezetnél a saját üzletrészt nyilvántartásba veszik. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Ajándéksorsolás

Kérdés: Nyereményakció keretében a kft. tárgyi eszközt szeretne nyereményként kisorsolni. A kibocsátott sorsjegyek helyett a kft. termékeinek vonalkódját kell visszaküldeni. A nyeremények között nagy összegű tárgyi eszközök szerepelnek (pl. számítógép, mobiltelefon). Ebben az esetben a kft.-nek van-e személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége, illetve a tárgyieszköz-nyereményeket miképpen számolhatja el?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. előírása szerint (76. §) nem számít jövedelemnek – többek között – Szr-tv. 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból származó nyeremény. Az Szr-tv. 16. §-a szerint nem kell engedély a nem folyamatosan szervezett sorsolásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Alapítvány: külföldi illetőségű előadók jövedelme

Kérdés: A kifizető Magyarországon bejegyzett – költségvetésből támogatott – alapítvány, közhasznú szervezet, amelynek célja részben a határon túli magyar diákság körében történő ismeretterjesztés. A foglalkoztatottak egy része megbízott külföldi illetőségű, ukrán, szlovák, jugoszláv állampolgár. Magyarországon csak egy-egy napot tartózkodnak konzultáció céljából. A megbízás célját képező tevékenységet saját hazájukban végzik. Helyesen járt-e el az alapítvány, hogy nem vont le személyi jövedelemadót, és nem kezelte őket biztosítottként?
Részlet a válaszából: […] A külföldi illetőségű, ukrán, szlovák, jugoszláv állampolgárok Magyarországon szerzett jövedelmeinek adóztatására a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezményben foglaltak az irányadóak.Az ukrán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Szakképzési hozzájárulás – személyes közreműködés esetén

Kérdés: Társaságunk saját tulajdonosaival – akik más társaságnál főállással rendelkező természetes személyek – megbízási szerződést kötött. (A megbízási szerződés a cég tevékenységi körébe tartozó feladatok elvégzésére vonatkozik.) A fenti címen történő kifizetést bérköltségnek, ill. a tulajdonos személyes közreműködésének kell-e minősíteni, és így a szakképzési hozzájárulás alapjába bele kellene számítani? Van-e különbség a tulajdonosokkal és a cégtől teljesen független személyekkel kötött szerződések tekintetében?
Részlet a válaszából: […] Az Szhk-tv. 3. §-a szerint a szakképzési hozzájárulás alapjaa) a kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezettnél az éves (egyszerűsített éves) beszámolóban kimutatott bérköltség, illetőleg külföldi vállalkozó esetén az általa elszámolt bérköltség,b) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Foglalkozás-egészségügyi ellátás

Kérdés: Cégünk élelmiszer-ipari vállalkozás, különleges higiéniai követelményeket igénylő élelmiszerek gyártásával foglalkozik. Üzemorvosunk, valamint cégünk higiénikusa javaslatára cégünk szerződést kötött a foglalkozás-egészségügyi szolgálat keretében egy fogászati rendelővel cégünk összes dolgozójának rendszeres fogorvosi szűrésére. Cégünk ennek költségeit teljes egészében magára vállalta, kérdésünk, hogy természetbeni juttatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] Adómentes természetbeni ellátásnak minősül a foglalkozás-egészségügyi ellátás, azaz a kifizető jogszabály alapján biztosított, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó megelőző és gyógyító egészségügyi szolgáltatás az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.6. pontja alapján. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Osztalék utáni adókötelezettség

Kérdés: A bt. tagjai részére osztalékot akar fizetni. A fizetendő osztalékból a Tao-tv. 27. §-ának (1) bekezdése szerint 20 százalék mértékű osztalékadót kell levonni, vagy az Szja-tv. 66. §-ának (2) bekezdése szerint kell a személyi jövedelemadót megállapítani?
Részlet a válaszából: […] Az osztalékot terhelő adó attól függ, hogy a bt. tagjai kizárólag magánszemélyek, magánszemélyek és jogi személyek, jogi személyiség nélküli társaságok, illetve vegyesen magánszemélyek és más személyek. Függ az adó még attól, hogy a tagok belföldi vagy külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Készpénzes számlával történő kifizetés adókötelezettsége

Kérdés: A személyi jövedelemadó-előlegen kívül milyen levonási vagy befizetési (járulék, egészségügyi hozzájárulás) kötelezettsége van a kifizetőnek, ha a kifizetés készpénzes számlára történik, de a számla kibocsátója nem vállalkozó magánszemély? (A tevékenység: szakfordítás, a díjazása karakterszám alapján történik.)
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása előtt azt kell tisztázni, hogy kell-e a kifizetőnek személyi jövedelemadó-előleget levonni, ha a kifizetés készpénzes számla alapján történik. Az Szja-tv. 46. §-ának (3) bekezdése ugyanis arról rendelkezik, hogy az egyéni vállalkozó részére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.
1
85
86
87
93