Találati lista:
851. cikk / 956 Életbiztosítás elszámolása
Kérdés: Kérjük, szíveskedjenek választ adni arra, hogyan kell elszámolni a meghatározott tartamra (10 év) szóló életbiztosítás díját, ahol a szerződő a munkáltató, a biztosított a dolgozó, a lejárati és haláleseti kedvezményezett pedig a szerződő fél.
852. cikk / 956 A tárgyi eszköz le nem vonható áfája
Kérdés: Hogyan kezelendő a le nem vonható áfa a társasági adóban és a személyi jövedelemadóban?
853. cikk / 956 Tőzsdei ügylet bevétele az evánál
Kérdés: Az eva hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenysége biztosítási üzletkötés, oktatás (ez szerepel a vállalkozói igazolványban is). Magánszemélyként tőzsdézik. A tőzsdei ügyleteken elért árfolyamnyereség után evát vagy személyi jövedelemadót kell-e fizetnie?
854. cikk / 956 Munkaruházat személyi jövedelemadója
Kérdés: Az Szja-tv. 1. sz. mell. 9.2 d) pontja szerint: adómentes munkaruházati termék a szolgáltatási tevékenységet végzők megkülönböztető jellegű ruházata és tartozékai, amely(ek) az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli viseletre alkalmatlan(ok). Ebbe a körbe beletartozik-e a biztonsági őrök ruházata, mely megkülönböztetésként a ruházaton elhelyezett (ráhímzett, rányomtatott), az őrzésre, védelemre utaló feliratot tartalmazza? Bizonyos munkahelyeken a megrendelő megkívánja a biztonsági őröktől az öltöny viseletét, ahol pl. a nadrágon nem szerepel megkülönböztető jelzés. Ebben az esetben lehet-e adómentesnek minősíteni?
855. cikk / 956 Tőkekivonás személyi jövedelemadója
Kérdés: A jegyzett tőke tőkekivonással történő tőkeleszállítása esetén – az arány megtartásával – csökkenteni szeretnénk a saját tőke részét képező eredménytartalékot is. Az eredménytartalék terhére történő tőkekivonással a Számviteli Levelek 41-42. számában, a 808. kérdésre adott válaszban foglalkoztak már. Az eljárás menete világos, a fizetendő szja-t illetően csupán egy utalás van az Szja-tv. 68. §-ának (2) bekezdésére. Helyes-e ez?
856. cikk / 956 Személyi jellegű egyéb kifizetések tartalma
Kérdés: Kérdésünk a Számviteli Levelek 39. számában közzétett 778. válaszhoz kapcsolódik. Ott azt írják, hogy a foglalkozás-egészségügyi ellátást a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni az szja-val együtt. Egy másik szakkönyvben ezt az igénybe vett szolgáltatások közé sorolják. Melyik a helyes? A könyvvizsgáló cég szerint a természetbeni juttatások szja-ja, fogyasztási adója az egyéb bérjárulékok közé tartozik. A cégautóadót, amit a munkavállalókkal megtéríttettek, az egyéb ráfordításokra, a meg nem fizetett részt pedig az egyéb bérjárulékokra könyveltette át. Összhangban van-e ez az Szt. előírásaival?
857. cikk / 956 Egyéni vállalkozó adózása a belépéskor (eva)
Kérdés: Milyen elszámolásokat von maga után az egyéni vállalkozó "átállása" az evára?
858. cikk / 956 Egyéni vállalkozó és a kisvállalkozói adókedvezmény (eva)
Kérdés: Ha az egyéni vállalkozó igénybe vette a kisvállalkozói kedvezményt, az az evába való belépés miatt elveszik-e?
859. cikk / 956 A kamat szja-kötelezettsége
Kérdés: A Számviteli Levelek 32. számában a 626. kérdésre adott válaszban, amely az elengedett kötelezettség elszámolásáról szól, nem esik szó a magánszemély részére elszámolt, de a magánszemélynek meg nem fizetett kamat szja-kötelezettségéről. Véleményem szerint a teljes képhez az Szja-tv. 65. §-ában meghatározott feltételek figyelése is szükséges.
860. cikk / 956 Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó
Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
