Életbiztosítás elszámolása

Kérdés: Kérjük, szíveskedjenek választ adni arra, hogyan kell elszámolni a meghatározott tartamra (10 év) szóló életbiztosítás díját, ahol a szerződő a munkáltató, a biztosított a dolgozó, a lejárati és haláleseti kedvezményezett pedig a szerződő fél.
Részlet a válaszából: […] Ha a biztosítási díjat a társaság fizeti, a biztosított egy magánszemély és a kedvezményezett elérés esetén a társaság, halál esetén a társaság,akkor személyi jövedelemadózást érintő kérdés nem merül fel, tekintettel arra, hogy az elérés esetén nem a dolgozó lesz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.
Kapcsolódó címke:

A tárgyi eszköz le nem vonható áfája

Kérdés: Hogyan kezelendő a le nem vonható áfa a társasági adóban és a személyi jövedelemadóban?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 3. számú mellékletének B) pontja sorolja fel a jellemzően a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségeket, ráfordításokat. Ezen belül a 4. pont kimondja, hogy az előzetesen felszámított, de az Áfa-tv. szerint le nem vonható általános forgalmi adó a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.
Kapcsolódó címkék:    

Tőzsdei ügylet bevétele az evánál

Kérdés: Az eva hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenysége biztosítási üzletkötés, oktatás (ez szerepel a vállalkozói igazolványban is). Magánszemélyként tőzsdézik. A tőzsdei ügyleteken elért árfolyamnyereség után evát vagy személyi jövedelemadót kell-e fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 1. §-ának (1) bekezdése alapján az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) egyes személyek vállalkozási tevékenységéből származó bevételét terheli. Ez egyéni vállalkozók esetében nem feltétlenül azonos a vállalkozói igazolványban szereplő tevékenységekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaruházat személyi jövedelemadója

Kérdés: Az Szja-tv. 1. sz. mell. 9.2 d) pontja szerint: adómentes munkaruházati termék a szolgáltatási tevékenységet végzők megkülönböztető jellegű ruházata és tartozékai, amely(ek) az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli viseletre alkalmatlan(ok). Ebbe a körbe beletartozik-e a biztonsági őrök ruházata, mely megkülönböztetésként a ruházaton elhelyezett (ráhímzett, rányomtatott), az őrzésre, védelemre utaló feliratot tartalmazza? Bizonyos munkahelyeken a megrendelő megkívánja a biztonsági őröktől az öltöny viseletét, ahol pl. a nadrágon nem szerepel megkülönböztető jelzés. Ebben az esetben lehet-e adómentesnek minősíteni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú melléklet 9.2 d) pontja szerint ahhoz, hogy a magánszemély által a munkavégzés során viselt ruházat adómentes lehessen, két feltételnek kell teljesülnie. Az egyik, hogy a viselt munkaruhának megkülönböztető jellegű ruházatnak kell lennie, a másik pedig,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
Kapcsolódó címke:

Tőkekivonás személyi jövedelemadója

Kérdés: A jegyzett tőke tőkekivonással történő tőkeleszállítása esetén – az arány megtartásával – csökkenteni szeretnénk a saját tőke részét képező eredménytartalékot is. Az eredménytartalék terhére történő tőkekivonással a Számviteli Levelek 41-42. számában, a 808. kérdésre adott válaszban foglalkoztak már. Az eljárás menete világos, a fizetendő szja-t illetően csupán egy utalás van az Szja-tv. 68. §-ának (2) bekezdésére. Helyes-e ez?
Részlet a válaszából: […] A végleges tőkekivonás adófizetési kötelezettségére az Szja-tv. 68. §-ának (2) bekezdése tartalmaz rendelkezést. Az itt szereplő szabály kimondja, hogy a társas vállalkozás (kivéve az MRP-szervezetet) jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
Kapcsolódó címkék:  

Személyi jellegű egyéb kifizetések tartalma

Kérdés: Kérdésünk a Számviteli Levelek 39. számában közzétett 778. válaszhoz kapcsolódik. Ott azt írják, hogy a foglalkozás-egészségügyi ellátást a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni az szja-val együtt. Egy másik szakkönyvben ezt az igénybe vett szolgáltatások közé sorolják. Melyik a helyes? A könyvvizsgáló cég szerint a természetbeni juttatások szja-ja, fogyasztási adója az egyéb bérjárulékok közé tartozik. A cégautóadót, amit a munkavállalókkal megtéríttettek, az egyéb ráfordításokra, a meg nem fizetett részt pedig az egyéb bérjárulékokra könyveltette át. Összhangban van-e ez az Szt. előírásaival?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy a könyvvizsgáló cég helytelenül értelmezte az Szt. előírásait, az Szt. előírásaival ellentétes könyvelésre utasított.A foglalkozás-egészségügyi ellátást az Szja-tv. is természetbeni juttatásnak minősíti (1. számú melléklet 8.6. pont). Az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Egyéni vállalkozó adózása a belépéskor (eva)

Kérdés: Milyen elszámolásokat von maga után az egyéni vállalkozó "átállása" az evára?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozót az adóalanyiságának időszakában nem terheli cégautóadó, továbbá vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalék utáni adó vagy átalányadó. Az egyéni vállalkozó evaalanyiságának időszakában nem érvényesülnek a vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó és a kisvállalkozói adókedvezmény (eva)

Kérdés: Ha az egyéni vállalkozó igénybe vette a kisvállalkozói kedvezményt, az az evába való belépés miatt elveszik-e?
Részlet a válaszából: […] Ha a törvény szerinti első bejelentés adóévében vagy azt megelőzően az egyéni vállalkozó igénybe vette a kisvállalkozói kedvezményt, az az evába való belépés miatt nem veszik el. Ha azonban a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évét követő negyedik adóév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.
Kapcsolódó címkék:    

A kamat szja-kötelezettsége

Kérdés: A Számviteli Levelek 32. számában a 626. kérdésre adott válaszban, amely az elengedett kötelezettség elszámolásáról szól, nem esik szó a magánszemély részére elszámolt, de a magánszemélynek meg nem fizetett kamat szja-kötelezettségéről. Véleményem szerint a teljes képhez az Szja-tv. 65. §-ában meghatározott feltételek figyelése is szükséges.
Részlet a válaszából: […] A kamatból származó jövedelem szja-szabályait valóban az Szja-tv. 65. §-a tartalmazza. A szabályok szerint a személyi jövedelemadóban a kamatra vonatkozó rendelkezések azokra a jövedelmekre alkalmazhatók, amelyeket maga a törvény sorol e körbe, elnevezésétől függetlenül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.
Kapcsolódó címke:

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt tényállás szerint a kft. 2000-ben osztalékelőleget fizetett a külföldi (német) illetőségű magánszemély tagjainak. Tekintettel arra, hogy a kft. tagjai kizárólag magánszemélyek, és így osztalékelőleg (a kifizető által az osztalékra jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.
Kapcsolódó címkék:  
1
85
86
87
96