3769 talált cikk a szerző kifejezésre

Kérdés: 1986-ban munkaadómtól bérlakást kaptam, melyet 1999-ben részemre eladott. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan forgalmi értéke 1414 E forint, a vételár 424 E forint, tekintettel arra, hogy lakott állapotban került sor az ingatlan eladására. Az eladás után az illetékhivatal 30 280 forint illetéket állapított meg, melyet befizettem. 2002-ben a lakást értékesítettem, vidékre költöztem. A lakás szerződés szerinti eladási ára 6500 E forint volt, a csereként vett ingatlan ugyancsak 6500 E forintba került, azonban az csak felerészben tulajdonom, társtulajdonos a fiam. Mi tekinthető szerzéskori értéknek? A forgalmi érték, mely nem a piaci árat takarja, esetleg a ténylegesen megfizetett vételár? Milyen lakásszerzési kedvezmény érvényesíthető? Bentlakásom alatt számos értéknövelő beruházást végeztem, a számlákat nem őriztem meg, csupán az eladással kapcsolatos hirdetések számlái és a befizetett illeték igazolása áll rendelkezésemre.

Kérdés: Villanyszereléssel, háztartási kisgépek javításával foglalkozó egyéni vállalkozó 2002-ben betéti társaságot alapított. A társaság alapításakor elmulasztotta a társaságba bevinni a tevékenységéhez használt gépkocsit. A gépkocsi jelenleg a társasági tevékenységet szolgálja. Hogyan kerülhet ez a gépkocsi a társaság tulajdonába, hogy annak költségeit a társaságnál el lehessen számolni? Lehet-e ezt visszamenőleges dátummal könyvelni? Milyen értéken szerepeljen ez a gépkocsi a könyvekben?

Kérdés: Társaságunk számítógépes feldolgozási rendszert bocsát különböző társaságok rendelkezésére. A használó társaságok nem fizetnek bérleti díjat, hanem kizárólagos értékesítési jogot biztosítanak társaságunknak. A fenti tranzakciót hogyan kell bizonylatolni? Milyen áfa- és Tao-tv. hatása van? Vonatkozik-e erre az esetre az Áfa-tv. 24. §-ának a cserére vonatkozó része?

Kérdés: Orvosi tevékenységet végző bt. számítógépet vásárolt. A társaság székhelye a beltag lakása, külön telephellyel nem rendelkezik. Orvosi tevékenységét – szerződés alapján – szakorvosi intézményekben végzi. Elszámolható-e a számítógép értéke 100 százalékban költségként, tekintettel arra, hogy nem zárható ki a magáncélú használat? Megtalálható-e valamely törvényben, hogy ilyen esetben a bekerülési költség milyen aránya érvényesíthető értékcsökkenésként a bt.-nél?

Kérdés: 2002-ben jó évet zártunk. A vásárolt gép tárolásával, üzembe helyezésével felmerült költséget az eredmény terhére elszámolhatjuk-e? A nyereségünk elbírná. Van-e arra lehetőség, hogy az üzembe helyezés előtt felmerült költségeket ne az eszköz értékében kelljen figyelembe venni?

Kérdés: Fejlesztési célra kapható támogatáshoz 2002 márciusában pályázatot nyújtottunk be elhasználódott, nullára leíródott gépsorunk cseréjére. A fejlesztés 2002 márciusában elindult és augusztusban megvalósult. Mivel a kért támogatásról még nincs döntés, a fejlesztést 4 évre kötött pénzügyilízing-szerződéssel valósítottuk meg. Bízunk benne, hogy a támogatást 2003-ban megkapjuk. Kérdésünk az, hogy 2002-ben a pénzügyi lízing kamatára és a támogatással arányos költségek fedezetére elhatárolhattunk-e bevételt?

Kérdés: A 47. számban megjelent 941. kérdéssel kapcsolatban észrevétel, hogy csak "X" úr tudhatja, hogy "A" és "B" kft.-ben is részesedéssel rendelkezik, így csak őt terhelheti bejelentési kötelezettség. Ezenkívül, ha "X" úr "A" és "B" kft.-t bejelentené, felesleges lenne "A"-nak és "B"-nek is bejelenteni ugyanazt. Kit terhel tehát a bejelentési kötelezettség, azt, aki megszerzi a részesedést, vagy azt a céget, amelyben megszerzik?

Kérdés: Szoftvertanácsadással foglalkozó ügyfelünk külföldi tulajdonosától különböző szoftvereket kap, amelyeket bérbe ad hazai felhasználóknak. A számlázott bérleti díj meghatározott százalékát számlázza a külföldi tulajdonos ügyfelünknek. Hova könyveljük a beérkező számlát? Kell-e a beérkező szoftvert vámkezeltetni, kell-e vámot, illetve áfát fizetni?

Kérdés: Milyen adómértékkel adózik a halasztott fizetés miatt felszámított, szerződésben előre rögzített kamatfelár?

Kérdés: Mikor mentesülhet az adóalany a távközlési szolgáltatás levonási korlátja alól? Mikor, milyen feltételek mellett lehet a távközlési szolgáltatás áfáját teljes összegében levonni?