3769 talált cikk a szerző kifejezésre

Kérdés: Az 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet alapján az EKAER megkérésekor rögzíteni kell a szállításra kerülő áru értékét. A kísérő okmányon (számla, szállítólevél) devizában szereplő értéket milyen árfolyam alkalmazásával kell forintra átszámítani? A rendelet 17. §-ának (5) bekezdése tartalmaz egy alkalmazandó előző évi záró MNB-árfolyamot, de ez – úgy gondolom – csak a biztosíték értékének meghatározására érvényes. A kérdéshez kapcsolódóan alkalmazhatom az Szt. szerinti devizaárfolyamot az EKAER kitöltésekor az áru forintértékének meghatározására?

Kérdés: A Katv. 20. § (7) bekezdése szerint a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkenti az adóév és a következő évek adóalapját a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközzel (beruházással), szellemi termékkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegéig a korábbi évek elhatárolt veszteségének a (3)–(5) bekezdése szerinti tárgyévi negatív egyenleggel növelt összege. A vállalkozás zárt végű pénzügyi lízing keretében vásárol eszközt, melyet a lízingszerződés létrejöttekor nyilvántartásba vesz bekerülési értéken, és amortizációt számol utána, azonban nincs a vállalkozás tulajdonában az eszköz, csak a futamidő végén kerül a cég tulajdonába. Érvényesíthető-e a lízingelteszköz-beruházás adóalap-csökkentő tételként, ha nincs a cég tulajdonában az eszköz? Ha igen, akkor a lízingszerződés létrejöttekor bekerülési értéken, vagy az adóévi kifizetett összegben, illetve a tárgyévi kifizetett törlesztőrészletek összegében? Vagy a lízingfutamidő végén a tulajdonba kerülés időpontjában (azonban akkor már nem új eszköz)?

Kérdés: Amikor a társaságok telket vásárolnak, többlakásos lakóépületet, sorházakat, lakóparkokat stb. hoznak létre, tereprendezést, közművesítést hajtanak végre, különböző hozzájárulásokat fizetnek, hitelt vesznek igénybe stb. Hogyan kell eljárni a kivitelezést végző fővállalkozónál, hogyan kell számlázni a végső tulajdonos felé? Lehet-e az alvállalkozói teljesítmények értékével csökkenteni a helyi iparűzési adó alapját?

Kérdés: A társaság megszerezte a jogot, hogy szállodájában az időben megosztott használati jogot értékesítse. A vevő az eladótól ellenérték fejében 30 éves időtartamra jogot szerez egy ingatlanrész – apartman – ismétlődő, meghatározott időtartamú üdülési használatára. A használati jog forgalomképes, továbbértékesíthető. Hogyan kell elszámolni az üdülő használati jogának értékesítését?

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásaink közül az egyik kizárólag ingatlan-bérbeadással ("A" cég), a másik pedig ingatlanüzemeltetéssel és bérbeadással foglalkozik ("B" cég). A bérlőkkel történő egyszerűbb kapcsolattartás érdekében "B" cég nemcsak az üzemeltetési díjat, hanem egyúttal a bérleti díjat is számlázza, és beszedi a bérlőktől a velük kötött szerződés alapján. A fentiek miatt probléma keletkezett az iparűzési adó vonatkozásában, ugyanis az "A" cégnél bevételként és iparűzésiadó-alapként jelentkezik a bérletidíj-bevétel, ami "B" cégnél is árbevétel és iparűzésiadó-alap. Így ugyanazon bérleti díj után kétszer fizetünk iparűzési adót. Léteznek-e olyan szerződéskötési, illetve könyvelési módosítások, amelyekkel a kétszeres iparűzésiadó-fizetés a cégcsoporton belül megszüntethető úgy, hogy "A" cég továbbra sem kerül közvetlen kapcsolatba a bérlőkkel?

Kérdés: Ha a munkavállaló saját jogú nyugdíjas, akkor 2019-ben a lakáscélú munkáltatói támogatásnál – ha azt munkabérben kapja – mivel nem kell tőle nyugdíjjárulékot levonni (csak személyi jövedelemadót), a cégnek nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie?

Kérdés: Az egyesület tagjai a saját tulajdonukban lévő traktorral munkát végeznek, de az üzemanyagot az egyesületnek kell megvásárolnia. Az üzemanyag vételára költségként elszámolható?

Kérdés: A társaság a Ptk. szerint megkötött építési vállalkozási szerződés keretében lakó- és irodaépület építését és átadását vállalta. Ehhez kétféle formában vesz igénybe alvállalkozókat:
a) olyan vállalkozókat, akik az Építményjegyzék szerinti termék vagy építési szakasz elkészítésére vállalkoztak, ezek továbbszámlázására a számviteli törvény nem tartalmaz előírást, így ezekre a számlában utalni nem kell;
b) olyan vállalkozókat, akik szolgáltatói típusú munkákat végeznek (festést, mázolást, villanyszerelést stb.), ezekkel a vállalkozókkal a Ptk. szerinti vállalkozói szerződést kötöttek, csak ezeket kell közvetített szolgáltatásként elszámolni.
Hogyan kell rögzíteni a fővállalkozó által kiállított számlán a közvetítés tényét?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaság kültagja bejelentette, hogy kilép a társaságból. Kéri az ügyvezetőt, hogy a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni betétjét, a társasági vagyon növekedésének rá jutó hányadát adja ki. A kiadásra kerülő vagyon értékét hogyan kell meghatározni? Hogyan kell bizonylatolni, tételesen könyvelni? Személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell minősíteni a kiadásra kerülő vagyont? Osztalék, osztalékelőleg vagy valami más?

Kérdés: Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja eltérően fogalmazza meg a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalékba helyezést. Tartalmilag is van eltérés? Lehet-e ezen tőketartalékba helyezés bizonylata a tulajdonosok nyilatkozata? Miért kell a tőketartalékba helyezésnek a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódnia? Más esetekben nem lehet a tőketartalékba helyezni? Mikor kell könyvelni a tőketartalékba helyezést? Hol kell a befektetőnél kimutatni? Van-e korlátja a tőketartalékba helyezésnek?