3472 talált cikk a szerződés kifejezésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó szabad felhasználású hitelt vett fel, melynek egy részét a tulajdonában lévő szálló és söröző felújítására használta. A vállalkozói igazolványát csak a felújítás befejezése után váltotta ki. Milyen dokumentumok alapján és milyen értéken tarthatom nyilván a tárgyi eszközök között a szállót? A hitelező bank jóval magasabbra értékelte az ingatlant, mint a beszerzési ár volt, melyik alapján számolhatom el az értékcsökkenést? A hitel összege rá van terhelve az ingatlanra, de a hitelösszegnek csak töredékéről van számla a könyvelésben, ennek ellenére elszámolhatom költségként a hitelkamatot? A hitelt kezelhetem a vállalkozás érdekében felmerültnek? Bevihető esetleg a bank által értékelt összegben apportként? Ha így járok el, ennek van bármilyen adóvonzata? A törlesztőrészleteket a magánbankszámlájáról fizeti, és nem kíván másikat nyitni a vállalkozáshoz, erre nem is kötelezi semmi. Az Áfa-tv. szerint ez nem beruházás, mivel nem új eszköz jön létre, így az építő-anyagok és berendezések áfája levonható áfaként, de csak ha beveszem a tárgyieszköz-nyilvántartásba? Hogyan járjak el helyesen?

Kérdés: Ügyfeleim a szolgáltatásaikra 2008-tól az új Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint számítják fel az áfát. Így az ő könyveikben a számviteli teljesítés eltér az Áfa-tv. szerinti teljesítéstől. Hogyan alakítsam könyvelésüket, bizonylataikat? Eddig mindig igaz volt az, hogy a 466-467. főkönyvi számlákra könyvelt tételek megfeleltek az áfabevallás tételeinek is, ez az egyezőség adta az ellenőrzés alapját. Az új rendszerben a számlákat a tényleges teljesítés hónapjában rögzítem a számvitelben, és többségüket egy későbbi elszámolási időszakban az áfabevallásban. Milyen módszert lehet használni? Kell-e tudatnom a vevővel, hogy az áfát az 58. § szerint számolom el? A számlán a tényleges teljesítés időpontját, vagy az esedékesség időpontját, vagy mind a kettőt fel kell tüntetni?

Kérdés: Törzstőke-leszállítás esetén a kft.-ben a leszállított összeg kivonása mellett döntött a társaság. A társaság rendelkezik eredménytartalékkal is, de a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy csak a jegyzett tőke összegét kérik kifizetni, nem tartanak igényt a felhalmozott vagyon kiadására, hiszen az a működőképességet kedvezőtlenül érintené. Hozható-e ilyen döntés? Mert a Gt. úgy szabályoz, hogy a felhalmozott vagyont is ki kell adni. Ha a döntés szabályos, hogyan kell azt helyesen könyvelni? Van-e a döntésnek adófizetési következménye a magánszemélyek esetében?

Kérdés: A társaság megbízást kap a hoteltől a benne található szállodai szobák időben megosztott használati jogának értékesítésére. Ezek a jogok általában 50 évre szólnak. Így a végső vásárló például minden év 46. hetében mehet a hotelbe üdülni. A hotel és a társaság megbízási szerződésben úgy állapodnak meg, hogy minden hónapban az eladott hetek alapján számolnak el. A jogok végső felhasználói részére "üdülőhasználati jog" megnevezéssel a számlát a társaság bocsátja ki a saját nevében, ennek megfelelően a bevétel teljes egészében a számlájára folyik be. A szerződés szerint a társaság jutaléka csupán a számlára beérkezett bruttó vételár 50%-a. Így a hotel a havi elszámoláskor szintén "üdülőhasználati jog" megnevezéssel számlát bocsát ki a társaság felé. Helyesen történik az elszámolás?

Kérdés: Nyugdíjas tag térítésmentesen adja kölcsön teherautóját a kft.-nek. A bérleti szerződés elegendő dokumentum-e ahhoz, hogy a kft. minden – a teherautóhoz kapcsolódó – költséget elszámoljon a kft.-ben? A nyugdíjas tagnak vagy a kft.-nek keletkezik-e bármilyen fizetési kötelezettsége az ingyenes bérlet miatt? Ha nincs bérleti szerződés, de a kft. az üzembentartója a teherautónak, akkor is elszámolhatók az üzemeltetési és egyéb költségek?

Kérdés: Társaságunk víziközmű-szolgáltató, a víz- és csatornadíjat a területileg illetékes önkormányzat rendeletben állapítja meg. A társaság kft., így az önkormányzat által megállapított áron, saját nevében állít ki számlát. Kérdésem, hogy ha az önkormányzat a vízdíj részeként, rendeletben meghatározva elfogad fejlesztési hányadot (pl. 240 Ft/m3, amiből 5 Ft/m3 fejlesztési hányad, a vízhálózat fejlesztésére fordítandó), akkor ez árbevételként könyvelendő a társaságnál? Másik kérdésünk, ha ezt a fejlesztési hányadot át kell adni az önkormányzatnak, akkor ez után a pénzeszközátadás után kell társasági adót fizetni vagy sem?

Kérdés: A munkavállaló családi házat építtetett. Az építéshez a következő források álltak rendelkezésére: – a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján kamattámogatásokkal folyósított kölcsön: 11 M Ft, – szocpol-támogatás: 2 M Ft, – munkáltatói vissza nem térítendő támogatás pénzintézeten keresztül: 1 M Ft, összesen: 14 M Ft. Az építési költségekhez kapcsolódóan a következő dokumentumok, ill. számlák állnak rendelkezésre: – szerződés a telek vásárlásáról: 1,8 M Ft, – kivitelezővel kötött szerződés: 9040 E Ft (a kivitelező számlái nem állnak rendelkezésre, a munkavállaló azokat nem látta, mert közvetlenül a banknak nyújtotta be az építő). Mint a fentiekből látható, a rendelkezésre álló források összege 3160 E Ft-tal meghaladják az építési költségek összegét. Az Szja-tv. 1. sz. mell. 9/3. pontja alapján terheli-e adókötelezettség az adómentesen juttatott munkáltatói lakáscélú támogatást? Ha igen, akkor összevonandó jövedelemként kezelendő-e? Kit terhel és milyen mértékben az így keletkezett jövedelem adója és járulékai? Mi a következménye annak, ha a munkavállaló – az esetleges adókötelezettség elkerülése érdekében – a kölcsönt visszautalja a munkáltatónak, és megfizeti a jegybanki alapkamatot a folyósítás és a visszautalás közötti időre? Elkerülhető-e így az adók és járulékok megfizetése?

Kérdés: Egy kft. beolvad a kht.-ba 2008-ban. Előtte a kht.-nak át kell-e alakulnia nonprofit kft.-vé?

Kérdés: Társaságunk egy üzletlánc részére telkeket értékesít, amelyre a vevővel előszerződést kötöttünk. A vevő a telket építésre kész állapotban veszi meg tőlünk, hosszadalmas hatósági engedélyezési eljárást követően. Az előszerződés megkötésével egyidejűleg a vevő a vételárnak megfelelő összeget elkülönített bankszámlán letétbe helyezte azzal, hogy annak kamata társaságunkat illeti meg. A kamatot csak akkor kell visszafizetni, ha a végleges adásvételi szerződés a mi hibánkból nem kerül megkötésre. A kapott kamatösszeget szabadon felhasználhatjuk, azt a pénzintézet bankszámlánkra utalja a lejáratkor. Az így kapott összegeket végleges pénzeszközátvételként kell elszámolni? Ha igen, akkor a kapott összeg után kell-e ajándékozási illetéket fizetni? Ha igen, milyen dokumentumot kell benyújtani? Tekinthető-e a kapott összeg várakozásunk ellenértékének? Elszámolhatjuk kamatbevételként vagy az áfát felszámítva szolgáltatásnyújtásként?

Kérdés: Igaz, hogy 2008. január 1-jétől úgy változott az illetéktörvény, hogy az elengedett tagi kölcsön után a kft.-nek ajándékozási illetéket kell fizetnie?