A kaució elszámolása

Kérdés: Cégünk 2000 novemberétől határozatlan ideig irodát bérel. A főbérlővel kötött szerződés értelmében 1 havi bérleti díj mint kaució előre fizetendő. Az átutalásnak számlát helyettesítő okmány alapján eleget tettünk. Ezt a gazdasági eseményt hol szerepeltessük a mérlegben?
Részlet a válaszából: […] ...bérbeadóval határozatlan időre kötöttek bérleti szerződést. Ennek feltétele volt az 1 havi bérleti díjnak megfelelő összegű kaució megfizetése, amely összeg (pénzbiztosíték) a bérleti időszak végével visszajár, azaz egy olyan követelés, amelynek a kiegyenlítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.
Kapcsolódó címke:

Garanciális költségek elszámolása

Kérdés: A gyártó cég szerződés szerint garancia nélkül szállít le egy berendezést, a szervizcég a garanciaátalányt a vevő felé számlázza. A felhasznált alkatrészek értékével arányos összeget a gyártó cég a szervizcég alkatrészbeszerzéséből utólag elengedi. Minek minősül ez? (A gyártó és a szervizcég között szerződés szabályozza a fenti ügyletet, számlát nem állítanak ki róla.)
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírt szerződéses kapcsolat eltér az általában szokásos, garanciális javításokkal összefüggő szerződéses kapcsolatoktól.A gyártó és a vevő közötti kapcsolat arra utal, hogy a gyártó mindig a szerződésnek megfelelően teljesít. Ha mégsem, akkor belép...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.
Kapcsolódó címke:

Könyvvizsgáló visszahívása

Kérdés: Az Szt. 155. §-ának (6) bekezdése meghatározza, hogy mikor kell a könyvvizsgálót megválasztani. A társaság a könyvvizsgálót korábban 3 évre megválasztotta. Őt vissza kívánják hívni, és a 2002. évi beszámoló felülvizsgálatával mást megbízni. Ha avisszahívás 2002. december 31-ig nem történik meg, ki jogosult a társaság 2002. évi beszámolójának könyvvizsgálatára?
Részlet a válaszából: […] ...társaság 2002. évi beszámolóját csak egy könyvvizsgálónak kell felülvizsgálnia, annak, akit erre a feladatra megválasztottak, akivel szerződést kötöttek. Ha a 3 évre megválasztott könyvvizsgáló nem megfelelően látja el feladatát, a vele kötött szerződést fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címke:

Amortizáció: ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú lakóingatlanokat kezel, amelyek bérbeadására négyéves időtartamra hasznosítási joggal is rendelkezik. Mi határozza meg az ezen ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett közműfejlesztési hozzájárulások várható használati idejét? A nem saját tulajdonú ingatlanok várható használati ideje, vagy a hasznosítási jog időtartama? Mi a helyes eljárás az aktív időbeli elhatárolások között szereplő hasznosítási jog és a közműfejlesztési hozzájárulás elszámolásánál, ha a tulajdonos értékesíti az ingatlant?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembevételével a társaság várhatóan használni fogja. A hasznos élettartam hosszát tehát az önkormányzattal kötött kezelői szerződésben rögzített időtartam határozza meg. A négyéves hasznosítási jog arra utal, hogy ez legalább négy év. (Természetesen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címkék:      

Lebontott épület bekerülési és bontási költségei

Kérdés: Ügyfelem 2000 II. félévében vásárolt egy telket azzal, hogy ott a tevékenysége folytatásához szükséges üzemcsarnokot építtet. A telken lebontásra ítélt, műszakilag értéktelen épület állt. Az egy összegben megállapított vételárat becsléssel osztották meg telekértékre és épületértékre. Az épületet 2001-ben lebontották, az új építkezés megkezdődött. Hogyan számoljuk el a vásárolt telken lévő épületingatlan bekerülési értékét, illetve bontását?
Részlet a válaszából: […] ...földterület, telek, illetve a telken lévő épület beszerzési értékét egymástól el kell különíteni. Ha ez az elkülönítés a szerződésben, a vételárban nem történt meg, akkor a vevőnél – értékbecslés alapján – kell az elkülönítést megtenni. (A kérdésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címke:

Gázfűtésre áttérés elszámolása

Kérdés: Társaságunk a tulajdonában álló két épületben átállt a gőzfűtésről a gázfűtésre. Meg kell-e bontani a bekerülési értéket a kazán, a gázóra, a radiátorok bekerülési értékére, illetve a tervezés, a csövek, a szerelvényezés – mint az épületen végzett felújítás – bekerülési értékére? Milyen mutatók alapján kell elkülöníteni azon tételeket, amelyek egy összegben merültek fel? (Az építési szerződés mellékletét képező költségvetés alapján lehetőség van az egyes tételek számszerűsítésére.)
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásához induljunk ki az épület fogalmából. Az épület olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címkék:  

Exportértékesítés, késleltetett kiszállítás

Kérdés: Külföldi megrendelő részére élelmiszert állítottunk elő. A vevő a terméket átvette, az ellenértéket számla alapján kifizette, a terméket azonban nem vitte el. Tárolási nyilatkozatot állítottunk ki részére azzal, hogy a terméket csak később fogja kiszállítani. Elszámolhatjuk-e a számlázott összeget árbevételként, vagy az átutalt devizát előlegként kezeljük-e? Van-e, illetve mikor van áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 72. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott, számlában rögzített – áfát nem tartalmazó – ellenértéket kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címke:

Áruvásárláshoz kapcsolódó kötelezettségátvállalás

Kérdés: Társaságunk olyan mobiltelefonokat vásárol az anyavállalattól, amelyekhez kapcsolódóan az anyavállalatnak még részletfizetési kötelezettsége áll fenn. A vásárláskor ezt a kötelezettséget átvállaljuk. A készülékek eladási árának meghatározásakor figyelembe vehető-e az eszközökhöz kapcsolódóan fennálló kötelezettség? Az átvállalt kötelezettséget hogyan kell elszámolni az eladónál, illetve a vevőnél?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeit. A Ptk. előírásainak megfelelő tartozásátvállalás (kötelezettségátvállalás), ha az ellentételezés nélkül történik, szerződés (megállapodás) szerinti összegét az átvállaló az Szt. 86. §-a (7) bekezdésének b) pontja szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címke:

Kalkulált maradványérték könyvelése

Kérdés: Az elmúlt évben kötött bérleti szerződésben találkoztam a "kalkulált maradványérték" fogalmával. A személygépkocsi bérleti szerződésében ez állt: szerződéskötési díj: 50 E Ft + áfa, első bérleti díj: 550 E Ft + áfa, további bérleti díj: 120 E Ft + áfa, kalkulált bruttó maradványérték: 960 E Ft. A szerződés futamideje 13 hónap. Hogyan kell könyvelni a kalkulált maradványértéket?
Részlet a válaszából: […] ...kell jegyezni, hogy a leírt bérleti szerződés nem igazán felel meg a Ptk. bérleti szerződésre vonatkozó követelményeinek. A tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelv szerint a gazdasági eseményeket tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címke:

Közvetített szolgáltatás: nyomdaipari terméknél

Kérdés: A közvetített szolgáltatás számlában történő megjelenítése hogyan oldható meg nyomdaipari termékeknél (például névjegykártyánál)? A nyomdaipari vállalkozás vállal teljes körű tervezést, előkészítést, kivitelezést. Mivel a kivitelezéshez nem rendelkezik gépekkel, azt más vállalkozóval végezteti el.
Részlet a válaszából: […] ...költségei a termék bekerülési értékét növelik, azt külön tételben akkor sem lehetne továbbszámlázni, ha azt a megrendelővel kötött szerződésben külön is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címke:
1
…
325
326
327
…
350