Devizában kiállított számla kiegyenlítése forintban

Kérdés: A társaság árut exportál, a számlát devizában állítja ki. Az ellenértéket a külföldi vevő forintban utalja át a magyarországi bankszámlára. Milyen árfolyamon kell a forintot átszámítani, ha a társaság a devizakövetelések értékelésénél a saját bankja középárfolyamát alkalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...– többek között – a belföldi és a külföldi közötti átutalások esetén.] Hogyan történjen az elszámolás?1. Amikor az áruexport szerződés szerinti teljesítése megtörtént, és a szerződés szerinti teljesítéskor devizában kiállították a számlát, a rajta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.
Kapcsolódó címke:

Értékpapír-elidegenítés

Kérdés: Az rt. 1999-ben részleges átalakulással jött létre. Az rt.-ben beindult a részvényértékesítés. Hogyan számolja el a magánszemély a részvényértékesítésből származó szja-t? Ha lehet, példa bemutatásával válaszoljanak! Van-e az rt.-nek jelentéstételi kötelezettsége a részvényértékesítéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...üzletrész ellenében kapták a magánszemélyek, és így a részvény szerzési értéke: tőzsdei ügyletnek nem minősülő visszterhes szerződés révén történő szerzés (vétel) esetén az ellenértékből az értékpapír átruházásáig a magánszemély által teljesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
Kapcsolódó címke:

Kezességvállalás és következményei

Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...a kezesség alapján – megfizetett összeget. A privatizációs lízingközösség feltehetően társasági részesedést privatizációs lízingszerződés alapján vásárló magánszemélyek polgári jogi szerződésen alapuló(nem jogi személy) közössége [az állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
Kapcsolódó címke:

Közhasznú jogállással nem rendelkező alapítvány

Kérdés: A közhasznú besorolással nem rendelkező alapítvány juttathat-e magánszemélynek ösztöndíjat, támogatást az alapító okiratban megjelölt célokra adómentesen? Ha igen, milyen formában? Társaságiadó-köteles-e az az alapítványi bevétel, amely az alapítványi céllal kapcsolatban keletkezik? Az alapítvány egyik célja leendő hallgatók felkészítése a sikeres felvételire, amelyet térítés (támogatás) ellenében nyújt az alapítvány. Kell-e a bevételről számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...terhére kap a magánszemély (egyértelműen csak a megjelölt célnak megfelelő juttatás lehet); a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződéses kötelezettségeiből eredően folyósított nemzetközi segélyből származó, erre vonatkozó nyilvántartással igazolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
Kapcsolódó címkék:    

Szállítóval szembeni kötelezettség leírása

Kérdés: A korábbi évek során megmaradt szállítói tartozásokkal mi a teendő, ha a szállító nem követelte több éve a tartozás kiegyenlítését? Kivezethető-e a könyvviteli nyilvántartásokból, és ha igen, milyen bizonylatok alapján, és hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...szóbeli és írásbeli megkeresés után sem, és ezt hitelt érdemlő módon dokumentumokkal alátámasztják, vagy a szállítóval kötött szerződésben meghatározottak, illetve a Ptk. előírásai szerint a kötelezettség elévült, akkor az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Elutasított költségszámla módosítása

Kérdés: Az adóhatóság által formai okokra hivatkozással elutasított költségszámla hogyan módosítható a vevőnél?
Részlet a válaszából: […] ...okból – nem fogadható el, azt a vevő könyvelési bizonylatként nem használhatja. Ha a gazdasági esemény megtörtént (a szállító szerződés szerint teljesített, a terméket átvették, a szolgáltatásnyújtás megtörtént, és ezt igazolják), akkor azt – belső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:

Barterügyletek elszámolása

Kérdés: Barterügylet esetén a bekerülési érték meghatározásánál alkalmazandó árfolyam az első teljesítéskori választott árfolyam. Ha több egymást követő importot több egymást követő exporttal egyenlítünk ki, akkor az összes importnál és az összes exportnál azt az egy árfolyamot kell-e végig alkalmazni, amelyik az első ügylet teljesítésének időpontjában volt? Mi van akkor, ha egy importot több exporttal ellentételezünk, vagy a következő exportot félig egy másik importba számítjuk be? Ekkor milyen árfolyamot kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...illetve importszolgáltatással egyenlítik ki.A barterügylet olyan – a belföldi és a külföldi vállalkozó között külkereskedelmi szerződés keretében létrejött – kétoldalú csereügylet, amelynek során a belföldi vállalkozó által szállított terméket, árut...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:

Üzembe helyezett épület felújítása

Kérdés: Társaságunk meghatározó jelentőségű ingatlant helyezett üzembe 2000 decemberében. A bekerülési érték után 2 százalékos leírási kulcsú értékcsökkenést számolt el maradványérték megállapítása nélkül. 2001-ben további felújítások történtek, illetve ráaktiváltuk a kiszabott illetéket is. Társaságunk a felújítás következtében megváltoztatta az értékcsökkenés leírási módját oly módon, hogy az ingatlannak a felújítással növelt eredeti értékére maradványértéket állapított meg. A leírt gyakorlat megfelel-e hatályos Szt.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor azt – az adott esetben a vagyonszerzési illetéket – a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Így, ha az épületet 2000-ben üzembe lehetett helyezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címkék:  

Hátrasorolt kötelezettség-e a tagi kölcsön?

Kérdés: Magánszemély tag által 2001-ben a társaság rendelkezésére bocsátott tagi kölcsön hátrasorolt kötelezettségnek minősül-e? Azonosan kezelendő-e a bt.-nél, a kft.-nél, illetve az egyszeres vagy kettős könyvvitelben?
Részlet a válaszából: […] ...a tagi kölcsönt a hátrasorolt kötelezettségek között lehessen kimutatni, az szükséges, hogy az ezt alátámasztó feltételeket a kölcsönszerződésben egyértelműen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címkék:  

Bérleti jog maradványértéke

Kérdés: Az Szt. szerint az amortizáció elszámolása a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték alapján történhet. Az üzlet bérleti jogának van-e maradványértéke? Ha van – és ez várhatóan nagyobb, mint a vételár –, akkor a bérleti jog után nem számolható el értékcsökkenés?
Részlet a válaszából: […] ...– csak akkor lehet maradványértékkel számolni, ha a vételkor rendelkezésre álló információk alapján – a bérbeadóval kötött szerződés szerint – a bérleti időszak végén a bérleti jogot értékesíteni lehet, és akkor a várható eladási ár függvényében kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címkék:  
1
328
329
330
347