Kamatbevétel adózásának szabálya

Kérdés: Ha a magánszemélynek a kifizetőtől kapott éves kamatbevétele meghaladja az Szja-tv. szerinti adómentes határt (évi 10 ezer forintot), az e fölötti rész a magánszemély egyéb összevonandó jövedelmének minősül-e? Ekkor kinek kell az adót levonnia és befizetnie? Ez a 10 ezer forintos adómentességi határ független-e az adott kölcsön összegétől? A magánszemélynek a kifizetőtől kapott kamatbevétele milyen adómértékkel adózik, mikor és kinek kell bevallania, illetve befizetnie, ha meghaladja az évi 10 ezer forintos adómentes határt?
Részlet a válaszából: […] ...együttesen kielégítő kifizetéseket ismeri el (a magánszemélynél) kamatjövedelemnek és ezzel 0 százalékkal adózó jövedelemnek: a szerződéskötés időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot, annak legfeljebb 5 százalékával meghaladó részt, ezen belül is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.
Kapcsolódó címke:

Magánszemélytől vásárolt személygépkocsi értékesítésének áfája

Kérdés: Betéti társaságunk magánszemélytől adásvételi szerződéssel vásárolt 2 millió forint értékű személygépkocsit. Két év múlva 1,2 millió + 300 E Ft + áfa összegért a gépkocsit eladta. Az összes áfa befizetendő áfa lesz? Van-e valamilyen különleges adózás amiatt, hogy használtan, magánszemélytől vette a bt. a személygépkocsit?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. XV. fejezetében szereplő különbözet szerinti adózási eljárással adózni csak az jogosult, aki adófizetésre nem kötelezett személytől vásárol fel annak érdekében, hogy a felvásárolt árut továbbadja. Tipikusan ilyen személyek a lakosoktól való felvásárlással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.
Kapcsolódó címkék:  

Zenekar támogatása

Kérdés: Egy ruházati nagykereskedéssel foglalkozó kft. exkluzív szerződést kötött – egy évre – egy együttessel. Cél a cég ruháinak népszerűsítése és az együttes támogatása. A cég a szerződés alapján, nagykereskedelmi áron 1 millió forint értékben biztosít a zenekar számára ruházati cikkeket, amiket a zenekar a kívánt részletekben használ fel. Milyen társaságiadó- és szja-vonzattal jár az ügylet?
Részlet a válaszából: […] A kérdést többféleképpen is lehet értelmezni. Az egyik megközelítés szerint a kft. 1 millió forintot bocsát a zenekar rendelkezésére, amelyből nagykereskedelmi áron ruhát kötelesek vásárolni, és a fellépéseken viselni. A másik megközelítésben ruhát ad a kft. a zenekar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.
Kapcsolódó címke:

Devizában kiállított számla kiegyenlítése forintban

Kérdés: A társaság árut exportál, a számlát devizában állítja ki. Az ellenértéket a külföldi vevő forintban utalja át a magyarországi bankszámlára. Milyen árfolyamon kell a forintot átszámítani, ha a társaság a devizakövetelések értékelésénél a saját bankja középárfolyamát alkalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...– többek között – a belföldi és a külföldi közötti átutalások esetén.] Hogyan történjen az elszámolás?1. Amikor az áruexport szerződés szerinti teljesítése megtörtént, és a szerződés szerinti teljesítéskor devizában kiállították a számlát, a rajta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.
Kapcsolódó címke:

Értékpapír-elidegenítés

Kérdés: Az rt. 1999-ben részleges átalakulással jött létre. Az rt.-ben beindult a részvényértékesítés. Hogyan számolja el a magánszemély a részvényértékesítésből származó szja-t? Ha lehet, példa bemutatásával válaszoljanak! Van-e az rt.-nek jelentéstételi kötelezettsége a részvényértékesítéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...üzletrész ellenében kapták a magánszemélyek, és így a részvény szerzési értéke: tőzsdei ügyletnek nem minősülő visszterhes szerződés révén történő szerzés (vétel) esetén az ellenértékből az értékpapír átruházásáig a magánszemély által teljesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
Kapcsolódó címke:

Kezességvállalás és következményei

Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...a kezesség alapján – megfizetett összeget. A privatizációs lízingközösség feltehetően társasági részesedést privatizációs lízingszerződés alapján vásárló magánszemélyek polgári jogi szerződésen alapuló(nem jogi személy) közössége [az állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
Kapcsolódó címke:

Közhasznú jogállással nem rendelkező alapítvány

Kérdés: A közhasznú besorolással nem rendelkező alapítvány juttathat-e magánszemélynek ösztöndíjat, támogatást az alapító okiratban megjelölt célokra adómentesen? Ha igen, milyen formában? Társaságiadó-köteles-e az az alapítványi bevétel, amely az alapítványi céllal kapcsolatban keletkezik? Az alapítvány egyik célja leendő hallgatók felkészítése a sikeres felvételire, amelyet térítés (támogatás) ellenében nyújt az alapítvány. Kell-e a bevételről számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...terhére kap a magánszemély (egyértelműen csak a megjelölt célnak megfelelő juttatás lehet); a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződéses kötelezettségeiből eredően folyósított nemzetközi segélyből származó, erre vonatkozó nyilvántartással igazolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
Kapcsolódó címkék:    

Szállítóval szembeni kötelezettség leírása

Kérdés: A korábbi évek során megmaradt szállítói tartozásokkal mi a teendő, ha a szállító nem követelte több éve a tartozás kiegyenlítését? Kivezethető-e a könyvviteli nyilvántartásokból, és ha igen, milyen bizonylatok alapján, és hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...szóbeli és írásbeli megkeresés után sem, és ezt hitelt érdemlő módon dokumentumokkal alátámasztják, vagy a szállítóval kötött szerződésben meghatározottak, illetve a Ptk. előírásai szerint a kötelezettség elévült, akkor az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címkék:  

Elutasított költségszámla módosítása

Kérdés: Az adóhatóság által formai okokra hivatkozással elutasított költségszámla hogyan módosítható a vevőnél?
Részlet a válaszából: […] ...okból – nem fogadható el, azt a vevő könyvelési bizonylatként nem használhatja. Ha a gazdasági esemény megtörtént (a szállító szerződés szerint teljesített, a terméket átvették, a szolgáltatásnyújtás megtörtént, és ezt igazolják), akkor azt – belső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:

Barterügyletek elszámolása

Kérdés: Barterügylet esetén a bekerülési érték meghatározásánál alkalmazandó árfolyam az első teljesítéskori választott árfolyam. Ha több egymást követő importot több egymást követő exporttal egyenlítünk ki, akkor az összes importnál és az összes exportnál azt az egy árfolyamot kell-e végig alkalmazni, amelyik az első ügylet teljesítésének időpontjában volt? Mi van akkor, ha egy importot több exporttal ellentételezünk, vagy a következő exportot félig egy másik importba számítjuk be? Ekkor milyen árfolyamot kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...illetve importszolgáltatással egyenlítik ki.A barterügylet olyan – a belföldi és a külföldi vállalkozó között külkereskedelmi szerződés keretében létrejött – kétoldalú csereügylet, amelynek során a belföldi vállalkozó által szállított terméket, árut...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:
1
…
331
332
333
…
350