3472 talált cikk a szerződés kifejezésre

Kérdés: Ügyfelem magánszemélyként 3 különböző kft.-ben üzletrész-tulajdonos. Ezeket az üzletrészeket egy újonnan alakuló kft.-be kívánja apportként bevinni. A régi társaságok közül kettőnél az üzletrészre jutó saját tőke értéke többszöröse az üzletrész névértékének. Az újonnan létrejövő társaság társasági szerződésében az apportértéket a meglévő társaságok legutolsó lezárt üzleti évének mérlegében szereplő saját tőke (mint piaci érték) alapján határozták meg. Így ügyfelemnek az újonnan létrejött társaságban jóval magasabb névértékű üzletrésze lesz, mint a 3 társaságban lévő üzletrészek névértéke. Jól gondolom-e, hogy az új társaság létrehozásakor ügyfelemnek nem keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége? Majd csak akkor, amikor az új társaságból kivonja az üzletrészét?

Kérdés: Az utazásszervezők áfaelszámolása 2020. január 1-től megváltozott. Az árrésáfát utasonként, utanként külön-külön kell megállapítani, a negatív árréseket nem lehet összevonni, valamint az árrés elszámolását az út teljesítésekor kell megállapítani. Az előlegszámla mindig olyan áfatartalmú, mint amilyen az alapügylet. A gyakorlatban a következő kérdések merülnek fel:
1. Az utak foglalásakor (előleg számlázásakor) sokszor nem áll rendelkezésre a külföldi fél számlája, de az utazási iroda a szerződés alapján már átutalta a külföldi fél díját. Milyen bizonylatok fogadhatók el az előleg áfatartalmának megállapítása során? Lehetséges-e egy előkalkulált árrés alapján megállapítani az előleg áfatartalmát?
2. Szállás-, busz- vagy repülőgép-kontingens esetében a szerződött és kifizetett férőhelyek feltöltése nem mindig 100%-os. Ha nem teljes a kihasználás, akkor csökken az árrés összege. Milyen feltételekkel lehet figyelembe venni a várható kihasználás mértékét az előlegárrés meghatározása során? Hogyan történjen a tényleges kihasználtság után a helyesbítés?

Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?

Kérdés: 2016 szeptemberében egy dolgozónk 5 millió forint vissza nem térítendő adómentes lakásépítési támogatást kapott. A feltételeknek megfelelt, a lakás elkészült. A vele kötött szerződésben nem volt feltétel az X évi cégnél töltendő munkaviszony. A dolgozó kilátásba helyezte a felmondását. A könyvelő szerint a cég 5 év alatt írhatja le ezt az összeget. Keletkezik a cégnek adófizetési kötelezettsége? Mi a helyzet a dolgozóval?

Kérdés: Portfóliókezelés könyvelésében kérem a segítségüket a befektető cég (a pénz átadója) szempontjából. A társaság határozatlan idejű portfóliókezelési szerződés keretében jelentős összeget adott át euróban magyar és külföldi portfóliókezelőknek. A portfóliókezelők döntenek a megvásárolandó értékpapírokról, a vásárlások időpontjáról, az értékpapírok értékesítéséről és újrabefektetéséről is. A portfóliókezelők minden hónapban küldenek kimutatást a társaság részére a portfólióban történt mozgásokról és a hó végén fennálló értékpapír-állományról.
1. A pénz átadásakor tartós kölcsönkövetelés keletkezik? Mivel euróban történt a pénz átadása, a devizás tételek értékelési szabályait kell-e alkalmazni a pénz átutalásakor a portfólió bekerülési értékére és az év végi választott árfolyamra történő átértékelésre is?
2. Kell-e könyvelni a portfólión belüli értékpapírok mozgását, az esetleges értékesítésen keletkezett nyereséget/veszteséget? Ha igen, egyéb vagy pénzügyi bevételnek/ráfordításnak számít-e? A portfóliókezelőktől semmiféle "hozamot" nem kapott vissza a társaság a saját bankszámlájára, az értékpapírok esetleges értékesítéséből származó nyereség/veszteség a portfóliókezelőnél vezetett pénzszámlán/értékpapírszámlán került kimutatásra.
3. Kell-e könyvelni az értékpapír adásvételének jutalékát? A jutalékok is csak a portfóliókezelőknél vezetett pénzszámlán/értékpapírszámlán kerültek kimutatásra.
4. Kell-e könyvelni a portfóliókezelésért járó díjat vagy a sikerdíjat? Van olyan portfóliókezelő, amely áfás számlát állít ki a sikerdíjáról, míg mások a pénzszámlán (értékpapírszámlán) jelentkező nyereségből vonják le a sikerdíjukat. Ez utóbbi különösen áfa szempontjából érdekes, a külföldi portfóliókezelők díja után a társaságnak kell-e adóznia az EU-s szolgáltatások szabályai szerint?
5. Kell-e és ha igen, milyen analitikát vezetni a portfólióban szereplő értékpapírokról és azok változásáról?
6. Van-e annak jelentősége a számviteli elszámolás szempontjából, hogy a portfóliókezelő milyen (pl. határidős, opciós, futures) ügyleteket is végez a portfólión belül?
7. Milyen teendők vannak az év végén a portfólió értékelésével és leltározásával kapcsolatban?
8. Mit kell könyvelni a portfóliókezelési szerződés megszűnésekor, amikor a portfóliókezelő visszaadja a befektetett pénzt és a nyereséget/veszteséget?

Kérdés: Úgy tudom, hogy 2019-ben változtak az átalakulásra vonatkozó törvényi előírások. Kérem, ismertessék azok közül a legfontosabbakat, amelyek jellemzően a könyvelői, a könyvvizsgálói tevékenységet érintik!

Kérdés: Az "A" társaság és a "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság ültetvényt telepített, és gyümölcstermesztést folytat a magánszemélyektől bérelt földterületen. A korábban húsz évre megkötött földbérleti szerződés lejár, a magánszemély tulajdonosok pedig a "B" társaságnak kívánják a földterületet bérbe adni. A továbbiakban az "A" társaság tulajdonában lévő ültetvényen a "B" társaság folytatná a gyümölcstermesztést. Hogyan történhet a két társaság között az ültetvény átadása, és milyen adóterhekkel, illetve hogyan célszerű a piaci értéket meghatározni? Az "A" társaság a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadására az adómentesség helyett az általános szabályok szerinti áfa fizetését választotta.

Kérdés: A cég 2019. évben kötött egyéves szerződést partnerével egy projekt teljesítésére. 2019. évben a részteljesítésekről havonta számlát állított ki partnere felé, azonban a vállalt munkával kapcsolatban a költségek jelentős része a 2020. évben merül fel, illetve azon alvállalkozókat, akik a 2019. évtől dolgoztak a projekten, egy összegben 2020 nyarán fizeti ki. Így a 2019. évben jelentős nyereség képződött. Képezhet-e a cég ezen szerződéshez kapcsolódóan a 2020. évben számlázásra kerülő alvállalkozói teljesítések kifizetésére 2019-ben céltartalékot? Illetve, amennyiben képezhető ezen jövőbeni költségekre céltartalék, a Tao-tv. elismeri-e azt ráfordításként?

Kérdés: A társaság a 333 E Ft-os biztosítási díjat elszámolta: T 55 – K 454, majd a munkavállaló nettó bérének védelme érdekében felbruttósította 500 E Ft-ra, amellyel megnövelte a rendszeres bérjövedelmet, és elvégezte a bérszámfejtést. A munkavállaló M-es lapján a 300. sorban a rendszeres munkabért, a 304. sorban a felbruttósított biztosítási díjat írta be, hivatkozva a kitöltési útmutatóra. A járulékok a megfelelő sorokban szerepelnek. A könyvelésre vonatkozó az 541/471-re elő kell írni a rendszeres bért és a felbruttósított biztosítási díjból a felbruttósító összeget? Ugyanis a 333 E Ft már szerepel az 55-ön. Így, ha a 471-ről utalással kifizetésre kerül a rendszeres nettó bér, előírásra kerül a rendszeres bér szja-, eü- és nyugdíjjáruléka (15+7+1,5+10%), és a felbruttósított biztosítási díj miatti szja-, eü- és nyugdíjjárulék 167 E Ft-tal, éppen nullára fut a 471. Helyes ez így? Ezek az adók maradhatnak az 541-en?

Kérdés: Egyik ügyfelemet meggyőzte egy alkusz, hogy kössön unit-linked biztosítást 2 dolgozójára. Kedvezményezett a cég lenne. Ezzel kapcsolatban szeretnék kérni egy kontírozási és adózási segédletet.