Termékdíj a számlán

Kérdés: Jól értelmezem, hogy a környezetvédelmitermékdíj-kötelezettséget a számlán nem kell feltüntetni, ha az a cégemet terheli? Csak a visszaigénylésre jogosult vevő kérésére, vagy átvállalási szerződések esetén marad a feltüntetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...nem fizeti meg. Ebből viszont az következik, hogy minden más esetben fel kell tüntetni a megfizetett termékdíjat, nem csak átvállalási szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.
Kapcsolódó címke:

Munkavállalónak nyújtott kölcsön

Kérdés: Munkavállalónknak 7 évre folyósítottunk 5 M Ft kölcsönt 5,9%-os kamatra. Dolgozónk minden hónapban átutalta cégünk részére a törlesztőrészletet. Részletes kontírozást szeretnék kérni a 2017. évi könyvelési tételekről. Hova kell kontírozni a 2017. évi kamatot, valamint a 2018. évi törlesztés előírását?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelése:1. A kölcsön folyósításakor T 3517, 3527 – K 331 Lakásalap számla, kapcsolódóan a költségvetési számvitelben– szerződéskötéskor, előzetes kötelezettségvállalás T 0021 – K 05862– pénzeszköz átutalása a folyósító pénzintézetnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.
Kapcsolódó címkék:  

Háziorvos iparűzésiadó-alapja

Kérdés: A kft.-ben a férj mint háziorvos (OEP által finanszírozott praxis), a feleség mint fogorvos (nem OEP által támogatott praxis) tevékenykedik. Az iparűzési adó megállapításánál a két tevékenységet össze kell-e vonni? A háziorvosi praxisnál (80%-nál több a támogatás) figyelembe vehető-e 20 M Ft összegig az adókedvezmény? A kft. iparűzésiadó-megállapításánál külön kezelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási, védőnői tevékenységet végez, és nettó árbevételének legalább 80%-a az egészségbiztosítási szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból származik. A Htv. 52. § 26. pontja rögzíti a vállalkozó fogalmát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Visszlízingelt készletek az iparűzési adónál

Kérdés: Az 1990. évi C. törvény 39. § (4) bekezdése 2013. január 1-től szigorító intézkedésként az eladott áruk beszerzési értékét (elábé) és a közvetített szolgáltatások értékét csak sávosan engedi meg levonni. Az arányosítás főként a nagykereskedelemmel foglalkozó cégeket érintő, az adóalap védelmét szolgáló előírás. Ugyanakkor a nettó árbevétel és az eladott áruk beszerzési értéke bizonyos esetekben csak technikai jellegű elszámolásokat tartalmaz, növelve az iparűzési adó összegét, így nem szolgálja az arányos és igazságos közteherviselést. Nagykereskedelemben gyakori finanszírozási forma, hogy a finanszírozó pénzintézetek a kereskedő raktári készletének finanszírozására zárt végű pénzügyilízing-szerződést kötnek. Számviteli elszámolása és áfatörvénybeli kezelése a termékértékesítés szabályai szerint történik. Ebben az esetben a nagykereskedő beszerzési áron eladja a raktáron lévő készletét a lízingcégnek, amely a lízingszerződés alapján szintén nagykereskedelmi áron visszaszámlázza azt. A lízingelt eszközt újra készletre veszik, és a kereskedő később értékesíti tényleges vevői felé, amikor is a lízingszerződést felbontották. A lízingszerződés megkötésekor végrehajtott számlázással a nagykereskedő árbevétele megnövekszik a beszerzési áron kiszámlázott összeggel, egyidejűleg az eladott áruk beszerzési értéke is nő a beszerzési áron eladott készlet értékével. Mivel eredményt nem realizál e műveleten, úgy lenne indokolt, hogy adóznia se kelljen, azonban az 1990. évi C. törvény 39. § (4) bekezdése szerinti arányosítás miatt mégis keletkezik adóalap, a bevétel 15-25-30%-os mértékében. Be kell-e vonni az arányosításba a lízingcéggel a finanszírozás miatt könyvelendő technikai elábét, hiszen a könyvelésre nem tényleges kereskedelmi forgalom miatt kerül sor? Csak azért történik az elszámolás, hogy a könyvekben a lízingszerződés alapján kapott finanszírozási forrás – a lízingtartozás – megjelenjen.
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39. § (1) bekezdése értelmében a Htv. 39. § (4)–(8) bekezdések szerinti módszerrel számított elábé és közvetített szolgáltatások együttes összegével (azaz korlátozottan, az árbevétel nagyságától függően, sávosan degresszív mértékben) lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.
Kapcsolódó címkék:  

Pályázatíró cég hibájából kapott összeg

Kérdés: A társaságnak a pályázatíró hibájából vissza kellett fizetni a fejlesztési célra (tárgyi eszköz beszerzésére) kapott támogatást. Megállapodás alapján ezért a pályázatíró cégtől kártérítésben részesült, amely összeg 2017-ben be is folyt. Ez 2017. évi bevételnek minősül? Vagy időbelileg el kell határolni, és az értékcsökkenés elszámolásakor arányosan feloldani, mivel közvetve tárgyi eszköz beszerzéséhez kapcsolódik?
Részlet a válaszából: […] ...fejlesztési célra kapott támogatás elszámolása alapvetően a támogató és a támogatott közötti megállapodásra (szerződésre) épül. A kérdés szerint az ily módon kapott támogatást vissza kellett fizetni. A visszafizetett fejlesztési célra kapott támogatást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.
Kapcsolódó címke:

Bizományba átvett értékcikkek

Kérdés: A horgászegyesület az éves tevékenységéhez a MOHOSZ-tól horgászokmányt, igazolványt és bélyeget kap albizományosi szerződés alapján, számlázás nélkül. Ezeket az értékcikkeket az egyesület magánszemélyek felé értékesíti, amiről számlát vagy nyugtát állít ki. A beszedett ellenérték és a forgalmazási jutalék különbözetét átutalja a MOHOSZ részére. Az egyesület a jegyzőkönyv alapján átvett értékcikkeket hol, miként mutassa ki a könyveiben? Az értékesített cikkek az egyesületnél költségek vagy ráfordítások lesznek? Az egyesület nem közhasznú, a tevékenysége csak alapcélt szolgál.
Részlet a válaszából: […] Az egyesület a jegyzőkönyv alapján, valójában bizományba átvett – a kérdés szerinti – értékcikkeket. Mivel azokat értékesítési szándékkal vette át, az átvételkor a kereskedelmi áruk között vegye állományba, azon az értéken, amely összeg ellenében azokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Fogorvosi bt. váratlan díjazása

Kérdés: A fogorvosi bt. korábbi években szerződést kötött a MEP egészségbiztosítóval. A szerződés szerint minden hónapban kapja az ellátott betegek után az alapdíjat, illetve a kezelések után járó összegeket (bázispénz). A 456/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint a 2017 decemberében 3000 E Ft összegű díjazásra jogosult, amely a Vhr. 1. melléklet B) pontja szerint használható fel. A bt. bankszámlájára az összeg 2018. 01. 02-án érkezett meg. A 3000 E Ft összeget árbevételként kell könyvelni, vagy támogatásként? Ha árbevétel, melyik év árbevétele? A 3000 E Ft-ot lehet-e úgy értelmezni, hogy a korábbi évek alulfinanszírozása miatt kapta a bt., azaz a korábbi években elköltötte a Vhr. 1. pontjának B. melléklete szerinti költségekre? Ha a bt. bankszámlára érkezése utáni költségekre lehet felhasználni, akkor ezt az összeget el kell határolni? De mely évekre?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a kormány arra kapott felhatalmazást, hogy a finanszírozási szerződések megkötésére és tartalmára, valamint az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Anyavállalat munkavállalóival kapcsolatos költségek a leányvállalatnál

Kérdés: Munkavállalók az anyavállalatnál vannak. Együttműködési megállapodás rögzíti, hogy az anyavállalatnál lévő munkavállalók egy része kizárólag a leányvállalat feladatait látja el. Ezen munkavállalókhoz kapcsolódó alábbi költségeket közvetlenül viselheti-e a leányvállalat, ha a számla a leányvállalat nevére szól, és a kifizetésekhez kapcsolódó adó- és járulékterheket megfizeti: a képzés költségei (iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatás), külföldi kiküldetés (szállás, utazás, étkezés), mobiltelefon számlája, kávé-, vízfogyasztás.
Részlet a válaszából: […] ...számviteli elszámolás alapvető követelménye, hogy az a Ptk. szerinti szerződéssel alátámasztott legyen, azaz az valamilyen szerződéses kapcsolat teljesítésének a következményeként, bizonylatoltan jelenjen meg. A kérdésben leírtak nem felelnek meg ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.
Kapcsolódó címkék:  

Kötbérszámla és szállítói tartozás kompenzálása

Kérdés: Társaságunk egy független vállalkozástól vett igénybe szolgáltatást. A késedelmes/hibás teljesítésből adódóan a számla összegének egy részét nem fizettük ki, és a különbözetre kötbérszámlát állítottunk ki. A kötbérszámlát és a szállítói tartozást időközben kompenzáltuk. Az egyeztetések során kiderült, hogy a partner vitatja a kötbér jogosságát. Az Szt. szerint nem mutathatunk ki a mérlegben el nem fogadott, kétes követeléseket. Mi a teendő ebben az esetben? Hogyan kell eljárnunk helyesen, ha társaságunk jogosnak ítéli a követelést, de a partner azt vitatja?
Részlet a válaszából: […] ...a szállítóval szembeni tartozás, sztornírozandó a kötbér követeléskénti előírása.Amennyiben a kötbérigényt a partnerrel kötött szerződés megfelelően alátámasztja, és a partnerrel való egyeztetés nem vezet eredményre, marad a bírósági út, a peres eljárás mind...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.
Kapcsolódó címke:

Összeolvadás esetén az eredménytartalék

Kérdés: A bt.-nek több millió forintos eredménytartaléka van. A kft.-nek 10 millió Ft-os tagi kölcsöne, amit jegyzett tőkévé alakít megszűnés vagy eladás előtt. Ha a bt. megvásárolja, összeolvad a kft.-vel, kiveheti a kft. 10 milliós jegyzett tőkéjét adómentesen? Mennyi lenne a kft. minimumcégértéke? A kft. 2 éve veszteségesen működik, adóssága nincs, tagi kölcsönből működött. Mit javasol a bt.-nek? Hogyan vegye ki az eredménytartalékot, ha lehet, adómentesen?
Részlet a válaszából: […] ...teljes egészében nem alakítható át, mivel a negatív eredménytartalékot meg kell szüntetni. A tagi kölcsön nyújtója a társasági szerződésnek a jegyzett tőke emelésére vonatkozó módosítása kapcsán, mint külső tulajdonos a tagi kölcsön általa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.
Kapcsolódó címkék:  
1
92
93
94
348