Magánbeszélgetések számlázása

Kérdés: Cégünk az APEH-állásfoglalás 1.4. pontja szerint az üzleti és a magánbeszélgetések eltérő kódolásával teljesíti a magán- és az üzleti beszélgetések szétválasztását. A magánbeszélgetések listái az alkalmazottak részéről megtérítésre kerül (technikailag bérlevonással). Kötelező-e dolgozónként külön számlát kiállítani, avagy elképzelhető összevont számla, részletező számlamelléklettel?
Részlet a válaszából: […] A híváslista alapján meghatározott magánbeszélgetések díjátdolgozónként számlázni kell! Ez egyrészt következik a számlával szembenikövetelményből (a számlának tartalmaznia kell – többek között – a vevő, aszolgáltatást igénybe vevő nevét, címét, az adott esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Szélerőmű minősítése

Kérdés: A számviteli előírások szerint az eszköz bekerülési értékébe tartozik az alapozási költség is. A szakirodalom szerint az alapozás olyan építőipari szolgáltatás, amelynek költségei az alapozott eszköz bruttó értékét növelik. A szélerőmű az erőgépek közé sorolandó. A KSH ÉJ a szélerőművet az erőművek csoportba sorolta az alapozás, a helyhez kötötten létesített befogadó szerkezet, az ebben rögzített épületgépészeti alrendszerrel együtt. A technológiai gépegységet, így a szélkerekeket is a BTO-ba kell soroltatni a vámhivatallal. Helyes-e az 1 db eszköz szétválasztása: vagyis külön építményként vegyük nyilvántartásba és amortizáljuk az alapozást, és gépként a kereket?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy számviteli, adózási szempontból aszélerőműt nem lehet egyetlen tárgyi eszköznek tekinteni. Az összekapcsoltrendszereket az ellátott funkció, feladat, tevékenység, továbbá a várhatóhasználat időtartama függvényében kell kettő vagy több tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Engedménnyel történő értékesítés

Kérdés: Szétválás után az egyik társaság (A) a másik társaság (B) felé a másik társaság boltjában lévő árukat, amelyeket a végleges vagyonmérleg szerint (A) társaság kapott meg, jelentős engedménnyel számlázza. Mi az áfa alapja?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a szétválással létrejötttársaságok az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 5. pontja szerint gazdaságilagnem független feleknek, illetve az adóalannyal szoros gazdasági kapcsolatbanálló feleknek minősülnek-e vagy sem. Tisztázandó az is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.

Osztalék és kamat utáni adó

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?
Részlet a válaszából: […] ...bírbelföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamintb) a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre,szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közösadózási rendszerről szóló 90/434/EGK...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Tag munkaviszonya

Kérdés: Egy társaság (kkt.) alapító tagjai közül az egyik személy teljes munkaidőben látja el a cégnél adódó összes tevékenységet. Lehet-e munkaviszonyban a társaságnál adott személy, ha a másik tag a foglalkoztató?
Részlet a válaszából: […] ...is, amely lehetőségetteremt a munkáltatói jogkört gyakorló és a munkáltatót képviselő személyénektársasági jogi szempontú szétválasztására. A személyes közreműködésteljesítésére létesített munkaviszony esetében a munkáltató és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Veszteséges közhasznú társaság átalakulása

Kérdés: Egy kiemelten közhasznú jogállású közhasznú társaság alakulásától veszteséges. Saját tőkéje negatív. Átalakulhat-e – kiválással – úgy, hogy a kiválással létrejött jogi személy saját tőkéje a vagyonértékelés következtében pozitívvá válik, a megmaradó saját tőkéje azonban – alacsonyabb összegben – negatív marad?
Részlet a válaszából: […] ...nemalakulhat át, csak közhasznú társasággal egyesülhet, illetve csak közhasznútársaságokká válhat szét. Az egyesülésre, illetve szétválásra a Gt.rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A Gt. átalakulásra vonatkozóelőírása szerint [61. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Veszteség leírása a jogutódnál

Kérdés: Egy kft. 2000. április 1-jén szétválással átalakult. A jogelődnél 1997., 1998., 1999., 2000. években veszteség keletkezett. Meddig számolhatják fel e veszteséget a jogutódok?
Részlet a válaszából: […] ...a jogutód(ok) az átértékelt vagyonból részesednek. Ennek megfelelően a jogelődnél 1997-2000. évben keletkezett veszteség csökkenthette a szétválással létrejött jogutódok adóalapját (a 2000. év 2 adóévnek számít az átalakulás miatt) az 1997. évi veszteséggel utoljára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Tulajdonosok javára kötött életbiztosítás

Kérdés: A jogelőd társaság 1994 júliusában a társaság mindkét tulajdonosa javára halálesetre vagy elérésre szóló biztosítást kötött. A biztosítás szerződője a jogelőd kft., biztosítottjai, illetve kedvezményezettjei a tulajdonosok. A jogelőd társaság a fizetett biztosítási díjat költségként számolta el a megfelelő járulékok megfizetésével. A magánszemélyek igénybe vették az szja-kedvezményt. 2003 nyarán a társaság átalakult. A kiválással létrejött – az egyik biztosított tulajdonossal – új társaság a biztosítási díjat nem fizette. A biztosító a megszűnést követően a jogelőd társaság részére 1,8 millió Ft-ot visszautalt, amelyet a jogelőd társaság nem ad át a kiválással létrejött társaságnak. A szétválási vagyonmérlegben a közös vagyonból teljesített befizetéseket nem vették figyelembe mint mérlegen kívüli vagyont, pedig az valamennyi jogutód társaságot megilleti a Gt. 79. §-a alapján. Jogos-e a kiválással létrejött társaság igénye, annak ellenére, hogy a szétválási szerződésben nem rendelkeztek a két biztosításról?
Részlet a válaszából: […] ...előlegként mutatják ki a biztosítónak fizetett díjat, akkor az átalakuláskor készített vagyonmérlegben is szerepel, és szétváláskor a kiválással létrejövő társaság vagyonmérlegébe kerül a kiváló társaságot megillető rész. Ez esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Átalakulás (eva)

Kérdés: Befolyásolja-e az evás időszak az átalakulást? Közben lehet-e átalakulni, vagy előbb vissza kell térni?
Részlet a válaszából: […] ...szavazati jogot biztosító részesedést.Az Eva-tv. előírása alapján az adóalany nem határozhatja el átalakulását, egyesülését és szétválását, valamint jegyzett tőkéjének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő felemelését. Ezért pl. ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Az átalakulás áfája

Kérdés: Kérem, ismertessék az átalakuláshoz kapcsolódó áfaszabályokat!
Részlet a válaszából: […] ...a gazdasági társaságok átalakulása az Áfa-tv. rendelkezései alapján szintén adóztatható (hiszen az átalakulás után a beolvadót vagy szétválás miatt a szétváló szervezetet törlik az adóhatósági, illetve a cégbírósági nyilvántartásból, azaz az megszűnik)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.
1
7
8
9