Különváláskor a befektetés bekerülési értéke

Kérdés: A "B" társaság 100 százalékos tulajdonosa az "A" társaságnak. Az "A" társaság különválással megszűnik, az "A" társaságból három új társaság jön létre. Mindhárom társaságnak a "B" társaság lesz a tulajdonosa. Az "A" társaság jegyzett tőkéje 100 egység, eredménytartaléka 1000 egység. Különválás után az "A1" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 200 egység, az "A2" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 300 egység, az "A3" társaságnak a jegyzett tőkéje 40 egység, az eredménytartaléka 500 egység. Kérdés az, hogyan kell megállapítani "B" társaságnál az egyes társaságok részesedésének bekerülési értékét? Milyen bekerülési értéken fog szerepelni "B" társaság könyveiben az "A1", az "A2", illetve az "A3" társaság?
Részlet a válaszából: […] Kivonatosan idéztük a kérdést, bár a konkrét kérdésbenlényegében a válasz is benne volt. Különválás esetén az "A" társaság megszűnik, és akülönválással – az adott esetben – három új társaság jön létre. Annak eldöntése,hogy az új társaságok milyen összegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.

Ügyvédi iroda átalakulása

Kérdés: Egy ügyvédi irodából egyik tagja kiválik, új irodát alapít. A kiválás során az eszközök egy részét – könyv szerinti értékkel meghatározva – a kiváló ügyvéd elviszi. Az ügyvédi iroda a kiválás után tovább működik. Milyen számviteli és adózási, adóbevallási kötelezettség terheli a fennmaradó, tovább működő irodát?
Részlet a válaszából: […] ...1998. évi XI. törvény 77. §-a szerintaz iroda jogutódlással történő megszűnéséről különválás, kiválás (atovábbiakban: szétválás) esetén az iroda taggyűlése dönt, összeolvadás,beolvadás (a továbbiakban: egyesülés) esetén az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Magánbeszélgetések számlázása

Kérdés: Cégünk az APEH-állásfoglalás 1.4. pontja szerint az üzleti és a magánbeszélgetések eltérő kódolásával teljesíti a magán- és az üzleti beszélgetések szétválasztását. A magánbeszélgetések listái az alkalmazottak részéről megtérítésre kerül (technikailag bérlevonással). Kötelező-e dolgozónként külön számlát kiállítani, avagy elképzelhető összevont számla, részletező számlamelléklettel?
Részlet a válaszából: […] A híváslista alapján meghatározott magánbeszélgetések díjátdolgozónként számlázni kell! Ez egyrészt következik a számlával szembenikövetelményből (a számlának tartalmaznia kell – többek között – a vevő, aszolgáltatást igénybe vevő nevét, címét, az adott esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Szélerőmű minősítése

Kérdés: A számviteli előírások szerint az eszköz bekerülési értékébe tartozik az alapozási költség is. A szakirodalom szerint az alapozás olyan építőipari szolgáltatás, amelynek költségei az alapozott eszköz bruttó értékét növelik. A szélerőmű az erőgépek közé sorolandó. A KSH ÉJ a szélerőművet az erőművek csoportba sorolta az alapozás, a helyhez kötötten létesített befogadó szerkezet, az ebben rögzített épületgépészeti alrendszerrel együtt. A technológiai gépegységet, így a szélkerekeket is a BTO-ba kell soroltatni a vámhivatallal. Helyes-e az 1 db eszköz szétválasztása: vagyis külön építményként vegyük nyilvántartásba és amortizáljuk az alapozást, és gépként a kereket?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy számviteli, adózási szempontból aszélerőműt nem lehet egyetlen tárgyi eszköznek tekinteni. Az összekapcsoltrendszereket az ellátott funkció, feladat, tevékenység, továbbá a várhatóhasználat időtartama függvényében kell kettő vagy több tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Engedménnyel történő értékesítés

Kérdés: Szétválás után az egyik társaság (A) a másik társaság (B) felé a másik társaság boltjában lévő árukat, amelyeket a végleges vagyonmérleg szerint (A) társaság kapott meg, jelentős engedménnyel számlázza. Mi az áfa alapja?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a szétválással létrejötttársaságok az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 5. pontja szerint gazdaságilagnem független feleknek, illetve az adóalannyal szoros gazdasági kapcsolatbanálló feleknek minősülnek-e vagy sem. Tisztázandó az is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.

Osztalék és kamat utáni adó

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?
Részlet a válaszából: […] ...bírbelföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamintb) a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre,szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közösadózási rendszerről szóló 90/434/EGK...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Tag munkaviszonya

Kérdés: Egy társaság (kkt.) alapító tagjai közül az egyik személy teljes munkaidőben látja el a cégnél adódó összes tevékenységet. Lehet-e munkaviszonyban a társaságnál adott személy, ha a másik tag a foglalkoztató?
Részlet a válaszából: […] ...is, amely lehetőségetteremt a munkáltatói jogkört gyakorló és a munkáltatót képviselő személyénektársasági jogi szempontú szétválasztására. A személyes közreműködésteljesítésére létesített munkaviszony esetében a munkáltató és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Veszteséges közhasznú társaság átalakulása

Kérdés: Egy kiemelten közhasznú jogállású közhasznú társaság alakulásától veszteséges. Saját tőkéje negatív. Átalakulhat-e – kiválással – úgy, hogy a kiválással létrejött jogi személy saját tőkéje a vagyonértékelés következtében pozitívvá válik, a megmaradó saját tőkéje azonban – alacsonyabb összegben – negatív marad?
Részlet a válaszából: […] ...nemalakulhat át, csak közhasznú társasággal egyesülhet, illetve csak közhasznútársaságokká válhat szét. Az egyesülésre, illetve szétválásra a Gt.rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A Gt. átalakulásra vonatkozóelőírása szerint [61. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Veszteség leírása a jogutódnál

Kérdés: Egy kft. 2000. április 1-jén szétválással átalakult. A jogelődnél 1997., 1998., 1999., 2000. években veszteség keletkezett. Meddig számolhatják fel e veszteséget a jogutódok?
Részlet a válaszából: […] ...a jogutód(ok) az átértékelt vagyonból részesednek. Ennek megfelelően a jogelődnél 1997-2000. évben keletkezett veszteség csökkenthette a szétválással létrejött jogutódok adóalapját (a 2000. év 2 adóévnek számít az átalakulás miatt) az 1997. évi veszteséggel utoljára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Tulajdonosok javára kötött életbiztosítás

Kérdés: A jogelőd társaság 1994 júliusában a társaság mindkét tulajdonosa javára halálesetre vagy elérésre szóló biztosítást kötött. A biztosítás szerződője a jogelőd kft., biztosítottjai, illetve kedvezményezettjei a tulajdonosok. A jogelőd társaság a fizetett biztosítási díjat költségként számolta el a megfelelő járulékok megfizetésével. A magánszemélyek igénybe vették az szja-kedvezményt. 2003 nyarán a társaság átalakult. A kiválással létrejött – az egyik biztosított tulajdonossal – új társaság a biztosítási díjat nem fizette. A biztosító a megszűnést követően a jogelőd társaság részére 1,8 millió Ft-ot visszautalt, amelyet a jogelőd társaság nem ad át a kiválással létrejött társaságnak. A szétválási vagyonmérlegben a közös vagyonból teljesített befizetéseket nem vették figyelembe mint mérlegen kívüli vagyont, pedig az valamennyi jogutód társaságot megilleti a Gt. 79. §-a alapján. Jogos-e a kiválással létrejött társaság igénye, annak ellenére, hogy a szétválási szerződésben nem rendelkeztek a két biztosításról?
Részlet a válaszából: […] ...előlegként mutatják ki a biztosítónak fizetett díjat, akkor az átalakuláskor készített vagyonmérlegben is szerepel, és szétváláskor a kiválással létrejövő társaság vagyonmérlegébe kerül a kiváló társaságot megillető rész. Ez esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.
1
7
8
9