Szövetkezet átalakulása – kiválással

Kérdés: A szövetkezetből közgyűlési határozat alapján kiválás történik. A kiválást megelőzően felértékelik a vagyont, amelyet könyvvizsgáló ellenjegyez. Az átértékelt ingatlanok könyvelése: T 127 – K 417. A kiválás során a tagok a közösségi alapot és annak fedezetét képező felértékelt ingatlanokat kívánják a szövetkezetből kivinni egy másik szövetkezetbe, amelyhez a közgyűlés hozzájárul: T 882 – K 127, T 417 – K 982 és T 414 – K 412. Helyesek a könyvelési tételek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Szöv-tv.) 74. §-ának (2) bekezdése szerint átalakulásnak minősül aszövetkezet egyesülése (összeolvadás, beolvadás), szétválása, gazdaságitársasággá átalakulása. Az (5) bekezdés szerint szétválás esetében aszövetkezet megszűnik, és vagyona...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. november 6.
Kapcsolódó címkék:    

Tőkeleszállítás vagy tőkekivonás

Kérdés: Társaságunk termelési tevékenységéhez szükségtelen mértékű saját tőkével rendelkezik, mivel a magánszemély tulajdonosok az osztalékot évek óta nem vették ki. A társaság versenyképessége megtartásához jelentős fejlesztésbe kezdett. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a jegyzett tőke emelésével biztosították. A partnerek piaci magatartása miatt kétségessé vált a beruházás gazdaságos megtérülése. Ennek nyilvánvalóvá válásakor a tulajdonosok a tőke leszállításáról döntöttek, tőkekivonással. Ekkor szembesültek azzal a számviteli előírással, hogy tőkekivonáskor nemcsak a jegyzett tőkét kell csökkenteni, de a rá jutó összegben az eredménytartalékot is. Ezért ezt a megoldást elvetették. Olyan javaslat született, hogy az átalakulás módszerével csökkentsék a saját tőkét, vagy úgy, hogy a kiválással létrejövő társaságba csak jegyzett tőkét visznek ki, vagy úgy, hogy a társaság egy működő részlegét a hozzákapcsolódó eszközökkel, kötelezettségekkel és saját tőkével. A magánszemély tulajdonosok számára melyik módszer a kedvezőbb?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...be. A Gt. csak azt akövetelményt fogalmazza meg, hogy a társaság tagjai és a társasági vagyon egyrészének a részvételével történjen a szétválás (a kiválás). Természetesen az ajellemző, hogy a kiválással a társaság valamely tevékenysége, esetleg...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. október 22.
Kapcsolódó címkék:  

Kiválás után beolvadás

Kérdés: Az A kft.-ből november 30-án kiválással létrejött a B kft. A cégbejegyzés dátuma december 21. Ezt követően A kft. beolvad a C kft.-be. Van-e törvényi akadálya annak, hogy a két átalakulás egy napon jöjjön létre? A kiválással létrejövő B kft. mikor, milyen hatállyal kapja meg az adószámát? November 30-án B kft. adóalanynak minősül-e, végezhet-e adóköteles tevékenységet?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogy a társaságtól megváló tag a társasági vagyon egy részévelmás, már működő társasághoz mint átvevő társasághoz csatlakozik. A szétválásiszerződés megkötésében ilyenkor az átvevő társaság is részt vesz. Az eljárásbana beolvadás szabályai is...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. július 17.
Kapcsolódó címke:

Ügyvédi iroda szétválása

Kérdés: Melyek egy ügyvédi iroda jogutóddal történő szétválásának adózási feladatai? Milyen bevallási kötelezettségek kapcsolódnak a szétváláshoz?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...alkalmazni, az alapul szolgáló külön törvényelőírásai figyelembevételével. Mindez – többek között – azt jelenti, hogy ha aszétválás formája különválás, akkor a megszűnő ügyvédi irodának, ha a szétváláskiválás, akkor a kiválással létrejött...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. július 17.
Kapcsolódó címkék:    

Ingatlanvételi jog alapításának adója

Kérdés: Ha egy ingatlan vonatkozásában vételi jogot alapít a magánszemély tulajdonos 2008-ban, akkor a vételár után felmerülő adókötelezettsége mikor válik esedékessé? A vételi jog alapításakor (a vételi jogot alapító szerződést is benyújtják a földhivatalhoz, amely a vételi jogot be is jegyzi), vagy akkor, amikor a magánszemély vevő a vételi jogot gyakorolja, és ennek alapján kéri a tulajdonjog bejegyzését majd pl. két év múlva?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...átruházásáért ellenértéketkap, adóznia kell.Az opciós jog gyakorlása során a törvény a bevételrészek ésa költségek szétválasztásával megkülönbözteti azt a jövedelmet, amely az előrekikötött feltételek által biztosított előnyből adódik, attól...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. április 30.
Kapcsolódó címke:

Veszteségelhatárolás

Kérdés: Egy kft. 2006-ban szétválással jött létre. A jogelőd cégtől 2004., 2005. és 2006. években keletkezett elhatárolt veszteséget vett át. Ez a szétválással létrejött kft. 2007-ben beolvadt egy másik kft.-be. Ebben az esetben a 2004., 2005., 2006. évben keletkezett veszteséget meddig lehet elhatárolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tao-tv. 2004. január 1-jétől hatályos 17. §-a (1)bekezdésének előírása szerint, ha az adóalap bármely adóévben negatív, ezzel azösszeggel az adózó a következő adóévekben döntése szerinti megosztásbancsökkentheti az adózás előtti eredményét. E rendelkezés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. április 17.
Kapcsolódó címke:

Kiváló társaság eszközei

Kérdés: Átalakulás esetén 2007. évben kiváló társaságnak rendelkeznie kell annyi szabad, forgalomképes eszközzel (a saját tőke/mérlegfőösszeg arányában számítva), amennyi jegyzett tőkét az átalakulás során kiváló (létrejövő) társaság mérlegében szerepeltetünk?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vagyoni hozzájárulásával szemben előírt követelményeknek. És enneksemmi köze nincsen a saját tőke/mérlegfőösszeg arányához.A szétválási szerződésben a társasági vagyon felosztásamellett rendelkezni kell a szétválás előtti kötelezettségeknek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:  

Részvények cserearánya

Kérdés: Kiválás esetén hogyan kell értelmezni a Gt. 281. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti részvények cserearányát? Ha átalakulás előtt a jegyzett tőke 50 M Ft (10 db 5 M Ft névértékű részvény), a saját tőke 200 M Ft, és kiválás után mindkét cég tulajdonosi szerkezete az átalakulás előttivel megegyezik? Milyen korlátai vannak az átadó és a kiváló cég új tőkeszerkezetének?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Gt. 281. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint:részvénytársaság szétválása esetében a szétválási szerződésben meg kellhatározni a szétváló részvénytársaságok részvényeinek cserearányát és arészvényesek számára az alaptőkén felüli vagyon...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:  

Különváláskor a befektetés bekerülési értéke

Kérdés: A "B" társaság 100 százalékos tulajdonosa az "A" társaságnak. Az "A" társaság különválással megszűnik, az "A" társaságból három új társaság jön létre. Mindhárom társaságnak a "B" társaság lesz a tulajdonosa. Az "A" társaság jegyzett tőkéje 100 egység, eredménytartaléka 1000 egység. Különválás után az "A1" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 200 egység, az "A2" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 300 egység, az "A3" társaságnak a jegyzett tőkéje 40 egység, az eredménytartaléka 500 egység. Kérdés az, hogyan kell megállapítani "B" társaságnál az egyes társaságok részesedésének bekerülési értékét? Milyen bekerülési értéken fog szerepelni "B" társaság könyveiben az "A1", az "A2", illetve az "A3" társaság?
Részlet az állásfoglalásából: […] Kivonatosan idéztük a kérdést, bár a konkrét kérdésbenlényegében a válasz is benne volt. Különválás esetén az "A" társaság megszűnik, és akülönválással – az adott esetben – három új társaság jön létre. Annak eldöntése,hogy az új társaságok milyen összegű...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. május 31.
Kapcsolódó címkék:  

Ügyvédi iroda átalakulása

Kérdés: Egy ügyvédi irodából egyik tagja kiválik, új irodát alapít. A kiválás során az eszközök egy részét – könyv szerinti értékkel meghatározva – a kiváló ügyvéd elviszi. Az ügyvédi iroda a kiválás után tovább működik. Milyen számviteli és adózási, adóbevallási kötelezettség terheli a fennmaradó, tovább működő irodát?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...1998. évi XI. törvény 77. §-a szerintaz iroda jogutódlással történő megszűnéséről különválás, kiválás (atovábbiakban: szétválás) esetén az iroda taggyűlése dönt, összeolvadás,beolvadás (a továbbiakban: egyesülés) esetén az érintett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. május 17.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
7
8
9
10