Fel nem vett osztalék

Kérdés: "X" kft. megveszi "Y" kft. üzletrészét sajáttőke-értéken ("X kft. tulajdonosai az "Y" kft. tulajdonosainak a gyermekei). Az "Y" kft. tulajdonosainak maradt bent fel nem vett osztaléka, amelyről az üzletrészvásárlással nem mondanak le, ezt külön szerződésben rögzítik is. Kell-e, lehet-e kamatot fizetnie az "X" kft.-nek a volt tulajdonosok részére? Ha kell kamatot fizetni, akkor ez a volt tulajdonosok részére egyéb jövedelemnek vagy kamatjövedelemnek minősül? Egyéb jövedelemként (15% szja megfizetése mellett) érvényes-e erre a jövedelemre a szocho-korlát (a minimálbér 24-szerese), vagy a jövedelem 1,18-szorosa az alap, és nincs szocho-korlát? Ha kamatjövedelem, akkor hogyan adózik?
Részlet a válaszából: […] ...fizetni!Az előbbi gondolatmenet alapján levezethető, hogy az üzletrészek eladásakor a fel nem vett osztalék személyi jövedelemadóját, a Szocho-tv. 1. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján a szociális hozzájárulási adót be kellett vallani és meg kellett fizetni, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.
Kapcsolódó címkék:  

Vitorlás kishajó beszerzése, üzemeltetése

Kérdés: Társaságunk vitorlás kishajó beszerzése mellett döntött. A beszerzés célja a partnerekkel, illetve a munkavállalókkal történő megbeszélések helyszínének biztosítása, valamint a munkavállalók, tulajdonosok üdültetéséhez való felhasználása. Társaságunk valamennyi felmerülő adót és járulékot meg kíván fizetni. A vitorlás beszerzésekor felmerülő áfa a beszerzés, így az aktivált összeg részét képezi, azaz nem helyezhető levonásba? A kishajó beszerzési értékét terheli-e más adó? (Itt az egyes meghatározott juttatásokat terhelő adókra gondolok.) A kishajó használata során mikor és milyen költségeket terhel szja + szocho?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz először azt kell tisztázni, hogy a beszerzésre kerülő vitorlás kishajó mennyiben szolgálja a vállalkozási tevékenységet. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek lehetne tekinteni a kishajóval kapcsolatos költségeket akkor, ha csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.
Kapcsolódó címkék:    

Mezőgazdasági őstermelő szochoadó-kötelezettsége

Kérdés: Szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági őstermelő tevékenységét 40 órás munkaviszony mellett végzi. Munkaviszonyában a jövedelem meghaladja a minimálbér 24-szeresét.
Őstermelésből származó:
összes bevétele: 6.395 E Ft
ebből támogatás: 753 E Ft
összes költség: 3.865 E Ft
eredmény: 2.530 E Ft
Mennyi szochoadó-fizetési kötelezettsége van az őstermelői tevékenysége után?
Részlet a válaszából: […] ...mezőgazdasági őstermelő által fizetendő szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség szabályait a Szocho-tv. 7. §-a foglalja össze. Főszabály szerint a Tbj-tv. 30/A. § (1) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelőt a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Társaság alapítása üzletrészekkel (adózása)

Kérdés: Ügyfelem magánszemélyként 3 különböző kft.-ben üzletrész-tulajdonos. Ezeket az üzletrészeket egy újonnan alakuló kft.-be kívánja apportként bevinni. A régi társaságok közül kettőnél az üzletrészre jutó saját tőke értéke többszöröse az üzletrész névértékének. Az újonnan létrejövő társaság társasági szerződésében az apportértéket a meglévő társaságok legutolsó lezárt üzleti évének mérlegében szereplő saját tőke (mint piaci érték) alapján határozták meg. Így ügyfelemnek az újonnan létrejött társaságban jóval magasabb névértékű üzletrésze lesz, mint a 3 társaságban lévő üzletrészek névértéke. Jól gondolom-e, hogy az új társaság létrehozásakor ügyfelemnek nem keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége? Majd csak akkor, amikor az új társaságból kivonja az üzletrészét?
Részlet a válaszából: […] ...különbözet árfolyamnyereség, amelyet személyijövedelemadó- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terhel, ez utóbbi a Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése szerinti adófizetési felső határig].A kérdésben leírtak – feltételezhetően – az Szja-tv. 77/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.
Kapcsolódó címkék:  

Kilépő tag üzletrészkivitele ingatlanban

Kérdés: Kft.-ből kilépett tag az üzletrészét ingatlanban szeretné kivinni. Az ingatlan magántulajdonba vétele után kell-e illetményadót és jövedelemadót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a tag által átvállalt cégkötelezettség értéke együttes összegével, ha az pozitív szám).Az Szja-tv. szerinti kivont jövedelem a Szocho-tv. 1. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerint alapja a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségnek is, a 2. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Ballonos víz és szikvíz adózása

Kérdés: Cégünk nincs rákötve a vezetékesvíz-hálózatra, kizárólag fúrt kúttal rendelkezik. Az ivóvíz biztosítása a dolgozók részére ballonos vízzel és szikvízzel történik. A ballonos víz és a szikvíz után van-e a vállalkozásnak szja- és szochofizetési kötelezettsége, illetve a beszerzést terhelő előzetes áfa levonható-e?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a cég nincs rákötve a vezetékesvíz-hálózatra, kizárólag fúrt kúttal rendelkezik, így az ivóvíz biztosítása a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik, ezért tekinthető olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképzési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Módosultak a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó előírások. Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Van-e ezekben változás? Hogyan kell ezeket a tételeket kiszámítani és könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a szociális hozzájárulási adó alapja.Nem keletkezik szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség azokban az esetekben, amikor a Szocho-tv. szerint nem keletkezik adófizetési kötelezettség.Nem változott, hogy a szakképzési hozzájárulás mértéke a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.
Kapcsolódó címke:

Osztalékelőleg-fizetés 2019. II. félévében

Kérdés: 2019. II. félévében mikor fizethető osztalékelőleg? Ha lehet fizetni, abból a személyi jövedelemadó mellett le kell-e vonni a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély olyan jövedelme, amelyet a kifizetésekor személyi jövedelemadó terhel, de terheli a szociális hozzájárulási adó is.A Szocho-tv. 1. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján adófizetési kötelezettség keletkezik az osztalék (Szja-tv. 66....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.
Kapcsolódó címke:

II. félévben fizetett osztalékelőleg szociális hozzájárulási adója

Kérdés: 2019-től az osztalékelőleg kifizetése után a jövedelemkorlát figyelembevételével szociális hozzájárulási adót kell fizetni. A társaság az I. félévben az osztalékelőleg után 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót vont le, majd a II. félévben ismét osztalékelőleg-fizetésre kerül sor, és még nem érte el a jövedelemkorlátot, akkor a fennmaradó összegre hány százalék szociális hozzájárulási adót kell levonni?
Részlet a válaszából: […] ...Szocho-tv. 2. §-ának (1) bekezdése szerint 2019. július 1-jétől az adó mértéke 17,5 százalék, a II. félévben kifizetésre kerülő osztalékelőlegből 17,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell levonni, függetlenül attól, hogy az I. félévben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Osztalékelőleg szociális hozzájárulási adója

Kérdés: A II. negyedévben kifizetendő osztalékelőlegből 19,5 vagy 17,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell levonni, figyelembe véve a korlátot, a minimálbér 24-szeresét?
Részlet a válaszából: […] ...Szocho-tv. 1. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján adófizetési kötelezettség keletkezik az osztalék (Szja-tv. 66. §-a) adóztatható része után. Az Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.
1
8
9
10