Civil szervezet részére ingyenes kivitelezés

Kérdés: Építőipari vállalkozásként egy civil szervezettel (nem közhasznú szervezet) kötött támogatási szerződés alapján ingyenesen kivitelezzük egy építmény meghatározott, építészetileg elkülönülő részét. Az általunk elkészítendő építményrészre megvannak a kiviteli tervek, vállalkozásunk saját beszerzéssel biztosítja ehhez az építési anyagot, illetve saját munkaerővel és eszközökkel a kivitelezést. Az elkészült építmény a civil szervezet tulajdonába kerül. Hogyan kell az ügylethez kapcsolódó áfát kezelni? A csak és kizárólag ezen projekt elvégzéséhez kapcsolódóan jelen időben beszerzett anyagok előzetesen felszámított áfája levonható-e? És mi a teendő a már készleten lévő anyagok levont áfájával? Hogyan kezelendő az építkezésben részt vevő munkagépek működtetéséhez beszerzett gázolaj áfája? Az elkészült építmény átadásakor kell-e és ha igen, milyen módon fizetendő áfát megállapítani, mi ennek a bizonylata? Ezen tevékenység megvalósítását, illetve a befejezéskor a civil szervezetnek való átadását hogyan kell könyvelni, milyen hatással van ez a társaságiadó-alapra?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy a kérdező cég kivitelezéssel egy terméket hoz létre, amelyet – ha elkészült – térítés nélkül a civil szervezetnek átad.Az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése alapján ellenérték fejében teljesített termékértékesítés az is, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Időbeli elhatárolás könyvelése

Kérdés: Helyesen járok-e el, ha az időbeli elhatárolásokat így könyvelem? Beérkező számla 30 egység folyó évi, 60 egység következő évre vonatkozó költséget tartalmaz: T 5 – K 454, 30 egység, T 392 – K 454, 60 egység. Folyó időszakot terhel 50 egység, aminek a számlája csak a következő időszakban érkezik be: T 5 – K 482, majd a beérkező számla: T 482 – K 454, 50 egység. Vagy az időbeli elhatárolásokat minden esetben az eredményszámlákkal szemben lehet csak könyvelni, és onnan lehet ki- vagy visszavezetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre az Szt. 32. §-ának (1) bekezdése egyértelmű választ ad. Aktív időbeli elhatárolásként az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket kell kimutatni, amelyek költségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Viszonylati jegy elszámolása

Kérdés: Az e-útdíj rendszer (HU-GO) regisztrált felhasználói vagyunk. A rendszerbe rögzítettek olyan járművet is, mely nem a társaság (kft.) tulajdona, erre a járműre viszonylati jegyet vásároltak. Ebben az esetben lehetséges-e a megvásárolt tétel költség­elszámolása, célszerű-e továbbszámlázni azt?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kérdéses esetben valójában ingyenes juttatásról van szó – azaz a kft. nem vár ellenszolgáltatást attól az adózótól, akinek az érdekében a kérdéses viszonylati jegyet vásárolták –, úgy a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékét a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Fizetési kedvezmény könyvelése

Kérdés: A fizetési kedvezménykor a kötelezettség csökkenése és a havonta történő visszaterhelések helyes kontírozásában kérem segítségüket. A határozat szerint 12 havi részletfizetést kapott a kft.
Részlet a válaszából: […] Fizetési kedvezményt határozattal az adóhatóság szokott engedélyezni. Ez esetben a kötelezettség teljes összegét elsődlegesen könyvelni kell a megfelelő költség-ráfordítás számlával szemben. (Pl. 1200 E Ft adóbírságot: T 8632 – K 463-11.) A fizetési kedvezmény a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Áfahiány elszámolása

Kérdés: Az 5939-es válaszban azt írták, hogy ha a NAV megállapítja, hogy az áfa nem lett volna levonható, akkor azt az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. Szerintünk a le nem vonható áfát ugyanoda kell könyvelni, ahová az áfa alapját, azaz költségként könyveljük, ezért a le nem vonható áfát is az adott költségnemre könyvelnénk. Nem járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 289. számában az 5939. kérdésre adott válaszunkat azzal kezdtük, hogy a kérdésre egyértelmű válasz nem adható, mivel a kérdés nem tartalmazza azt, hogy milyen adóhiányt állapított meg a NAV. Így a választ csak általánosan lehetett megfogalmazni.Jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Tartós bérbeadás ingyen

Kérdés:

Személygépkocsi tartós bérbeadásakor a cégautóadó alanya a bérbevevő 2013. 07. 01-től, ha az üzembentartó személyét a hatósági járműnyilvántartás tartalmazza. Lehet-e ingyenes a tartós használatbavétel, és ez esetben is elszámolható a társaságnál az amortizáció, mint költség?

Részlet a válaszából: […] A kérdező téved, amikor arról ír, hogy a cégautóadó alanya a bérbevevő. A Gjt. 17/B. §-ának (1) bekezdése szerint az adó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Az üzembentartó személyének a hatósági járműnyilvántartásba történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Németországban végzett tevékenység

Kérdés: Magyarországi kft. Németországban építőipari tevékenységet végez. Ott csak áfaregisztrációra jelentkezett be. Ott fizeti az áfát, itthon a nettó árbevételt könyveljük. A kiküldötteknek itthon fizetjük a tb-t, végezzük a bérelszámolást, a munkabért forintban kapják. A kft. a számlát euróban állítja ki, azon a kinti adószámot tünteti fel, a számlát nem átutalással, hanem készpénzzel, euróban rendezik. Eurós pénztárt működtet, a kinti kiadásokra elszámolásra adnak ki eurót. Jó ez így? Hogyan kezeljük a le nem vonható áfát? Van-e külön­adó-fizetési kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a magyar kft.-nek a Németországban végzett építőipari (és egyéb) tevékenységének a bevételeit és költségeit, ráfordításait is a magyar számviteli törvény előírásai szerint kell könyvelnie, elszámolnia, bizonylatolnia, és a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

Szellemi termék hasznosítása

Kérdés: A kft. 50%-ban tulajdonos tagja és egyben ügyvezetője az általa (mint magánszemély által) megalkotott technológiát a kft.-n keresztül kívánja értékesíteni know-how-ként. Hogyan kerülhet be a know-how a kft. könyveibe? Hogyan és milyen dokumentumok alapján lehet a bekerülési értéket korrekt módon megállapítani? A magánszemélyt terheli-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Mi a helyzet akkor, ha a kft. nem értékesíti, csak a know-how felhasználási jogát adja el? Ha értékesítésre kerül be a kft.-hez, akkor is a szellemi termékek közé kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a válasz egyértelmű, bekerülési értéken, de különböző formában. Lehet, hogy a magánszemély értékesíti, és akkor a bekerülési érték a vétel­ár. Az is lehet, hogy az ügyvezető a szóban forgó technológiát a kft. megrendelésére hozta létre, és ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Véglegesen átadott pénzeszközök

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni, hogy 2012. évben a véglegesen átadott pénzeszközök számviteli elszámolásánál és társasági adózásánál mi a helyes eljárás! Ha lehet, példán keresztül bemutatva.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy nincs változás az előző évekhez képest, sem az átadónál, sem az átvevőnél. A válaszban abból indulunk ki, hogy mind az átadó, mind az átvevő az Szt. és a Tao-tv. hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet (vállalkozó).Rögzíteni kell azt is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Adott bónusz elszámolhatósága

Kérdés: Adott bónusz költségként való elszámolásának feltétele a befogadó nyilatkozata arról, hogy nem veszteséges e nélkül sem. Megfelelő-e a mérleg alátámasztásának az, ha letöltöm azt az e-beszámoló.hu oldalról?
Részlet a válaszából: […]  A bónusz szót sokféle formában használják, de aztköltségként soha nem lehet elszámolni! A kérdésből az következik, hogy az adottesetben a nem adományként visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás,juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.
1
2
3
4
7