3360 talált cikk a szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: A 2065-ös áfabevallás M lapjának kitöltésével kapcsolatban szeretném az állásfoglalásukat kérni nem nullás végösszegű végszámlakezeléssel kapcsolatosan. Az áfatörvény 10. melléklet 11. pontja ezt mondja: "Amennyiben az adóalany 59. § szerinti előleget fizetett, a teljesítésről kibocsátott, kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat vonatkozásában az előleg figyelembevételével adódó különbözetről szolgáltat adatot". Ezzel szemben a 2065-ös kitöltési útmutatója és a 2020. 07. 01-i tájékoztató alapján (https://nav.gov.hu/nav/ado/afa/A_szamlaadat_szolgalt20200701.html) azt írják, hogy "Ha az adóalany termékbeszerzés vagy szolgáltatás igénybevételekor az Áfa-tv. 59. § szerint előleget fizetett, akkor az ügylet teljesítéséről kibocsátott, kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okiratról (a teljesített ügylet teljes adóalap- és adóösszegéről) és azzal egyidejűleg a fizetett előleg figyelembevételével adódó különbözetről (szintén adóalap- és adóösszegről) is adatot kell, hogy szolgáltasson." Most akkor miként kellene nekünk adatot szolgáltatni? Csak a végszámla különbözetéről, vagy a végszámla összegéről és a különbözetről is? A könyvelőprogramok az áfatörvény előírását veszik figyelembe.

Kérdés: Kettős könyvviteli elszámolásban hová könyveljük a kötelezően fizetendő kamarai hozzájárulást?

Kérdés: A 2020. január 1-jétől életbe lépő projektelszámolásokkal kapcsolatban két kérdésem van.
1. Egy építőipari vállalkozás generálkivitelezési és építési-szerelési munkáihoz alvállalkozókat vesz igénybe. Ezekkel az alvállalkozókkal sok esetben nem éven belül számol el a munka összetettsége miatt, hanem sokszor éven túl. A szerződésben nem állapodnak meg részszámlázásban, ezért teljesítésigazolás és számla a munka elvégzésével készül el. Helyesen járunk-e el, ha az összemérés elvére és a jogszabályváltozás céljára tekintettel a projekt teljesítési fokának arányában számoljuk el az adott évre vonatkozó, nem számlázott, teljesítésigazolással nem rendelkező alvállalkozói teljesítéseket az igénybe vett szolgáltatások között?
2. A számviteli törvény biztosít-e lehetőséget arra, hogy egy vállalkozás számviteli politikájában az egyedi termék teljesítési fokának vagy/és a szériatermék készültségi fokának meghatározására többfajta módszert dolgozzon ki?

Kérdés: Az online számla-adatszolgáltatás kiterjesztése kapcsán merült fel a következő Egy kft. bizonyos anyagokat egy áruházlánctól szerez be, a beszerzéskor a kft. kedvezményt kap, mert rendelkezik ügyfélkártyával. Előfordul, hogy a cég dolgozói is vásárolnak ennél az áruházláncnál saját célra, a számlát is saját maguk rendezik. A számlát viszont az áruházlánc – mivel a fizetéskor az ügyfélkártyát használják a dolgozók a kedvezmények elérésének érdekében – automatikusan a kft. nevére állítja ki. Erről a kft. sok esetben nem is tud, a készpénzes számlát a dolgozó kapja meg a helyszínen, rendezi az ellenértéket, és nem jelzi az ügyletet a kft. felé. A jövőben ezeknek a számláknak az adatai is továbbításra kerülnek a NAV felé. Hogyan kell kezelni ezeket az ügyleteket? Eljárhat úgy a kft., ahogyan eddig is, azaz hogy a könyvelésben egyáltalán nem veszi figyelembe ezeket a számlákat (hiszen jórészt nem is tudott a létezésükről)? Mi történik akkor, ha valaki a cég nevére vásárol valamilyen terméket vagy szolgáltatást, de a cég tudta nélkül? Mi történik akkor, ha valaki tévedésből a cég nevére kér számlát egy nem céges költségről, amelyet saját maga fizet ki?

Kérdés: Az 5806. kérdésre adott válasz hogyan módosul abban az esetben, ha a cég évente hosszabbítja meg a domainnév regisztrációját? A regisztrációs díj nem jár járulékos szolgáltatásokkal, és a szerkezete www.cégnév.hu, tehát saját domainnévről van szó. Ebben az esetben is vagyoni értékű jogról beszélünk és nem igénybe vett szolgáltatásról?

Kérdés: A megrendelő megbízza társaságunkat egy kisebb ipari létesítmény kivitelezésével 10 millió Ft értékben. Társaságunk a munkát teljes egészében kiszerződi egy alvállalkozónak 7 millió Ft értékben. Társaságunk mind a megrendelővel, mind az alvállalkozóval – a munka gyors lefutására tekintettel – úgy állapodik meg, hogy nincs részszámlázásra lehetőség, a munka befejezését követően egy darab végszámla kiállítására van lehetőség mindkét szerződéses viszonylatban. A létesítmény tárgyév december 20-án elkészült, a megrendelő azt birtokba vette. Társaságunk a Megrendelő felé ezzel a teljesítési dátummal kibocsátotta a 10 millió Ft összegű végszámláját, amelyet a megrendelő január 3-án pénzügyileg rendezett is. Társaságunk az alvállalkozóval január 12-én tudott teljeskörűen elszámolni. A köztük lévő szerződésre és a vonatkozó jogszabályokra tekintettel az alvállalkozó ezzel a teljesítési dátummal állította ki és küldte meg társaságunknak a 7 millió Ft összegű végszámláját, amely számla január 26-án pénzügyileg rendezésre került. Társaságunknál a számviteli politikában rögzítetten január 10-e a mérlegkészítés napja. A számviteli törvény hatályos módosítása alapján a tárgyévi beszámolóban hogyan kell a projekthez mint elszámolási egységhez tartozó bevételeket és ráfordításokat elszámolni?

Kérdés: A megrendelő megbízza társaságunkat egy kisebb ipari létesítmény kivitelezésével 10 millió Ft értékben. A munka zöldmezős beruházásnak minősül, a szerződés aláírásakor a megrendelő felelősségi körébe tartozóan még nem áll rendelkezésre minden hatósági engedély, ami az építkezés megkezdéséhez szükséges. Társaságunk – ennek ellenére – az organizációs tevékenységet a tárgyévben megkezdte (irodai konténerek, mobil WC-k telepítésre kerültek, a területet bekerítették, az egyéb beszerzési, projektirányítási és tervezési feladatok), amelyek kapcsán társaságunknak a tárgyévben 800 ezer Ft számlázott tényköltsége keletkezett. A szükséges engedélyeket a megrendelő a következő év január 12-én tudta beszerezni, a kivitelezést a földmunkával társaságunk ezt követően tudta elkezdeni. A megrendelő felé az első részszámlát a következő év január 31-i teljesítéssel tudtuk kiállítani. Társaságunknál a számviteli politikában rögzítetten január 10. a mérlegkészítés napja. A számviteli törvény hatályos módosítása alapján a tárgyévi beszámolóban hogyan kell a projekthez mint elszámolási egységhez tartozó bevételeket és ráfordításokat elszámolnunk?

Kérdés: A megrendelő megbízza társaságunkat egy kisebb ipari létesítmény kivitelezésével 10 millió Ft értékben. A megrendelői költségvetés és szerződés értelmében az elkészült szerkezetre társaságunk 5 millió forintot, a belsőépítészeti munkákra szintén 5 millió forintot kap. Társaságunk a kivitelezési munkákat két vállalkozónak adta ki, a szerkezetépítési munkákat 6 millió Ft értékben, a belsőépítészeti munkákat 3 millió Ft értékben. Így az építőipari projekt mint elszámolási egység teljes bekerülési értéke 9 millió Ft. Tárgyévben december 20-i teljesítési dátummal elkészült az épület szerkezete, amelyre ezzel a teljesítési dátummal a társaságunk kiállította a megrendelő felé az 5 millió Ft értékű részszámlát, valamint megkapta a szerkezetépítő alvállalkozó 6 millió Ft értékű végszámláját. Az időjárási körülmények miatt a belsőépítészeti munkákat a tárgyévet követő év január 12-én tudták megkezdeni. Társaságunknál a számviteli politikában rögzítetten január 10-e a mérlegkészítés napja. A számviteli törvény hatályos módosítása alapján a tárgyévi beszámolóban hogyan kell a projekthez mint elszámolási egységhez tartozó bevételeket és ráfordításokat elszámolni?

Kérdés: Német vállalat magyarországi fióktelepe az "anyavállalat" tulajdonában álló személygépjárműveket használ, azokkal kapcsolatban üzemanyagköltsége, szervizköltsége keletkezik. Hogyan számolja el ezeket a költségeket az "anyavállalat", illetve a fióktelep? Szükséges-e bérleti díjat megállapítani és számlázni a német vállalat és annak fióktelepe között? Esetleg elegendő az értékcsökkenési leírást a magyar fióktelepnél kimutatni költségként? Keletkezik-e, és ha igen, milyen esetekben cégautóadó-fizetési kötelezettség a magyar fióktelepnél?

Kérdés: Társaságunk teleshopos értékesítéssel foglalkozik. A vevők a kívánt terméket minden esetben telefonon keresztül rendelik meg. A telefonon történt beszélgetést rögzítjük. A megvásárolt terméket társaságunk futárszolgálat igénybevételével juttatja el a vásárlókhoz. A telefonos megrendelés során a munkatársaink tájékoztatják a vásárlókat arról, hogy a szállítási költség milyen összegű lesz, és melyik futárcég végzi a szolgáltatást, ugyanakkor az ÁSZF elfogadásáról a vásárlók nem nyilatkoznak, illetve a megrendelés írásban nem kerül rögzítésre. A társaság honlapján bárki számára hozzáférhető az Általános Szerződési Feltételünk, melyben szerepel, hogy a felek kapcsolatát az ÁSZF szabályozza, a vevők szerződést kötnek a társaságunkkal mint eladóval (nem írásban), valamint hogy az ÁSZF hatálya kiterjed a teleshopos megrendeléssel kapcsolatos jogviszonyokra. Az ÁSZF meghatározza a felek jogait és kötelezettségeit, illetve az egyéb szolgáltatások igénybevételével összefüggő körülményeket, többek között tartalmazza, hogy a vásárlók az ÁSZF-ben foglaltakat magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Az ÁSZF tartalmazza továbbá a szállítási költséget és azt is, hogy mely cég végzi a kiszállítást. Arra vonatkozóan szeretném kérni a tájékoztatásukat, hogy a szállítási költség összegével közvetített szolgáltatásként az iparűzésiadó-alap csökkenthető-e a rögzített hangfelvétel és az ÁSZF alapján annak ellenére, hogy a vásárlókkal írásban kötött szerződéssel nem rendelkezik a társaság?