Az apport visszaadása

Kérdés: Az alapításkor a jegyzett tőke részét képező apportot a szövetkezet visszaadta az alapítónak (az eredeti állapot visszaállítása). Hogyan vezetem ki a könyvekből?
Részlet a válaszából: […] ...a szövetkezet az alapító tagnak visszaadja az apportot jelentő, a jegyzett tőke részét képező eszközt, a visszaadás csak a jegyzett tőke leszállítását követően lehetséges. Előbb le kell szállítani a jegyzett tőkét az apportot jelentő eszköz alapításkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Devizahitel elszámolása és kamatának adóztatása

Kérdés: Társaságunk 55 százalékos tulajdonosa (USA-ban élő magánember) 200 E USD devizahitelt folyósított új telephely kialakítására a tárgyévben. A visszafizetés feltételei: – évi 8,5 százalék kamat, – kamat- és tőketörlesztés fizetésének kezdete: 2002. 01. 01. A felvett devizahitel tárgyévi kamatát a létesítendő telephely értékét növelő tételként kell-e elszámolni? A külföldi magánszemélynek kifizetendő kamatot milyen adófizetési kötelezettség terheli, s az esetleges adót kinek (társaság vagy magánember) és mikor kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...értékpapírnak zárt kibocsátású szerzése esetén vagy zárt forgalmazása során fizetett kamat és/vagy árfolyamnyereség – ideértve a szövetkezeti célrészjegy kamatát is – a kifizetőnél együttesen legfeljebb évi 200 ezer forintot, az 1995. december 31. napja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Erdőtulajdonosok közösségének adókötelezettsége

Kérdés: Az erdőtulajdonosok közössége magánszemély (őstermelő) közös képviselőt választott. Megállapodásuk szerint az erdőgazdálkodást önállóan folytatják. Lehetséges-e, hogy a kitermelt fatermékeket (fűrészipari rönk) a tulajdonosoktól külön-külön vásárolja fel a szövetkezet? A tulajdonosok mezőgazdasági őstermelők, őstermelői igazolványukba bejegyeztették az erdőgazdálkodást. Ha a fenti módszer nem jó, vagy közös gazdálkodást, értékesítést végez az erdőtulajdonok közössége, akkor az őstermelők közös képviselőjének milyen teendői vannak?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 16. §-ának (1) bekezdése szerint önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Idetartozik konkrétan a mezőgazdasági őstermelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Értékpapír és étkezési utalvány juttatása

Kérdés: A vállalkozás munkavállalóinak természetbeni juttatásként banki értékpapírt (kötvény, befektetési jegy...), illetve étkezési utalványt kíván adni. Az értékpapír és étkezési utalvány természetbeni juttatás vagy a juttatás (értékpapír, étkezési utalvány) tartalmát tekintve jutalom, így a juttatott összeg annak adóvonzatát viseli?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésre bocsátottvagyoni betét, a kft.-üzletrész, a Szöv-tv. szerinti részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével, valamint más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés.Ha a vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje

Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolás azon alapul, hogy a részvény kikerül a nyilvántartásból (értékesíti a szövetkezet) és saját üzletrészt szerez be. A csereszerződésben megállapított ár az üzletrész névértéke, amelyen a szövetkezetnél a saját üzletrészt nyilvántartásba veszik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Nonprofit szövetkezet eredményének visszaosztása

Kérdés: Alakult egy új típusú, nonprofit mezőgazdasági szövetkezet, mely a tagok által megtermelt szőlőt felvásárolja, feldolgozza és értékesíti. A gazdálkodási évben keletkezett eredményt felvásárlási jegyen mint felárat juttatja vissza a tagoknak. A 2000. év végén keletkezett adózatlan eredmény visszaosztásával nem volt gondunk, mert 2001 januárjában volt pénze a szövetkezetnek. Kiállította a felvásárlási jegyeket, amelyekből a felárat 2000. évre – időbeli elhatárolásként –, az áfát 2001. január havi visszaigényelendő tételként könyveltük le. Most viszont az a probléma, hogy nem lesz pénze a 2002. év első felében, nem tud felvásárlási jegyet kiállítani a mérleg leadásának határidejéig. Nem tudjuk, milyen formában van lehetősége a 2001. évben keletkezett eredmény visszaosztására a tagoknak a felvásárlási jegy helyett.
Részlet a válaszából: […] ...jól értjük, az adott szövetkezet tevékenysége a tagok által megtermelt termékek felvásárlása és értékesítése. Nem törekszik nyereségre, s a felvásárlási ár részeként felárat fizet a tagoknak. A felvásárlási jegyet attól függetlenül ki kell állítani, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Szövetkezeti üzletrészre jutó kötelezettség

Kérdés: Kérjük értelmezzék az 1992. évi I. törvény 79. §-ának (2) bekezdését. A törvényben "az üzletrész névértékét a ráeső kötelezettségek értékének levonásával" szövegrészben mi minősül ráeső kötelezettségnek? Véleményünk az, hogy ezen a pótlólagos befizetési kötelezettség nem teljesítését, vagy a veszteséggel arányos üzletrésznévérték csökkentését kell érteni.
Részlet a válaszából: […] ...a jegyzett tőkében lévő üzletrésztőke értékét (az üzletrészek névértéke együttes összegét), akkor a kft.-vé átalakuló szövetkezetből kilépők részére – a törvény szerint – nincs mit kifizetni.Ahhoz, hogy a kérdésben idézett törvényi előírást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Visszavásárolt szövetkezeti üzletrész bevonása

Kérdés: Szövetkezetünk külső üzletrész-tulajdonosaitól az évek során visszavásárolta üzletrészüket. Mikor kell a visszavásárolt üzletrészeket bevonni? Van-e a bevonásnak végső határideje? Az üzletrészbevonással a jegyzett tőke összege lecsökken, mely hátrányosan érinti szövetkezetünket banki hitel és pályázatok igénylésekor. Van-e lehetőség arra, hogy átalakulással a bevonást elkerüljük, és a visszavásárolt üzletrészt a jogutód rt. tagjai között (volt szövetkezet tagjai) tőkearányosan nevesítsük?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése szerint (amely törvény 2001. január 1-jén lépett hatályba) "azok a törvény hatálybalépésekor már működő, bejegyzett szövetkezetek, amelyek alapszabályának a (2) bekezdés szerint történő módosítására nem kerül sor, a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Ingyenesen átadott gázpalackok nyilvántartása

Kérdés: Szövetkezetünk palackos PB-gázt értékesít. A szállító az induló készletet (meghatározott számú, gázzal töltött PB-gázpalackot) ingyenesen átadta, majd az üres palackokat teli palackokra cseréli ki (és a fogyásnak megfelelő mennyiségű PB-gázt számlázza). Vevőink cserepalackot hoznak. Hogyan történjen az ingyenesen átadott gázpalack és PB-gáz nyilvántartása és könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés alapján az eladó az induló készletet térítés nélkül adta át a szövetkezetnek. Így erről értékbeni nyilvántartást nem kell vezetni. De kell vezetni mennyiségi nyilvántartást, amelyből megállapítható, hogy az induló készletben lévő, meghatározott számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Szennyvízközmű-társulati érdekeltségi hozzájárulás

Kérdés: Szövetkezetünket határozat kötelezte szennyvízközmű-társulati hozzájárulás megfizetésére 2000 áprilisában. Ennek a 2000-ben esedékes részét befizettük és rendkívüli ráfordításként számoltuk el. Elszámolható-e 2001-től is rendkívüli ráfordításként, vagy az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként kell azt kimutatni?
Részlet a válaszából: […] A szennyvízközmű-társulati érdekeltségi hozzájárulást 2001-től is a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni, mint véglegesen átadott pénzeszközt (T 8895 – K 384). Az érdekeltségi hozzájárulás nem tartozik az Szt. 26. §-ának (3) bekezdésében meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.
1
18
19
20
22