348 talált cikk a taggyűlés kifejezésre

Kérdés: A kft. 2008. évi határozata: "A taggyűlés elhatározza a törzstőke 1000 ezer Ft-ra történő leszállítását tőkekivonás érdekében. A törzstőke leszállítása a saját tőke egyéb elemeit nem érinti..." A kft. jegyzett tőkéje 10 000 E Ft, eredménytartaléka 50 000 E Ft, tőketartaléka 5000 E Ft volt. A tőkeleszállítást a cégbíróság bejegyezte. A kft. nem akarta arányosan csökkenteni a saját tőke elemeit, mert ezzel veszélyeztette volna a működését. A tagok úgy gondolták, ha az eredménytartalékot és a tőketartalékot a lekötött tartalékba helyezik, akkor mentesülnek az arányosítás alól. A tőkeelemek változásának könyvelése azonban 2009. év végéig nem történt meg. Következmények nélkül még a kifizetések előtt lekönyvelheti-e 2010-ben a kft. a lekötött tartalékba helyezést (indoka a válság)? Ismételten közzé kell-e tenni a beszámolót?

Kérdés: Cégünk alapításakor, 1991-ben a törzstőke devizában történő befizetésekor keletkezett árfolyam-különbözetet az akkori számviteli szabályok szerint tőketartalékként könyveltük. Kérdésünk: a jelenlegi számviteli szabályok szerint hova könyveljük az akkor keletkezett árfolyam-differenciát?

Kérdés: Egy kétszemélyes kft. egyik tulajdonosa 2008-ban eladta az üzletrészét a másik tagnak, és kilépett a kft.-ből. A kilépés időpontjában azonban elmaradt a tagsági viszonyát megszüntető taggal az eredménytartalékból őt megillető rész elszámolása és kifizetése. Ezt az elszámolást elvégezhetjük-e, illetve kötelező-e elvégezni 2010-ben? Mi a teendő akkor, ha a kilépő tag lemond a vagyonnövekmény őt megillető összegéről?

Kérdés: Kft. tagjai 2009. évben osztalékelőleget vettek fel – közbenső mérleg alapján –, melyből a 25% szja levonásra került. Azonban a 2010. évi taggyűlés során kiderült, hogy a tárgyévi adózott eredmény nem nyújtott fedezetet az osztalékelőlegre, így a 2009. évi adózott eredmény lesz csak osztalék. A véglegessé vált osztalékelőleg utáni ehót a magánszemélyek a májusi közgyűlés után június 12-ig fizetik meg? Az osztalékelőlegből osztalékká nem váló összeget a kft.-nek vissza kell fizetni. Ilyen esetben ennek az szja-előlegét a kft. a 08-as bevalláson hogyan tudja visszaigényelni, mert abban csak pozitív szám szerepelhet? Esetleg másként kell a különbözetet rendezni?

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbensőmérleg-készítési kötelezettséget?

Kérdés: A saját tőke a jegyzett tőke alatt van már 2 éve, és azt pótoltatni kellene pótbefizetéssel, de van a cégben tagi kölcsön is. Lehet-e a tulajdonos által írt nyilatkozattal a tagi kölcsönt pótbefizetésként átkönyvelni? Még taggyűlési jegyzőkönyvre is gondolunk. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a lehetőséget?

Kérdés: Egy társaság beolvadással átalakult 2009-ben. Az átalakulás során a vagyonmérlegben sem az eszközöknél, sem a forrásoknál átértékelés nem történt. Az átalakulás a Tao-tv. 4. §-ának 23/a. pontja értelmében nem kedvezményezett átalakulás. A társaság a beolvadást megelőző évben a korábban képzett fejlesztési tartalék terhére hajtott végre beruházást. A Tao-tv. 16. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján az adózás előtti eredményt növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja, amennyiben az átalakulás nem kedvezményezett. A fejlesztési tartalék terhére elszámolt beruházás miatt a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke 30 millió Ft, a számított nyilvántartási érték nulla Ft. Jól értelmezzük, hogy a beolvadás miatt vissza kell fizetni a korábban fejlesztési tartalék képzésével igénybe vett halasztott társasági adót?

Kérdés: "X" magánszemély főállással rendelkezik, de mellette 2006. január 1-jétől egy kft. vezető tisztségviselője (csak ügyvezetője, nem tagja a kft.-nek!) megbízási szerződés alapján, és jövedelmét (önálló tevékenységből származó jövedelemként) minden hónapban 10% költséghányad alkalmazásával bérszámfejtik. A kft. új könyvelője (az Szja-tv. 24 §-ra hivatkozva) most jelezte, hogy éveken át nem lehetett volna 10%-os költséghányadot alkalmazni, mert a megbízási viszonyban ellátott ügyvezetői tevékenységet egyaránt nem önálló tevékenységnek kell tekinteni, így költségelszámolásnak helye nincs. Igaza van az új könyvelőnek? 2010. január 1-jétől lehet-e alkalmazni a 10%-os költséghányadot?

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó társaság 2010-ben osztalékelőleget vesz fel. Ezzel kapcsolatosan milyen adminisztratív (például kinek kell a közbenső mérleget, az ügyvezetői nyilatkozatot stb. megküldeni) teendők vannak? A közbenső mérleg elkészítésének teendőit tudom.