Támogatás tőketartalékba, jogszabályi előírással

Kérdés: Az MVH-tól 2013. évben kaptunk eszközfejlesztési támogatást a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 20. §-ának (1) bekezdése alapján. Ennek értelmében az igénybe vett beruházási támogatás összegét a tőketartalékba kellett helyezni. Mi a teendő ezután?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szól. A hivatkozott jogszabály alapján eszközfejlesztési támogatást kapott a cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.
Kapcsolódó címkék:  

Nemzeti támogatás elszámolása

Kérdés: TÉSZ (elismert) 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet 103a. cikkének (1) bekezdés b) pontja, a 2011. június 7-i 543/2011. EU bizottsági végrehajtási rendelet 38. cikke, valamint a 67/2009. (VI. 9.) FVM rendelet 23. §-ának (6) bekezdése alapján kapott, illetve igényelt támogatást kiutalták 2013-ban. Ezen beruházási támogatásokat a tőketartalékba kell helyezni, vagy halasztott bevételként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az EU-s jogszabályok csak a támogatás jogcímeiről rendelkeznek, arról nem, hogy az adott tagállam a támogatást tőkejuttatásnak, vagy eredményt módosító tételnek minősítse. Így a magyar jogszabálynak kellene egyértelműen tartalmaznia olyan előírást, hogy a tőketartalékba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.
Kapcsolódó címke:

Pályázathoz kapcsolódó bérköltség elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni saját dolgozóink bérköltségét, ha pályázati forrásból megvalósuló ingatlan­beruházáshoz kapcsolódik? Ezek a dolgozók a munkaidejük egy részét a beruházási projekt megvalósítására fordítják, és a felmerült bért támogatásból finanszírozzák. A támogatási szerződésben nevesítik, hogy az így felmerült bérköltség az ingatlan bekerülési értékének része. Év közben bérköltségként könyveltük, de át kell vezetni a beruházási számlára. Csökkenteni kell a bérköltséget, vagy értelmezhető saját rezsis beruházásként? Költségeinket elsődlegesen a 6/7., másodlagosan az 5. számlaosztályban számoljuk el.
Részlet a válaszából: […] A bérként elszámolt összegnek természetesen a bérköltségek között kell maradnia, azt sehová nem kell átvezetni, függetlenül attól, hogy bértámogatást kapnak, és a saját dolgozók részére kifizetett bérköltség az ingatlanberuházáshoz kapcsolódik.Akkor hogyan lesz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

Családi gazdálkodó beruházási támogatása

Kérdés: 2013-ban a családi gazdálkodó egy beruházásba kezdett, amely előreláthatólag 2014-ben fog befejeződni, de legkésőbb 2015-ben kell az új épületeket átadnia. A beruházás 100 M Ft értékű, amelyhez az MVH-tól kap 40 M Ft vissza nem térítendő támogatást. Az MVH 12 M Ft támogatási elő­leget folyósított a családi gazdálkodó bankszámlájára áprilisban. Ezt követően volt egy elszámolás júniusban, ahol az eddigi vásárlásokról kiállított számlákat bemutattuk az MVH-nak. Támogatásként az MVH októberben folyósított 10 M Ft-ot, és ehhez kapcsolódóan kiküldte a határozatot is a támogatás összegéről. Az első épület elkészült, az építési engedélyre 26 M Ft-ot tudunk aktiválni. Helyes-e, ha a 26 M Ft-os üzembe helyezett beruházást egy összegben költségként elszámoljuk, illetve ezzel szemben a 10 M Ft-os támogatást bevételként feltüntetjük? A támogatási előleget hogyan kell figyelembe venni? Fel kell-e tüntetni 2013-ban bevételként? Amennyiben nem kell feltüntetni, hogyan kell kezelni? Az szja-bevallásban hová kell feltüntetni? A 12 M Ft támogatási előleg elszámolásáról csak 2014-ben fognak kifizetési kérelmet benyújtani, és utána készül arról határozat. A támogatási elő­legből olyan számlák lettek kifizetve, amelyek a beruházás számlán vannak könyvelve, és majd csak 2014-ben lesznek üzembe helyezve. Az MVH határozata csak a támogatási előleg folyósításáról szól. Ha a 12 M Ft-ot nem kell bevételként feltüntetni 2013-ban, akkor a könyvelésben hogyan kell helyesen szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] Jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott támogatásokra vonatkozó szabályozás szerint a támogatásokat akkor kell bevételként figyelembe venni, amikor azokat felhasználják, tehát amikor a bevétellel szembeállítható költség felmerül az Szja-tv. 19. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Távhőszolgáltatók támogatása

Kérdés: A Számviteli Levelek 289. számában az 5957. kérdésre adott válasz újragondolását kérjük. A vonatkozó 51/2011. (IX. 30.) NFM rendelet 2013. november 1. napjától érvényes 7. §-ának (1) bekezdése értelmében a kapott támogatást a számvitelről szóló törvénynek a költségek ellentételezésére vonatkozó szabályai szerint kell elszámolni, tehát nem árbevételként, hanem egyéb bevételként. Felvetődik a kérdés, hogy a 2013. évi helyi iparűzésiadó-bevallásnál a 2013. november 1. előtti időszakban kapott támogatást árbevételként vagy egyéb bevételként kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A távhőszolgáltatók támogatása elszámolásával kapcsolatos álláspontunkat a Számviteli Levelek 289. számában, az 5957. kérdésre adott válaszunkban részletesen kifejtettük. Ezen álláspontunk fenntartása mellett tudomásul kell vennünk az illetékes minisztérium jogszabályban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.
Kapcsolódó címkék:  

Megsemmisült eszköz támogatásának elszámolása

Kérdés: Társaságunk pályázat útján vissza nem térítendő támogatáshoz jutott gépbeszerzéshez kapcsolódóan. A gépeket beüzemelték, a termelés folyt, a számviteli elszámolás az előírások szerint megtörtént. A beruházás befejezését követő harmadik évben a berendezés és az épület is tűzkár miatt teljesen megsemmisült. Biztosítása volt a cégnek. Az eszközöket pótoljuk, az épületet újra felépítjük. Hogyan kell elszámolni az időbelileg elhatárolt támogatás azon részét, ami még a passzív időbeli elhatárolások között van? A biztosító várhatóan a mérlegkészítés időpontja után állapítja meg a végleges kártérítés összegét. Hogyan biztosítható a számviteli elvek teljesülése? Az eszközök megsemmisülés miatti kivezetése veszteséget okoz 2013-ban, a kártérítés pedig csak jövőre jelent bevételt.
Részlet a válaszából: […] A megsemmisült eszközöknek a nyilvántartásból történő kivezetésével egyidejűleg a halasztott bevételként kimutatott támogatást is az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése alapján meg kell szüntetni, azt is ki kell vezetni, célszerűen az egyéb bevételek közé történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.
Kapcsolódó címke:

Erdőtelepítés elszámolása

Kérdés: Kérem, ismertessék az erdőtelepítés, az arra kapott támogatás, őrzés, gyérítés számviteli elszámolását! Mi alapján kell az aktiválás időpontját meghatározni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 26. §-ának (1) bekezdése alapján a tárgyi eszközök között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket, így az erdőt is. Ebből következően beruházásként kell elszámolni az erdőtelepítés összes költségét, sőt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.
Kapcsolódó címke:

Magánszemély beruházásához támogatás

Kérdés: Önálló tevékenységet végző magánszemély, aki szálláshely-szolgáltatással (falusi turizmussal) foglalkozik, a tevékenységéhez vissza nem térítendő támogatásokat kért. A támogatásokat utólag folyósították, több részletben. Az első támogatást magához az épülethez kapcsolódva kapta. A beruházás 2008-ban kezdődött, és 2011-ben kapott először utólagos elszámolás után részkifizetés keretében támogatást, a második részletet 2012-ben, az utolsót még nem kapta meg. A beruházás időközben befejeződött, és az engedélyeket is megkapták 2012 decemberében. Helyesen tettük-e, hogy a támogatásokat a folyósítás évében, 2011-ben és 2012-ben nem vettük bevételként figyelembe, mivel a beruházás sem lett még üzembe helyezve, így költség sem lett elszámolva? Majd a beruházást 2012 decemberében aktiválták, de csak akkora összegben, amekkora a beruházás és az eddig megkapott támogatások különbözete. 2013-ban, amikor az utolsó részletet folyósítják, azzal szemben egy összegben a támogatással megegyező összegben értékcsökkenést számolunk el, így a bevétel és az értékcsökkenés különbözete nem befolyásolja az adóalapot. A támogatás feletti rész pedig normál ütemben amortizálódik? A következő támogatást a berendezésekre igényelték most 2013-ban, a támogatás 65%-os mértékű. A támogatott tárgyi eszközöket még tavaly megvették, ezek között van 100 000 Ft alatti egyedi értékű, és van, ami 100 000 Ft feletti. Helyesen járunk-e el akkor, ha a 2012-ben beszerzett kis értékű tárgyi eszközöket nem számoljuk el költségként, így az ezekre az eszközökre jutó támogatást, amikor azt megkapják, szintén nem vesszük figyelembe bevételként azoknál a tárgyi eszközöknél, amelyeknek az egyedi értéke meghaladja a 100 000 Ft-ot? Az amortizációt 2012. december 1-jével elkezdjük, és amikor a támogatási részt folyósítják, akkor a támogatással egyező összegű egyszeri (gyorsított) értékcsökkenést számolunk el, majd a különbözetet normál ütemben értékcsökkentjük?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 19. §-a rendelkezik a támogatások elszámolásáról. Ha a magánszemély önálló tevékenységéhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján költségei fedezetére vagy fejlesztési célra vissza nem térítendő támogatást kap, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.
Kapcsolódó címke:

Látványcsapatsport-támogatás elszámolása

Kérdés: Az MLSZ támogatói igazolása alapján, tárgyi jellegű beruházásra 500 ezer Ft-ot, az utánpótlás-nevelés feladatainak támogatására 500 ezer Ft-ot és az 1% célelszámolási számlára 10 ezer Ft-ot utaltunk át. Ezen összegeket hogyan kell könyvelni a támogatást adónál?
Részlet a válaszából: […] A látványcsapatsport támogatására a támogató véglegesen – visszafizetési kötelezettség nélkül – ad át pénz­eszközöket, különböző jogcímeken. Ez azonban nem változtat azon, hogy végleges pénzeszközátadás történik, amelyet a pénzmozgással egyidejűleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Karitatív célokra alakult egyesület elszámolásai

Kérdés: Az egyesület kettős könyvvitelt vezet, vállalkozási tevékenységet nem végez, nem tartozik az áfakörbe, de még nem kapta meg a közhasznú jogállást. Az egyesület bevételei magánszemélyek és önkormányzatok által nyújtott támogatások, amelyekből ingyenétkezést valósít meg. A bevételekről kell-e igazolást vagy számviteli bizonylatot kiállítani? Az egyesület bevételeinek másik része az egyesület által üzemeltetett adományházba került használt ruházat, bútor és műszaki berendezésből származik, ezek az adományok a kerületi rászoruló családok között kerülnek kiosztásra. Az adakozók nagy része ismeretlen. Hogyan kell értékelni az így beérkező adományokat? És hogyan kell bizonylatolni a rászorultaknak kiadott használt ruhákat, egyéb eszközöket, illetve az ingyenétkeztetést?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti egyesület bevételei:– árbevétel az egyesület tagjai által fizetett tagdíj;– egyéb bevétel a pénzben kapott támogatás;– (elsődlegesen) rendkívüli bevétel a nem pénzben kapott adományok piaci értéke.A Civil-tv. szerint az egyesület részére juttatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.
Kapcsolódó címkék:  
1
6
7
8
14