Találati lista:
791. cikk / 1110 Előleg figyelembevétele az arányosításnál
Kérdés: A 2005. évi CXIX. törvény 182. §-ának (9) bekezdése szerint a támogatás miatti arányosítást csak a 2005. december 31. napját követő beszerzések esetén lehet először mellőzni. Értelmezésemben a beszerzések (termékbeszerzések és szolgáltatás-igénybevételek) tekintetében a számlán szereplő teljesítési időpont alapján kell az arányosítási kötelezettséget elbírálni. A termékbeszerzések és szolgáltatás-igénybevételek tekintetében az Áfa-törvény 16. §-a a fizikai teljesítés alapján határoz meg teljesítési időpontot. A 2005. évi kezdésű építési beruházás esetében az építési szerződésben a felek részteljesítési időpontot, részszámlázási lehetőséget nem kötöttek ki, ezzel a teljesítés időpontjának a beruházás befejezésének időpontját (2006. év) tekintették. A pénzügyi finanszírozhatóság érdekében a szerződésben 2005. évben két alkalomra, 2006. évben egy alkalomra összegszerűen meghatározott előlegfizetési kötelezettség került elfogadásra, és majdan folyósításra. Kérdésem az, hogy a 2005. évi előleg áfatartalma vonatkozásában fennáll-e az arányosítási kötelezettség?
792. cikk / 1110 Támogatással kapcsolatos arányosítás
Kérdés: A cég GVOP beruházási támogatást fog kapni, előre láthatóan decemberben. A támogatás részben 2005-ös, részben 2006-os beszerzésekhez kapcsolódik (30 százalékos lesz). 2005-ben a teljes áfa összegét levonásba helyeztük. Mi a helyes megoldás a 2005. évi beszerzésekhez kapcsolódó áfamódosítás tekintetében? a) Mivel egyértelműen elkülöníthető és megállapítható az áfa összege, ezzel az összeggel az aktuális hónap (pl. december) levonható áfáját lehet módosítani, vagy b) az aktuális havi áfabevallásban arányosítani kell? c) vagy 2005-ös sok havi áfabevallást kell önellenőrizni?
793. cikk / 1110 Támogatások bizonylatolása
Kérdés: Intézményünk elnyerte a Tempus Alapítvány Coménius pályázatát, amelynek elszámolásához szeretném kérni állásfoglalásukat. A Mobilitás támogatás felhasználási útmutatója tartalmaz megélhetési költségeket a külföldi projekttalálkozókra – euróban: napra, tanárra, tanulóra országonként változó összegben. Ezek elszámolásához a támogató nem kér számlákat, bizonylatokat. Ezt úgy értelmezik, hogy az intézményi kifizetéshez sem szükséges bizonylati alátámasztás. Kérem, írják meg, hogy Önök szerint miként kell szabályosan elszámolni a felvett támogatást!
794. cikk / 1110 Eszközátadás a szakképzési hozzájárulás terhére
Kérdés: Kérem, ismertessék a szakképzési hozzájárulás terhére a szakképző iskolának átadott tárgyi eszköz számviteli elszámolását! Az átadásról áfás számlát kell kiállítani?
795. cikk / 1110 Adóhiány következményei
Kérdés: Társaságunk 2001. április 11-én egy alvállalkozói számlát (szállító) fogadott be, és a számlán feltüntetett teljesítési dátum alapján, a számla áfatartalmát társaságunk a márciusi adóbevallásban levonásba helyezte. A számlán szereplő szolgáltatásnyújtás meghiúsulása miatt a szállító sztornószámlát állított ki társaságunk részére 2001. 04. 23-i dátummal, melyen a teljesítés dátuma helytelenül megegyezett a sztornószámla kiállításának dátumával. Ennek alapján társaságunk a sztornószámla mínusz előjelű áfatartalmát az áprilisi adóbevallásában tüntette fel befizetendő adóként. Mindezek alapján társaságunk javára a 2001. 04. hónap tekintetében 6500 E Ft, és társaságunk terhére a 2001. 03. hónap tekintetében 6500 E Ft adókülönbözetet állapított meg az adóhatóság. Ennek következménye az adóhiány 50 százalékának megfelelő adóbírság, és 2001. 04. 23-tól 2004. 04. 23-ig a 6500 E Ft adóhiány után késedelmi pótlék került felszámításra, amelynek összege 3000 E Ft. A hibásan kiállított sztornószámla alapján az abban rögzített teljesítési időpont alapján könyvelt számla keletkeztethet kiszabható bírságot, illetve adóhiányt? A számlakibocsátó hibázott ugyan, de az általa befizetett áfa semmi esetre sem keletkeztetett adóhiányt. Nulla forint adóhiány esetén hogyan szabhat ki az adóhatóság 50 százalékos bírságot, továbbá késedelmi pótlékot, amely ugyan 1 hónapig állt fent, de mégis 3 évre számították ki?
796. cikk / 1110 Csekély összegű támogatás – fuvarozás, szállítmányozás
Kérdés: A társaság kisvállalkozásnak minősül. Fő tevékenysége nemzetközi árufuvarozás és szállítmányozás. 2006-ban új telephelyet vásárolt a kft., amelyen épületek és egyéb építmények találhatók. Az épületek egy része irodaként működik. Különálló épületet bérbe adnak raktározás céljából. Igénybe vehető-e a beruházási adóalap-kedvezmény, amely "de minimis"-támogatásnak minősül?
797. cikk / 1110 Csekély összegű támogatás – mezőgazdaság
Kérdés: Abban az esetben, ha egy betéti társaság nem mezőgazdasági ágazatba sorolt 2006-ban, de folytat mezőgazdasági tevékenységet is, és a beruházás nem kapcsolódik a mezőgazdasági tevékenységhez, akkor a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján igénybe veheti a beruházási kedvezményt?
798. cikk / 1110 Innovációs járulék vállalatcsoportnál
Kérdés: Cégcsoportba tartozó vállalkozás esetén melyek az innovációs járulék számításának elvei? A vállalkozás leányvállalat, kapcsolódó vállalkozással rendelkezik, a foglalkoztatottak létszáma 50 főnél kevesebb, árbevétele, illetve a mérlegfőösszeg nem éri el a 10 millió eurót. Anyavállalatának foglalkoztatotti létszáma 62 fő, árbevétele 13 millió euró. A leányvállalatnál a besorolásnál egyedi adatait elegendő figyelembe venni? Az anyavállalat besorolását hogyan befolyásolják leányvállalatának az adatai?
799. cikk / 1110 Innovációs járulék csökkentése
Kérdés: Társaságunk kutatási szerződést kötött egy kutatással foglalkozó alapítvánnyal, amely alapítvány a szolgáltatását nevünkre decemberi teljesítéssel számlázta. A pénzügyi rendezés is 2006-ban megtörtént. (Ezt a szerződést az innovációs járulék kiváltására kötöttük.) Ezen számlázott szolgáltatás teljes összegét, vagy annak csak időarányos részét számolhatjuk el egyéb ráfordításként 2006. évre vagy a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként vegyük állományba, és értékcsökkenést számoljunk el utána? A kifizetett összeg kiváltja-e, és milyen arányban a 2006. évi innovációsjárulék-fizetési kötelezettségünket?
800. cikk / 1110 Alapítványi támogatások elszámolása
Kérdés: Az óvoda alapítványa kettős könyvvitelt vezet. Az alapítvány célja az óvoda gyermekei számára a nevelés, az oktatás, a sport és a szabadidő-eltöltés feltételeinek javítása, magasabb szintű művelésének biztosítása és a rászoruló gyermekek szociális támogatása. Az alapítvány a kapott támogatásokból játékokat vásárol az óvodának, elvégeztet bizonyos felújítási munkálatokat, az ünnepekre ajándékokat vesz a gyermekeknek. Ezek minek minősülnek? Az alapítvány által nyújtott támogatásnak? Hova könyvelendők?
