1524 talált állásfoglalás a tárgyi eszköz kifejezésre

Kérdés: Szoftvertanácsadással foglalkozó mikrogazdálkodó kft. versenylovat szeretne vásárolni Hollandiából. Egy idő után díjlovaglási tevékenységből származna bevétele. Milyen TEÁOR-számon kell ezt bejelenteni, és van-e más bejelentési kötelezettség a versenylótartással kapcsolatban? Amegvásárolt lovat a tárgyi eszközök között kell-e szerepeltetni? Hány százalékos leírási kulccsal számolom az értékcsökkenési leírást? A ló tartási és versenyeztetési költségei a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősülnek?

Kérdés: A családi gazdaság utólagos finanszírozás mellett 50%-os intenzitású, vissza nem térítendő támogatást nyert a földterületeinek öntözését biztosító beruházás kiadásainak finanszírozására. Aberuházás 1. üteme a tárgyévben megvalósult, a támogatóval az elszámolás megtörtént, az üzembehelyezési folyamat előreláthatólag az idén befejeződik, de a támogatás összege valószínűleg nem fog befolyni a családi gazdaság bankszámlájára. Acsaládi gazdaság az üzembe helyezéskor az értékcsökkenést egy összegben kívánja elszámolni. Az Szja-tv. 19. § (2) bekezdés szerint: "A támogatásnak az a része minősül az adóévben megszerzett bevételnek, amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben e törvény rendelkezései szerint elszámolt költség(ek) – ideértve az értékcsökkenési leírást is – összegével." Helyesen alkalmazzuk-e a fenti bekezdést, ha a még be nem folyt támogatást is tárgyévi bevételnek számoljuk el, és a tárgyi eszköz bekerülési értékét a 2020. évben egy összegben elszámoljuk? Olvasható ugyanis olyan álláspont is, hogy helyesen akkor járunk el, ha 2020-ban a támogatással nem ellentételezett részt számoljuk el értékcsökkenésként, és mind a befolyt támogatás, mind az annak összegére jutó értékcsökkenés elszámolása 2021-ben történik.

Kérdés: A 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 12. g) pontja értelmében a kisadózó egyéni vállalkozónak a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésekor az ebből származó jövedelmének adózására az 1995. évi CXVII. Szja-tv. XI. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia. Tehát a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésének ellenértéke nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének. Ingatlan esetén, ha több mint öt év eltelt a vásárlás óta, adómentessé válik az értékesítéssel megszerzett jövedelme.
1. Hasonló helyzetben lévő kataadóalany ügyvédi iroda esetén hogyan kell leadózni az ingatlaneladásból származó jövedelmet, ha az nem kizárólag üzemi célt szolgált?
2. A jelenleg kataadóalany ügyvédi iroda 20 éve vásárolt ingatlanának értékesítését milyen adózási forma választása esetén tudja optimalizálni?
3. Esetleg érdemes értékhelyesbítéssel a piaci értékre módosítani az ingatlan értékét még az értékesítést megelőzően, hogy ezáltal az értékesítés ellenértékével szemben magasabb legyen a beszerzési érték?

Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számának átnézése kapcsán a 8360. kérdésre adott válaszban megdöbbenéssel olvastam, hogy a választ adó szerint: "Fentiek alapján nem egyértelmű, hogy 2014-ben milyen okból kerülhetett sor a számla megbontására, hiszen az ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet (telek) együtt kezelendő." Ez a szövegrész ellentmond a számviteli követelményeknek, amelyből az következik, hogy a telek (földrészlet) és a felépítmény (épület) együttes vásárlásakor a számlán külön kell feltüntetni a telek értékét, és külön a felépítmény értékét, sőt, ha csak egy értéket tüntet fel az eladó, akkor azt a vevőnél (a beszerzőnél) a könyvelés során meg kell bontani a telek és a felépítmény értékére. Ezek előrebocsátása után kérdezem, melyik álláspont a helyes?

Kérdés: Megbízónk eszközök bérbeadásával foglalkozik. Az eszközök hasznos élettartama átlagosan 5 év. A bérleti időszakok rövidek, átlagosan 3-6 hónap, majd új felhasználóhoz kerül az eszköz, aki szintén 3-6 hónapig bérli, egészen a hasznos élettartam végéig. Eddig az eszközök tárgyi eszközként kerültek kimutatásra a könyvekben. Felmerült lehetőségként, hogy a gyártó engedélyével, igény szerint értékesítésre kerülnének az eszközök az épp aktuális bérbevevőnek: ez jelentheti azt is, hogy a könyvekbe kerülést követő 3 hónap múlva, vagy azt is, hogy egy 3 éve használatban lévő eszköz kerül értékesítésre. Mi ilyenkor a helyes eljárás? Az eredetileg tárgyi eszközként besorolt eszköz, amelyet bérbe vettek, helyesen kerül kimutatásra tárgyi eszközként akkor is, ha 3 hónap múlva értékesítik? Értékesítés előtt a tárgyi eszközt könyv szerinti értéken (vagy piaci értéken) a készletek közé kell sorolni?

Kérdés: "A" vállalat részesedést vásárol "B" vállalkozásban 51%-ban. "A" vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett a magyar szabályok szerint (IFRS-alkalmazásra nem kötelezett). 20×1 évben teljeskörűen bevonásra kerül. 20×2 év folyamán részesedése 40%-ra csökken, "B" társaságot társult vállalkozássá minősítik át. Az év végi konszolidáció során "A" vállalat a konszolidált beszámolójában a társult vállalkozásra független piaci értékbecslés alapján "B" vállalat részesedésének felértékelése mellett dönt. Az Szt. 130. § (1) értelmében a társult vállalkozás nem teljes körű bevonása az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat mérlegében kimutatott könyv szerinti értékkel, vagy a törvényben meghatározott időpontban érvényes saját tőkéből a konszolidálásba bevont vállalkozás tulajdoni hányadára jutó értékkel lehetséges. De van egy olyan kitétel, hogy ez az összeg nem lehet magasabb, mint a konszolidálásba bevont vállalkozás könyveiben szereplő részesedés beszerzési értéke. A fenti (vagy más) paragrafus tiltja-e az equity módszerrel konszolidált társaságokra értékhelyesbítés kimutatását, felértékelését? Helyesen járt-e el "A" vállalat azzal, hogy a konszolidált beszámolójában a "B" vállalatban lévő 40%-os részesedés könyv szerinti értéke és értékbecslésben megállapított piaci értéke közti pozitív különbözetet a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése (illetve értékelési tartalék) soron mutatta ki?

Kérdés: A szálloda tervezett felújítása során különböző munkákat fognak végezni, amelyek többsége – úgy vélik – felújításnak, esetleg pótlólagos beruházásnak minősül, de lesznek olyanok is, amelyek karbantartásnak tekintendők. Ez utóbbiakat időbelileg el kívánják határolni, mivel azok a későbbi bevételek érdekében szükségesek. A beépített bútorok, berendezések cseréjét felújításként, a mobil eszközök, berendezések cseréjét pótlólagos beruházásként számolnák el. Helyesen gondolják?

Kérdés: Az általam könyvelt társaság termőföldet bérel egy településen, azonban a mezőgazdasági munkaműveleteket (valamennyi munkát: így a talaj-előkészítést, vetést, növényvédelmet stb.) nem a társaság vagy annak munkavállalója, hanem szerződéssel más vállalkozás végzi. A társaságnak ilyenkor keletkezik-e telephelye a bérelt termőföld helye szerinti településen, és ha igen, akkor milyen módon kell az adóalap-megosztás során eljárni?

Kérdés: Cégünk mobiltelefont vásárol kedvezményesen. A számla első sorában feltüntetik a készülék típusát, mennyiségét, egységárát, áfát stb., a második sorban a készülékre adott kedvezmény mértékét. A kedvezmény összege megegyezik a készülék árával, így a számla végösszege 0 Ft. Hogyan kell ezt a számlát könyvelnem, a telefont nyilván kell-e tartani a tárgyi eszközök között, ha igen, milyen összegen történik az aktiválás?

Kérdés: Központi költségvetési szerv az épület felújítása során, a felújítandó épület terveinek határozatlan és korlátozástól mentes felhasználási jogát vásárolja meg. Mikor jár el helyesen, ha a megvásárolt felhasználási jogot, vagyoni értékű jogként könyveli (K6), vagy ha ingatlanfelújításként, a felújítás bekerülési értékébe beszámítva (K7)?