1524 talált állásfoglalás a tárgyi eszköz kifejezésre

Kérdés: Az 1/2020. MEKH rendelet alapján cégünknél kötelező jelleggel ki kellett építeni az elektromos fogyasztásmérés adatgyűjtési rendszerét, amelynek során 25 darab almérő is bekötésre került. Ezt az adatgyűjtési rendszert egészként lehet aktiválni? Ha igen, milyen számviteli és Tao-tv. szerinti leírási kulcs vonatkozik rá?

Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?

Kérdés: Egyéni vállalkozó át szeretne alakulni az idei év során egyszemélyes kft.-vé. Az átalakulással kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Mi történik az egyéni vállalkozásból kikerült készletekkel az egyéni vállalkozásban? Az el nem adott készleteket el kell-e számolni bevételként, majd apportként kerül be a kft.-be, a jegyzett tőkét emelve?
2. Továbbvihető az egyéni vállalkozásban képzett fejlesztési tartalék a kft.-ben?
3. A havi áfabevallásokban göngyölített áfa továbbutódlik a kft.-ben?

Kérdés: Oktatási intézmény a költségvetési számvitel szerint vezette a könyveit, a kis értékű tárgyi eszközei a főkönyvben azonos összegben bruttó érték és értékcsökkenés összeggel szerepeltek. Az intézmény alapítványi fenntartásba került. Az eszközök könyv szerinti értéken kerültek az új intézmény vagyonába. A jelentős nagyságrendet képviselő kis értékű eszközeit (melyek nettó értéke nulla) hogyan szerepeltesse az analitikus nyilvántartásban és a főkönyvben?

Kérdés: Társaságunk tevékenységi körén kívül 2020-ban fitneszhelyiség kialakításába kezdett az irodaépületünk egy üres részében. A helyiséget és az edzéshez szükséges eszközöket a társaság munkavállalói és a társaság vendégei munkaidőn kívül, térítésmentesen tudják használni. Ezt a helyiséget a járványveszély megszűnése után kívánjuk megnyitni. A konditerem kialakítása megfelel a pótlólagos beruházásnak. Kérdés, hogy ezt az épületre ráaktiválhatjuk-e, vagy új eszközként kell nyilvántartásba venni? Utóbbi esetben hogyan határozható meg a hasznos élettartam? A Számviteli Levelek 2017. évi 359. számában a 7198. számú kérdés hasonló problémával foglalkozott. Az ott leírtak szerinti adófizetési kötelezettségek és átkönyvelések megfelelnek a 2021. évi törvényeknek?

Kérdés: Ügyfelem 2020 júliusában zöld rendszámos személygépkocsit vásárolt. Az autóvásárlással kapcsolatosan beszerezte a kormányrendelet szerinti igazolást, amely alátámasztja, hogy a beruházása energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül, ami a társaságiadó-kedvezmény igénybevételéhez szükséges. A ténylegesen beszerzett energiatakarékos autó, valamint az árajánlatban megjelölt nem energiatakarékos autó beszerzési ára közötti különbséget szeretnénk igénybe venni mint adókedvezményt. Az első kérdésem az, hogy ezt a kedvezményt az árajánlat alapján is igénybe lehet venni, vagy kell, hogy legyen már meglévő üzemeltetett személygépjármű a cégben? A második kérdésem, ha az autó pénzügyi lízing keretében került beszerzésre, ahol az autó nettó áron kerül be a könyvekbe, és az áfa egy része levonható a lízing futamideje alatt, a kedvezmény alapja a nettó (nyilvántartásba vett elszámolható költség alapja) árak alapján kerül megállapításra? Ügyfelem arra hivatkozva, hogy a személyautó-beszerzés áfamentes, nem igényelhető rá vissza az áfa, a bruttó árak alapján szeretné a kedvezményt igénybe venni, ami így a különbözet áfaösszegével magasabb. Az eszköz a könyvekben nettó áron szerepel.

Kérdés: Egy gazdasági társaság főprofil szerint személygépjárművek rövid és hosszú távú bérbeadásával foglalkozik. A társaság nem kereskedik autókkal, nincs szalonja, nincs eladásra vásárolt autóparkja. Viszont tervez olyan személyautó-beszerzéseket, amelyeket azzal a céllal vásárol (újonnan), hogy azt a vásárlástól számítva 2-6 hónap múlva értékesítse, de az eladásig az autókat bérbe adja akár rövid, akár hosszú távra, és nem kifejezetten annak a személynek, akinek azt később értékesíti. Ez esetben a társaság az általa megvásárolt és később értékesített autókat a tárgyi eszközök között szerepelteti, és azokat aktiválja és értékcsökkenést számol el, vagy a készletek között mutatja ki, függetlenül attól, hogy azokat bérbe adja, és nem a telephelyen állnak? Az értékesítés során ennek függvényében vagy egyéb bevételként jelenik meg a számlázott eladási ár, vagy ha készletként, akkor az értékesítés nettó árbevételeként?

Kérdés: Társaságunk autóipari és egyéb műanyagipari alkatrészek, termékek előállításával foglalkozik. A gyártás során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk, amelyek az előállítandó termékek fajtájának megfelelően cserélődnek a gyártási folyamat során. Az előállítandó termékkör folyamatos bővülésének köszönhetően mára már 1400 db-os szerszámkészlettel rendelkezünk. A szerszámok használati ideje rendkívül változó, alapvetően a megrendelői igény határozza meg, hogy mennyi ideig vesznek részt a gyártási folyamatban. Ezen szerszámok rendkívül nagy értéket képviselnek, általában több tíz, de van olyan szerszám is, amelynek előállítása 30-40 milliós költséget jelent. Jelenleg is van olyan gyártás alatt lévő szerszám, amelynek csak a tervezési és konstrukciós költsége 24 millió Ft, a teljes bekerülési értéke pedig eléri a 43 millió forintot. A 2020. év során ezen a jogcímen már 415 millió forint került elszámolásra. A nagyságrend bemutatásával csak azt kívántam érzékeltetni, hogy ennek a témakörnek a helyes számviteli és adózási elszámolása kiemelkedően fontos a társaság számára.

Kérdés: Kkv-kategóriába tartozó, ipari termelőtevékenységet folytató gazdasági társaság nagyobb léptékű fejlesztést valósít meg: gyártócsarnokot épít, és azt termelőgépekkel berendezi. A fejlesztéshez pályázattal támogatást kap, az összes beruházási érték kb. 40%-os mértékéig. A beruházás megfelel a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontjában előírtaknak. Taoalap-csökkentésként figyelembe veheti-e a beruházás teljes összegét (a pozitív adóalap mértékéig), vagy a beruházásra fordított teljes összeget csökkentenie kell a kapott támogatással, és csak a különbözettel lehet a társasági adó alapját csökkenteni?

Kérdés: Áfakörös cég tárgyi eszközt vásárolt áfásan, de az áfalevonással nem élt. Amennyiben 60 hónapon belül eladja a tárgyi eszközt, amiről áfás számlát állít ki, arányosítható-e a levonható áfa és milyen mértékben?