Szakképzési hozzájárulás mobil­telefonok magáncélú használatakor

Kérdés: Cégünk a mobiltelefonok magáncélú használatát nem térítteti meg a munkavállalóival. 2011. évre vonatkozóan keletkezik-e emiatt szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség? És ha igen, mi a számítás módja?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy nem keletkezik.2009. 01. 01-től (így 2011-ben is) a 2003. évi LXXXVI.törvény 3. §-ának (1) bekezdése szerint a szakképzési hozzájárulás alapja ahozzájárulásra kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Illetményfa-juttatás erdőbirtokossági társulatnál

Kérdés: Erdőbirtokossági társulat illetményfa-juttatást ad a tagjainak minden évben, tulajdonrészük arányában. A tagok nyugdíjasok vagy főállásúak. A kitermelést külső cég végzi, számla ellenében, amely után a társaság az áfát visszaigényli. A társulat a vezetőségi tagoknak is fát ad tiszteletdíjként, amelyet nem a tulajdonrész arányában ad ki. Milyen járulék- és áfafizetési kötelezettség terheli a tagokat, illetve a vezetőségi tagokat és a társaságot az illetményfa után?
Részlet a válaszából: […]  Nem szerencsés az illetményfa-juttatás elnevezés, mivel aztnem a társulat részére végzett tevékenységük ellenértékeként, illetve annakrészeként kapják. Valójában mind a tagok, mind a vezetőségi tagok olyan nempénzben kapott juttatásban részesülnek, ami az Szja-tv. 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Visszavásárolt sportutalványok engedményezése

Kérdés: "A" cég 2011. 12. 15-én sportutalványt vásárolt "B" cégtől dolgozói részére, amelynek fizetési határideje december 23. "B" cég adásvételi szerződést kötött a dolgozókkal december 23-án, és 100%-os értéken visszavásárolta a sportutalványokat. "B" cég, "A" cég és a munkavállalók között engedményezési szerződés jött létre (mivel "A" cég tartozik az utalványok értékével "B" cégnek, "B" cég pedig az utalványok értékével a dolgozóknak). A szerződésben "B" cég arról rendelkezik, hogy "A" cég utalja át a saját munkavállalóinak a "B" cég felé fennálló tartozását. "B" cég azt a tájékoztatást adta "A" cégnek, hogy így adhat adómentes juttatást dolgozói részére, az csupán a kezelési költségébe kerül. Igaz ez? Ha nem, akkor "A" cégnek, illetve a dolgozóknak keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […]  A válasz röviden az, hogy "B" cégnek nincs igaza, az "A"cégnél is, a magánszemélynél is keletkezik adó- és járulékfizetésikötelezettség, méghozzá 2011. évben.Az "A" cég által megvásárolt sportutalványokat a vételidőpontjában készletre kellett venni, majd a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Szociális hozzájárulási adó kimutatása

Kérdés: Hol kell a számvitelben kimutatni a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […]  A szociális hozzájárulási adót is (a társadalombiztosításijárulékhoz hasonlóan) a bérjárulékok között kell elkülönítetten kimutatni. A szociálishozzájárulási adó olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyijellegű ráfordítások alapján kell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Kifizetett prémium elszámolása

Kérdés: 2011. évtől a pénzintézeteknek az ügyvezetők teljesítménybérezésére vonatkozó szabályokat a 131/2011. kormányrendelet alapján rögzíteniük kell a javadalmazási politikájukban. Ez alapján az ügyvezetők teljesítményjavadalmazásának formája a prémium. A teljesítményjavadalmazás megállapításakor legalább három év teljesítménymutatóit kell figyelembe venni, ezen belül 2011-ben egy év, 2012-ben két év mutatóit. A teljesítményértékelés időpontja a tárgyévet követő május 31-ig, kifizetése 30 napon belül. A 2011. év teljesítménymutatóinak értékelése alapján 2012 júniusában kifizetett prémium 2012. évi költségnek számít vagy 2011. évre kell időbeli elhatárolással elszámolni? Jövőre, amikor már 2 év teljesítménymutatóit kell figyelembe venni, akkor a 2013 júniusában kifizetett prémium melyik év költségét terheli?
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt a feltételek pontosítása szükséges. A kérdésszerint a teljesítményértékelésnek május 31-ig meg kell történnie. Május 31-e aszámviteli beszámoló, az adóbevallások leadásának a határideje is. Azösszemérés számviteli alapelv követelménye valójában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Szakképzési hozzájárulás háziorvosi tevékenység után

Kérdés:

A Számviteli Levelek 252. számában az 5166. kérdésben fogorvosi tevékenységet végző bt.-ről volt szó. Vonatkozik-e a szakképzésihozzájárulás-mentesség az egyéni vállalkozóként működő háziorvosra és az alkalmazottaira?

Részlet a válaszából: […]   A szakképzési hozzájárulásról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (hatályos 2011. 12. 31-ig) 2. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhelyű, az Szja-tv.-ben meghatározott egyéni vállalkozó. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Magánszemélynek adott kölcsön kapott kamata

Kérdés: "A" magánszemély "Z" magánszemélynek szerződés alapján egy nagyobb pénzösszeget ad kölcsön. "Z" magánszemély 1. esetben havonta, 2. esetben évente kamatot fizet "A" magánszemélynek. A kamatlábat a felek előre rögzítik. (A kamatban részesülő magánszemély semmilyen költséget nem számol el!) A magánszemélytől kapott kamat után a magánszemély hogyan adózik? Mennyi szja-t és ehót kell fizetnie? (Kell-e más járulékot fizetnie?) A fizetendő szja-t (és esetlegesen ehót) 1. és 2. esetben mikor kell bevallania és megfizetnie? Az adóhatóságnak be kell-e jelenteni a kölcsön adott pénzösszeget? Az Szja-tv. 29. §-ának (1) bekezdése szerint a kamatban részesülő magánszemély tekintheti-e a kapott kamat 78%-át adóalapnak, ha ő fizeti be maga után az ehót és az szja-t, továbbá költséget nem számol el? A fenti esetben mikor keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelme a magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] Ha "A" magánszemély "Z" magánszemélynek szerződés alapjánegy nagyobb pénzösszeget ad kölcsön, akkor a kapott kamat egyéb jövedelemnekminősül, mivel kamatnak csak az számít, amit az Szja-tv. kamat­jövedelemrevonatkozó rendelkezése (Szja-tv. 65. §) ennek minősít.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Szakképzési hozzájárulás fogorvosi tevékenység után

Kérdés: Fogorvosi tevékenységet folytató betéti társaság az általa foglalkoztatott fogorvos és asszisztencia részére kifizetett bérköltség után szakképzési hozzájárulást fizetett. Az OEP-től kapott tájékoztatás és a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján – értelmezésünk szerint – a betéti társaság mentesül a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség alól. Jól értelmezzük az idevonatkozó előírásokat? Ha igen, akkor van-e lehetőség önellenőrzésre?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulásról szóló 2003. évi LXXXVI.törvény 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján szakképzési hozzájárulásrakötelezett a belföldi székhelyű gazdasági társaság. A főszabály szerint tehátszakképzési hozzájárulást kell fizetnie a fogorvosi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Közbeszerzés három vállalkozó közreműködésével

Kérdés: Társaságunk másik két vállalkozóval együttesen közbeszerzési eljárás keretében vállalkozási szerződést kötött a megrendelővel, lakások felújítására. A szerződésben 3 vállalkozó és egy megrendelő szerepel. A szerződésben rögzítették, hogy melyik vállalkozó melyik lakást köteles felújítani, és meghatározták az egyes lakások felújításáért járó díjat is. A megrendelő a 3 vállalkozó közül minket jelölt ki közös képviselőnek, amelynek értelmében csak tőlünk fogad el számlát. Így a másik két vállalkozó nekünk számláz, amit változatlan áron továbbszámlázunk. Ez csak egy technikai megoldás, hiszen a másik két vállalkozó is ugyanúgy szerződő fél a közbeszerzési eljárás keretében, mint mi. A két vállalkozóval csak konzorciumi megállapodást kötöttünk a számlázás módjára. Kérdésünk, a másik két vállalkozó számláinak a továbbszámlázását kell-e árbevételként könyvelni? Ez azért fontos, mert társaságunk nonprofit kft., így a szakképzési hozzájárulást árbevétel arányá­ban kell megosztani fizetendő és kedvezményezett részre. Igazságtalannak érezzük, hogy a technikai megoldás miatt a fél év alatt 500 ezer forinttal több szakképzési hozzájárulást fizessünk.
Részlet a válaszából: […]  A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdésbenleírt konstrukciót nem lehet technikai megoldásnak tekinteni. (Technikaimegoldást sem a Ptk., sem az Szt. nem ismer.) A szerződésben a megrendelőegyértelművé tette, hogy – bár a lakásfelújításokban 3 vállalkozó vesz részt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.

Járulékfizetés a tag után

Kérdés: Ha egy tag nem vesz fel jövedelmet, de saját járulékát befizeti a céghez, az utána fizetendőt pedig a cég rendezi, mekkora összeg után lehet ezt megtenni? Az 5019. számú kérdésre adott válaszban 2010. évre 150 ezret tekintettek elfogadhatónak. Idén a minimálbér? Aki nem vesz fel jövedelmet, nem fizethet akármennyi összeg után járulékot?
Részlet a válaszából: […]  A Számviteli Levelek 243. számában az 5019. számúkérdésünkre adott válaszban foglaltak lényegében és értelemszerűen 2011-ben isalkalmazhatók, bár a törvényi előírások több ponton változtak. Megszűnt atevékenységre jellemző kereset, és bevezetésre került a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.
1
2
3
4
18