531 talált cikk a társasági adó alapja kifejezésre

Kérdés: A belterületi építésitelek-tulajdonnal rendelkező kft. 2007-ben megállapodott az önkormányzattal, hogy a kft. jogosult – meghatározott pénzösszeg ellenében – a telek csapadékvizét a csatornába bevezetni. Ezen jog ellenértékét két részletben kell befizetni, a 2. részlet még nem esedékes. A csatornaépítés beruházás elkezdődött, a kft. azonban a telket értékesítette, az ellenérték magában foglalta a csapadékcsatornára való rácsatlakozás még ki nem fizetett 2. részletét is. A kft. helyesen járt el akkor, amikor a közcsatornába való csatlakozás díjának 1. részletét beruházásként számolta el? Elszámolható-e egyéb ráfordításként a még ki nem fizetett 2. részlet, amelynek a fedezete a telek árában megtérült?

Kérdés: A társaság az egyik tag üzletrészét visszavásárolta, majd a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonta. A visszavásárolt üzletrész bevonásakor a névértéknek megfelelő összeget rendkívüli bevételként számolta el a jegyzett tőkével szemben, a visszavásárlási értéket pedig a rendkívüli ráfordítások között mutatta ki. Ha a különbözet veszteség, meg kell-e növelni a különbözettel a társasági adó alapját?

Kérdés: A bt. a tagi kölcsönt visszafizetni nem tudja. Ha a tulajdonos elengedi, hogyan kell könyvelni? Le kell adózni? 2008-ban az osztalékot a tagi kölcsön kifizetésére lehet fordítani, de hogyan kell ezt könyvelni? Az elengedett tagi kölcsönt csökkentő és növelő tételként is ki kell mutatni? Ez csak 2008-ban igaz, máskor nem?

Kérdés: Bérelünk egy telephelyet, és azon beruházást hajtunk végre. Bővítjük az ott létesített műhelyépületet. Ezt beruházásként könyveljük. Ha a tulajdonos felmondja a bérletet, az ingatlant nem tudjuk elvinni. Leírhatjuk-e egy összegben az értékcsökkenést? Ingyenes eszközátadásnak minősül-e, ha a tulajdonos nem hajlandó fizetni a bővítésért?

Kérdés: Hogyan kell a számvitelben elszámolni az előző könyvelő által rendezetlenül hagyott APEH-folyószámlán megjelenő valós túlfizetések és tartozások összegeit? Jelenleg nem egyeznek az egyes adónemeken nyilvántartott egyenlegek a könyvelésben szereplőkkel. A rendezést az eredményszámlákkal szemben kell elvégezni? Ha van ráfordításként elszámolandó tétel, akkor az a társasági adó alapja megállapításakor növelő tétel lesz?

Kérdés: Az autókereskedő díjmentesen ad bérbe személygépkocsit a kft.-nek. A bérleti szerződés nem lízingtípusú. A bérbeadót terheli a biztosítási díj. A kft. felé csak az autópálya-matrica kerül számlázásra. A használó útnyilvántartást vezet, és üzemanyagköltséget számol el. Van-e cégautóadó-fizetési kötelezettség? Kell-e továbbra is útnyilvántartást vezetni? Mit kell, illetve mit lehet tenni magáncélú használat esetén?

Kérdés: Végelszámoláskor a fejlesztési támogatás kivezetése kétféle módon történhet. Melyik a helyes? A város tulajdonában lévő kht. 1999-ben 74%-os fejlesztési támogatással díszburkolatot aktivált a város tulajdonában lévő telken, 40 millió forintos összegben. A végelszámolás előtti értékesítés lehetősége: a díszburkolat nettó értéke 33 M Ft-tal terven felüli értékcsökkenésként kivezetendő, a 24 M Ft-os támogatás rendkívüli bevételként könyvelhető? A díszburkolat szabad forgalomban nem adható el, így az áfaalap lehet 1 M Ft-os érték is? A másik megoldás a végelszámolás végén a tulajdonosnak történő átadás. Ez esetben a díszburkolat nettó értéke egyben a fizetendő áfa alapja is. Mi a szerepe ez esetben a fejlesztési támogatásnak? Hogyan értelmezhető a forrás átadása a tulajdonosnak?

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a 224/2000. Korm. rendelet előírásait arra a közhasznú társaságra, amely a 2009. évben társasági szerződése módosításával nonprofit kft.-ként működik tovább? A nonprofit gazdasági társaság ugyanis az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja szerint vállalkozó, és mint ilyenre nem terjed ki a Korm. rendelet hatálya.

Kérdés: Társaságunk a pályázati anyagot külső céggel íratta meg. A szerződésben sikerdíjként az elnyert támogatási összeg 2%-át határoztuk meg. A sikerdíj a kifizetés évében költségként elszámolható? A pályázatban megjelölt gépek beszerzésében a pályázatíró nem vett részt. Helyesen gondolom, hogy a sikerdíj nem része a tárgyi eszközök bekerülési értékének? És nem kell aktiválandó összegként könyvelni?

Kérdés: A társaság nemzetközi részvényalapba helyezte szabad pénzeszközeit, hosszú távra. Az ismert nemzetközi pénzügyi helyzet miatt a részvényalapok árfolyama több mint 30 százalékkal csökkent 2008. december 31-re. Értékvesztést kell-e elszámolni? Ha igen, akkor az értékvesztés összege hogyan befolyásolja a társaságiadó-alapot?