Követelés kiegyenlítése zálogtárgy birtokbavételével

Kérdés: Az alábbi tényállásban kérünk szakmai iránymutatást. Az "A" társaság engedményezési szerződéssel megszerezte "B" társaságtól annak az "X" társasággal szembeni lejárt követelését 10.000 forintért. Az "X" társaság tartozása 100.000 forintnak megfelelő deviza + annak kamata. Az engedményezéssel "A" társaságra szállt át az "X" társaság tartozását biztosító zálogjog is, amely ingatlanban testesült meg. Az ügylet lezárása érdekében az "A" társaság az "X" társasággal különmegállapodást kötött. "A" társaság 25.000 Ft elszámolási kötelezettség megfizetésével az ingatlan tulajdonosává vált, azonnali birtokbavétellel. Milyen értékben határozható meg az "A" társaság tulajdonába került ingatlan aktiválási értéke? Milyen számviteli elszámolások szükségesek? Az engedményezett követelés ilyen módon történő lezárása milyen növelő/csökkentő hatással van az adózás előtti eredményre és a társaságiadó-alapra?
Részlet a válaszából: […] A fő kérdésre, az aktiválási értékre vonatkozóan a kérdező cég már választ adott akkor, amikor "X" társasággal különmegállapodást kötött, és amikor a számviteli elszámolás szempontjából értelmezhetetlen "elszámolási kötelezettséget" 25.000 forintban meghatározták....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Kell-e könyvelni minden számlát?

Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékbeszerzésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd el fogja dönteni, hogy a számlák tartalma elszámolható-e. Mi van akkor, ha a kért számlákat nem számolja el a könyvelő költségként? A nem könyvelt számlákat is meg kell őrizni? Lehet-e gondja abból a kft.-nek, ha a nevére kiállított, de költségként el nem számolt számlák már nem lesznek meg?
Részlet a válaszából: […] Természetesen lehetnek a kft.-nek gondjai!Egyértelmű, hogy nem a könyvelőnek kell eldöntenie azt, hogy a kft. nevére számlázott szolgáltatást a kft. igénybe vette-e vagy sem, a számlázott termék beszerzése megtörtént-e vagy sem. A könyvelő feladata az, hogy az ügyvezető által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a kedvező válasz az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Etv.) 33. §-a (1) bekezdésének előírásából következik. Az egyéni cég a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával gazdasági társasággá alakulhat át....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Mobiltelefon-készülék és szolgáltatás áfája

Kérdés: A kft. részére érkező mobiltelefon-szolgáltatáshoz kapcsolódó számlákon az alábbiakat tudjuk mobilszámonkénti részletezéssel elkülöníteni és könyvelni:
– a parkolási költséget bruttó értéken, áfa levonása nélkül könyveljük az igénybe vett szolgáltatások között;
– az internet díját az áfa nélküli nettó értéken rögzítjük az igénybe vett szolgáltatások között, az áfáját előzetesen felszámított áfaként könyveljük és levonásba helyezzük;
– a parkolási és internetdíjakat nem tartalmazó telefon-előfizetés és -használat díja bruttó összegének 20%-a költségtérítésként kerül a munkavállalók munkabéréből levonásra (így nem minősül egyes meghatározott juttatásnak). Ezen bruttó összeg áfájának 30%-át nem helyezzük levonásba. Helyesen járunk el?
Mi a következménye, ha a kft. nem vonja le a mobiltelefonok áfáját? Egy kolléga véleménye szerint: ami az Áfa-tv.-ben nincs tiltás alatt, azt vissza kell igényelni. Ha nem igényeljük vissza az áfáját, az nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, és a társasági adó alapját is növeli. Önök osztják ezt a véleményt?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 124. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint a parkolási szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa nem vonható le. Így a kérdés szerinti elkülönítetten történő kezelése mindenképpen indokolt.Az Áfa-tv. 124. §-ának (3) bekezdése szerint a 120....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Számfejtett munkabér leírása

Kérdés: A bt. 2006-ban számfejtett 190.000 Ft munkabért a beltagnak, de a mai napig nem tudta kifizetni. Ha a beltag nyilatkozatban lemond, leírható-e a követelése? Ha igen, hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Szokatlan kérdés, hogy a számfejtett, de ki nem fizetett munkabért mint kötelezettséget le lehet-e írni, ezt – ha később is, de – ki szokták fizetni. A munkabér számfejtése óta már eltelt több mint egy évtized azonban arra utal, hogy a beltag a saját tevékenysége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Műemlék épület értékesítési áfája

Kérdés: A társaság műemlék épületet vásárolt azzal a szándékkal, hogy azt szállodaként hasznosítsa. (A tulajdonlap szerint lakóház.) Az átalakításhoz az engedélyek rendelkezésre állnak. Megkezdődtek a szokásos feltárási munkák, amelyeknek az áfáját visszaigényelték. Időközben kiderült, hogy a beruházás olyan nagyságrendű lenne, amelyet a társaság nem tudna finanszírozni, így az épületet eladják. Az átminősítésre csak az üzembe helyezéskor kerülhet sor. A levonásba helyezett áfát kell-e önellenőrizni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a műemlék épület (mint beépített ingatlan) beszerzése áfamentesen történt. Az átalakítás utáni épület (mint szálloda) hasznosítása – a szándék szerint – kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősülne,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Áfa 50%-os levonhatósága – bérleti díj

Kérdés: Az Áfa-tv. 2018. évi LXXXII. törvénnyel történt módosítása alapján a személygépkocsi bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50%-a nem vonható le. A rendelkezést arra az esetre kell először alkalmazni, amikor az elszámolási időszak 2018. december 31-ét követően kezdődik, és a levonási jog 2018. december 31-ét követően keletkezik. Társaságunk 2018 júliusától nyílt végű pénzügyi lízing formájában bérel személygépkocsit, amelynek sem az első 50%-nyi lízingdíja, sem pedig a havi lízingdíjai után felszámított áfát egyáltalán nem vonta le a céges és magánhasználat arányában. (A kérdező hivatkozik a Számviteli Levelek 362. számában a 7243. kérdésre adott válaszunkra.) Mi a teendő a törvénymódosítás figyelembevételével a 2018. és a 2019. év vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 362. számában a 7243. kérdésre adott válaszunkban azt írtuk: "a lízingdíjak áfája csak olyan mértékben vonható le, amilyen mértékben a gépjármű a cég adóköteles tevékenységét szolgálja, a magáncélú utak vonatkozásában a levonási jog nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Elveszett foglaló

Kérdés: A társaság az autókereskedő ajánlata alapján megrendelt egy személygépkocsit, amelyre foglalót fizetett. A megállapodásban szerepelt, hogy a teljes vételárat a személygépkocsi beérkezése előtt a társaság átutalja a kereskedő számlájára. A társaság ezt nem tudta teljesíteni, emiatt a foglalót nem kapja vissza. Hogyan kell elszámolni a foglalót számviteli és adózási szempontból? A dokumentáláshoz milyen bizonylatok kellenek?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 6:185. §-ának (1) bekezdése szerint a másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. A kérdés szerinti esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Társaság ingatlanának értékesítése

Kérdés: A magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő cég (értékesítő cég) a könyveiben kimutatott építési telket (amelynek piaci értéke többszöröse a nyilvántartási értéknek) közvetlenül értékesíti az építési telket a későbbiek során hasznosító cégnek. Az értékesítés áfaköteles? Ha igen, fordítottan adózik? Az áfát a vevő társaság levonhatja? Az értékesítő cégnél hogyan alakul a társaságiadó-kötelezettség? A vevő társaságot terheli-e illetékfizetési kötelezettség? Illetékmentesség érvényesíthető?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a válasz a vonatkozó törvényi előírásokból következik:Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján az építési telek értékesítése áfaköteles akkor is, ha nem tették adókötelessé. Az építési telek nem tartozik az Áfa-tv. 142. §-ának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Vámellenőrzés jogerős megállapításának könyvelése

Kérdés: A vámhatóság 2017-ben az előző éveket érintő vámellenőrzést tartott, és ennek eredményeként pótlólagos vámfizetésre kötelezte a társaságot. A vámhatósági határozat – fellebbezés után – 2017 decemberében jogerőre emelkedett. A vámhatósági határozatot, a hibahatásokat mikor kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 19. §-ának (3) bekezdése alapján az előző évekre vonatkozó – mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve jogerőssé vált (2018-tól véglegessé vált) megállapítások miatti – módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.
1
8
9
10
52