Veszteség rendezése tagi kölcsönnel

Kérdés: A saját tőke a jegyzett tőke alatt van már 2 éve, és azt pótoltatni kellene pótbefizetéssel, de van a cégben tagi kölcsön is. Lehet-e a tulajdonos által írt nyilatkozattal a tagi kölcsönt pótbefizetésként átkönyvelni? Még taggyűlési jegyzőkönyvre is gondolunk. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a lehetőséget?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem lehet!A tagi kölcsönt a tulajdonos elengedheti. Ez esetben atársaságnál a tagi kölcsön miatti tartozást elengedett kötelezettségként kell arendkívüli bevételek között elszámolni. Ez közvetetten – a mérleg szerintieredményen keresztül –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Pótbefizetés végelszámoláskor

Kérdés: A végelszámolás során a korábbi veszteségrendezésre történt pótbefizetést hogyan kell kezelni? Ha a vagyonfelosztási javaslatban nincs fedezet a visszafizetésre, akkor az nem minősül elengedett kötelezettségnek? Van társaságiadó-, illetve illetékterhe? A bt. végelszámolási mérlegében pénzeszköz 50 E Ft, jegyzett tőke 50 E Ft, eredménytartalék -5000 E Ft, lekötött tartalék 5000 E Ft.
Részlet a válaszából: […] A veszteség rendezésére a társasági szerződés szerintbefizetett pótbefizetés összegét a lekötött tartalékba kell helyezni. Apótbefizetést akkor kell visszafizetni, ha arra a bt.-nek már nincs szüksége,mert az eredménytartalék és az adózott eredmény összevont értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 24.

Pótbefizetés betéti társaságnál

Kérdés: A betéti társaság a veszteségek fedezetére tagjaitól pótbefizetést kap. A betéti társaság működése nyereségessé vált, a tagok a pótbefizetés visszafizetéséről döntenek. Van-e ezen gazdasági eseménynek illeték- vagy adóvonzata? Szükséges-e a tagok gyűlése részéről erről dönteni, vagy a többségi tulajdonos beltag egyedül is elvégezheti? Milyen bizonylatai vannak a pótbefizetésnek?
Részlet a válaszából: […] Pótbefizetésről betéti társaság esetében a Gt. nemrendelkezik. Így elsősorban jogi megítélés kérdése az, hogy a bt. tagjaiteljesíthetnek-e pótbefizetést vagy nem. Véleményünk szerint, tiltó rendelkezéshiányában a bt.-nél is lehet pótbefizetés, ha erről a tagok gyűlése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.

Tulajdonos mint személyes közreműködő

Kérdés: Egy teherfuvarozással foglalkozó kft.-nek két tagja van, 50-50%-os tulajdoni részesedéssel. Mindkét tag ügyvezetője a társaságnak. A társasági szerződés személyes közreműködést nem köt ki. A feladatait munkaviszonyban álló alkalmazottakkal látja el. Az a tény, hogy ügyvezető, személyes közreműködésnek számít-e a 2010. évi Szja-tv. és Tbj-tv. szerint, vagy a személyes közreműködés akkor valósulna meg, ha ők is mint tehergépkocsi-vezetők dolgoznának?
Részlet a válaszából: […]

Önmagában az a tény, hogy a kft. tagja az ügyvezetői teendőket ellátja, nem minősül személyes közreműködésnek a 2010. évi Szja-tv. és Tbj-tv. szerint, a személyes közreműködés akkor valósulna meg, ha a két tag is mint tehergépkocsi-vezető dolgozna.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Költséghányad érvényesítése tisztségviselőnél megbízással

Kérdés: "X" magánszemély főállással rendelkezik, de mellette 2006. január 1-jétől egy kft. vezető tisztségviselője (csak ügyvezetője, nem tagja a kft.-nek!) megbízási szerződés alapján, és jövedelmét (önálló tevékenységből származó jövedelemként) minden hónapban 10% költséghányad alkalmazásával bérszámfejtik. A kft. új könyvelője (az Szja-tv. 24 §-ra hivatkozva) most jelezte, hogy éveken át nem lehetett volna 10%-os költséghányadot alkalmazni, mert a megbízási viszonyban ellátott ügyvezetői tevékenységet egyaránt nem önálló tevékenységnek kell tekinteni, így költségelszámolásnak helye nincs. Igaza van az új könyvelőnek? 2010. január 1-jétől lehet-e alkalmazni a 10%-os költséghányadot?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaságok vezető tisztségviselői a gazdaságitársaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Gt.)meghatározott módon és eljárások keretében szerezhetik meg tisztségüket. A Gt.alapján az alapítóknak már a társasági szerződésben ki kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Végelszámolás számviteli teendői

Kérdés: A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!
Részlet a válaszából: […] A kérdező számos kérdést tett fel, amelyeket a válaszbanismertetünk az ismétlések elkerülése érdekében. A kérdésben felvetett problémákmegválaszolására a hátteret a 2006. évi V. törvény (a cégtörvény) 94-118. §-aiés a 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet előírásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Alapító tag munkaviszonyban

Kérdés: A kft.-ben, ahol 2 alapító tag van 50-50 százalékban, lehetséges-e hogy mindketten munkaviszonyban legyenek, tehát egyikük sem lesz tagi jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 22. §-ának (2) bekezdése alapján a vezetőtisztségviselőt megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre, atörvényben meghatározott eltérésekkel– a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogiviszony), vagy– a munkaviszonyra irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Telephely-e a bérbe vett ingatlan?

Kérdés: A kft. tulajdonosa bérbe adja a saját tulajdonú ingatlanát a kft.-nek. A kft. székhelye egy másik ingatlanban van, ahol a központi ügyintézés is folyik. A tulajdonos ingatlanában csak tárgyalásokat, találkozókat tartanak. A tulajdonos ingatlanát fel kell-e tüntetni a társasági szerződésben, mint telephelyet, esetleg fióktelepet?
Részlet a válaszából: […] A társasági szerződésben feltüntetendő adatokat,információkat a Gt. 12. §-a, illetve kft. esetében még a 113. §-a tartalmazza.A Gt. hivatkozott előírása alapján a társasági szerződésben meg kell határoznia gazdasági társaság cégnevét és székhelyét. A törvény a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Tagdíj elhatárolása

Kérdés: Egyesülés esetében a társasági szerződés meghatározza az éves tagdíj összegét, amelyet február utolsó napjáig kell a tagoknak befizetniük. A tagdíjnak fedeznie kell a felmerült költségeket. Ha előre láthatóan magasabb költségek merülnek fel, az Igazgatótanács dönt arról, hogy pótdíj befizetése mellett megvalósítja a többletköltséggel járó programokat, vagy leállítja azok megvalósítását. Abban az esetben, ha a tárgyévi tagdíjból, illetve a pótbefizetésekből a bevételek meghaladják a felmerült költségeket, akkor a fennmaradó összeg a befizetés arányában beszámításra kerül a következő évi tagdíj összegébe. A következő évre beszámítható tagdíjbevételt elhatárolhatjuk?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy az egyesülés a Gt. hatálya alátartozó kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik,vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesenfelelősek. A Gt. 318. §-ának (1) bekezdése szerint az egyesülés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Ügyvezető mint könyvelő

Kérdés: A kft. (éves nettó árbevétele kb. 150 millió forint) ügyvezetője mérlegképes könyvelő végzettséget szerzett. Az ügyvezető könyvelheti-e a kft. gazdasági eseményeit, elkészítheti-e a beszámolót, vagy ez összeférhetetlen? Az ügyvezető közeli hozzátartozója lehet-e a kft. könyvvizsgálója?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük, a könyvviteli szolgáltatáskörébe tartozó feladatok ellátásához kevés az, hogy az ügyvezető mérlegképeskönyvelői végzettséget szerzett. A mérlegképes könyvelői képesítés mellett atevékenység ellátására jogosító engedéllyel is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.
1
21
22
23
35