358 talált cikk a társasági szerződés kifejezésre

Kérdés: A betéti társaság a veszteségek fedezetére tagjaitól pótbefizetést kap. A betéti társaság működése nyereségessé vált, a tagok a pótbefizetés visszafizetéséről döntenek. Van-e ezen gazdasági eseménynek illeték- vagy adóvonzata? Szükséges-e a tagok gyűlése részéről erről dönteni, vagy a többségi tulajdonos beltag egyedül is elvégezheti? Milyen bizonylatai vannak a pótbefizetésnek?

Kérdés: Egy teherfuvarozással foglalkozó kft.-nek két tagja van, 50-50%-os tulajdoni részesedéssel. Mindkét tag ügyvezetője a társaságnak. A társasági szerződés személyes közreműködést nem köt ki. A feladatait munkaviszonyban álló alkalmazottakkal látja el. Az a tény, hogy ügyvezető, személyes közreműködésnek számít-e a 2010. évi Szja-tv. és Tbj-tv. szerint, vagy a személyes közreműködés akkor valósulna meg, ha ők is mint tehergépkocsi-vezetők dolgoznának?

Kérdés: "X" magánszemély főállással rendelkezik, de mellette 2006. január 1-jétől egy kft. vezető tisztségviselője (csak ügyvezetője, nem tagja a kft.-nek!) megbízási szerződés alapján, és jövedelmét (önálló tevékenységből származó jövedelemként) minden hónapban 10% költséghányad alkalmazásával bérszámfejtik. A kft. új könyvelője (az Szja-tv. 24 §-ra hivatkozva) most jelezte, hogy éveken át nem lehetett volna 10%-os költséghányadot alkalmazni, mert a megbízási viszonyban ellátott ügyvezetői tevékenységet egyaránt nem önálló tevékenységnek kell tekinteni, így költségelszámolásnak helye nincs. Igaza van az új könyvelőnek? 2010. január 1-jétől lehet-e alkalmazni a 10%-os költséghányadot?

Kérdés: A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!

Kérdés: A kft.-ben, ahol 2 alapító tag van 50-50 százalékban, lehetséges-e hogy mindketten munkaviszonyban legyenek, tehát egyikük sem lesz tagi jogviszonyban?

Kérdés: A kft. tulajdonosa bérbe adja a saját tulajdonú ingatlanát a kft.-nek. A kft. székhelye egy másik ingatlanban van, ahol a központi ügyintézés is folyik. A tulajdonos ingatlanában csak tárgyalásokat, találkozókat tartanak. A tulajdonos ingatlanát fel kell-e tüntetni a társasági szerződésben, mint telephelyet, esetleg fióktelepet?

Kérdés: Egyesülés esetében a társasági szerződés meghatározza az éves tagdíj összegét, amelyet február utolsó napjáig kell a tagoknak befizetniük. A tagdíjnak fedeznie kell a felmerült költségeket. Ha előre láthatóan magasabb költségek merülnek fel, az Igazgatótanács dönt arról, hogy pótdíj befizetése mellett megvalósítja a többletköltséggel járó programokat, vagy leállítja azok megvalósítását. Abban az esetben, ha a tárgyévi tagdíjból, illetve a pótbefizetésekből a bevételek meghaladják a felmerült költségeket, akkor a fennmaradó összeg a befizetés arányában beszámításra kerül a következő évi tagdíj összegébe. A következő évre beszámítható tagdíjbevételt elhatárolhatjuk?

Kérdés: A kft. (éves nettó árbevétele kb. 150 millió forint) ügyvezetője mérlegképes könyvelő végzettséget szerzett. Az ügyvezető könyvelheti-e a kft. gazdasági eseményeit, elkészítheti-e a beszámolót, vagy ez összeférhetetlen? Az ügyvezető közeli hozzátartozója lehet-e a kft. könyvvizsgálója?

Kérdés: Kiemelkedően közhasznú nonprofit kft. tulajdonosa 3 önkormányzat. A társaság nem végzett vállalkozási tevékenységet. 2007-2008. években akkora veszteséggel zárt, hogy a saját tőke mindkét évben negatív lett. A tulajdonosok pótbefizetésről hoztak taggyűlési határozatot, de később észrevették, hogy a pótbefizetést a társasági szerződés nem szabályozta. Egy önkormányzat utalt pótbefizetés címén összeget, a másik kettő csak a megszavazott működési támogatást utalta át. A 2009. évi eredmény várhatóan pozitív lesz. Mit kell könyvelni ebben az esetben? Elszámolható-e a pótbefizetés a tőketartalékba?

Kérdés: Hogyan kell azt értelmezni, hogy a tag nem kötelezett személyes közreműködésre, helyette a tag megbízott is lehet? Mit tartalmaz ilyen esetben a társasági szerződés és a megbízás? Ha a társasági szerződés erre nem utal, lehet-e azt módosítani ügyvéd nélkül, pusztán egy taggyűlési jegyzőkönyvvel, amit a cégbíróságra nem kell megküldeni? Ha igen, ettől milyen úton-módon módosul majd a társasági szerződés? Hogyan alakul ez a megbízási lehetőség egy kéttagú kft. esetében, ahol az egyik tag a többségi tulajdonos, egyben az ügyvezető is? Egyszemélyes kft. esetében, gondolom, a kötelező személyes közreműködés ilyen módon nem kerülhető meg. Kérem, válaszukban jelöljék meg az egyes jogszabályhelyeket!