Kiküldetés kiváltása

Kérdés: A 4186. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: egy kétszemélyes kft.-ben az egyik tag személyes közreműködésre nem kötelezett, a másik tag munkaviszonyban látja el az ügyvezetéssel és a cég tevékenységével kapcsolatos feladatokat. Munkájához nélkülözhetetlen a személygépkocsi használata. Az Önök válasza szerint ezen személyesen közreműködő ügyvezető saját magát nem tudja kiküldeni (bár a munkaszerződését aláírhatja). Hogyan kerülhető el a cégautóadó fizetése? Ha a cég vásárol egy személyautót, útnyilvántartást vezet, megfizeti a cégautóadót, akkor a magáncélú használat a cégautóadóval le van tudva? A magánhasználatra jutó üzemanyag, értékcsökkenési leírás, javítási költségek elszámolhatók a cég költségeként? Mi a jó megoldás?
Részlet a válaszából: […] Igazán jó megoldás nincsen. A Számviteli Levelek 200. számában a 4186. kérdésre adottválaszban valóban azt írtuk, ha a céget csak az ügyvezető, azügyvezető-tulajdonos képviseli, akkor önmagát nem tudja kiküldeni, hiányoznak akiküldetés személyi feltételei. A kiküldetéshez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.

Üzletrész visszavásárlási és eladási ára

Kérdés: A több éve működő, 3 magánszemély tulajdonos által alapított kft.-nél a cég visszavásárolta az 1200 ezer forint névértékű – a törzstőke egyharmadát jelentő – egyik tag üzletrészét 20 000 ezer forintért. A magánszemély a szerzett nyereség után adó- és ehofizetési kötelezettségét teljesítette (a kft. a kifizetéskor azokat tőle levonta). A kft. ezt az üzletrészt egy magánszemélynek névértéken eladta. A kft.-nek milyen számviteli és adózási kötelezettsége van, különös tekintettel a 18,8 millió forintos árfolyamveszteség, illetve az újként belépő tag kötelezettségei tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz előtt a kft. vagyoni helyzetemegítéléséhez néhány feltételezéssel kell élnünk. A Gt. 135. §-ának (1)bekezdése alapján a kft. a saját üzletrészét a törzstőkén felüli vagyonábólvásárolhatja meg. Az Szt. 39. §-ának (5) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Visszavásárolt üzletrész átadása a tagoknak

Kérdés: A 3 millió forint jegyzett tőkével rendelkező kft. egyik tagja eladja üzletrészét a kft.-nek 3300 ezer forintért. A kft. vagyoni helyzete megfelel a Gt. és az Szt. előírásainak. A taggyűlés döntése alapján a visszavásárolt üzletrészt egy év elteltével névértéken, térítés nélkül átadják a tagoknak. Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a tagoknak az üzletrészérték növekedésével kapcsolatosan, a térítés nélküli vagyongyarapodás miatt? Az Szja-tv. 77/A. §-ának (2) bekezdését hogyan kell értelmezni az adott esetben?
Részlet a válaszából: […] A természetes személyeknek térítés nélkül átadott üzletrészjövedelemadóztatását az Szja-tv. 77/A. §-a szabályozza. A 77/A. § (1) bekezdésealapján a magánszemély által értékpapír (az üzletrész is értékpapír) formájábanmegszerzett vagyoni érték esetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Törzstőkeemelés illetéke

Kérdés: A kft. 50 százalékos tulajdonosa a törzstőke emelésével egyidejűleg a tőketartalékba pénzt szeretne befizetni. Ezen ügylet után keletkezik-e ajándékozási vagy visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettsége a kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt az ázsióval történő törzstőkeemeléshezkapcsolódó számviteli követelményekre szeretnénk a figyelmet felhívni. A Gt. 154. §-ának (1) bekezdése alapján a törzstőkefelemeléséről a taggyűlésnek kell döntenie a társasági szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Tulajdonos kiküldetése

Kérdés: A család négy tagja két (A és B) kft.-t működtet. Valamennyien az A kft.-nél vagyunk bejelentett munkaviszonyban, de mind a két kft.-nek tulajdonosai vagyunk. A munkáltatói jogokat mind a két kft.-nél én gyakorlom. A B kft.-nél adhatok-e kiküldetési utasítást, és vele együtt történhet-e gépkocsi-használati költségtérítés számfejtése az alkalmazásban nem álló, de tulajdonos jogcímen munkát végző családtagnak? Lényeges-e ebből a szempontból, hogy az érintett személy ügyvezető a B kft.-ben az ügyintézések segítése miatt?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3.§-ának 10. pontja szerint 2009. január 1-jétől hivatali, üzleti utazás amagánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységévelösszefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, ideértve különösen akiküldetés (kirendelés)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Polgári jogi társaságból (PJT) szövetkezet

Kérdés: PJT kábeltelevíziós rendszer nem tud átalakulni, de nem működhet PJT formájában sem. 16 tag alapított egy szövetkezetet 5000 Ft/fő részjeggyel. A PJT-ben tagdíjat szedtek a tagoktól, és elkészítették a kábeltelevíziós hálózatot 2000 lakásban. A PJT átadja az eszközeit működtetésre, üzemeltetésre, és kötelezi a szövetkezetet a hálózat bővítésére, korszerűsítésére. Milyen értéken kell számláznia a PJT-nek? Kell-e áfát fizetni? A szövetkezet azt visszaigényelheti? Mi lesz az áfa alapja? Illetéket kell-e fizetnie a szövetkezetnek a kapott hálózat után? Hogyan kell könyvelni? A PJT vezetői társadalmi munkában látják el a feladatot. Az ügyvéd szerint minden mehet úgy, ahogyan leírtam. Semmit nem kell fizetni, mert mindez a lakosság részére történik.
Részlet a válaszából: […] Az elszámolásravonatkozó válasz előtt megjegyezzük, a kérdésben leírtak jogszerűségét aválaszban megerősíteni nem tudjuk.A Ptk. 568.§-ának (1) bekezdése szerint a polgári jogi társaság létesítésére irányulótársasági szerződéssel a felek arra vállalnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Átalakuláskor pótbefizetés

Kérdés: A beolvadással létrejövő társaság vagyonmérleg-tervezetében az eredménytartalék a felhalmozott és a bejegyzésig kalkulált veszteség, illetve a különbözetek rendezése miatt negatív előjelű. A társaság vezetése pótbefizetéssel szeretné a tőkehiányt pótolni azzal, hogy a pótbefizetés összegét az eredménytartalékba vezetné át a rendező tételek között. Megfelel ez a számviteli törvény előírásainak?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a számviteli törvény tételeselőírásainak nem felel meg. Lehet-evalamilyen más megoldás?A Gt. 120. §-a rendelkezik a pótbefizetés intézményéről.Eszerint a kft. társasági szerződése feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy aveszteségek fedezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Egyéni vállalkozás eszközeinek apportálása

Kérdés: Egyéni vállalkozásom tulajdonában lévő eszközökből szeretnék egy kft.-be törzstőkeként apportot bevinni. Ezek az eszközök a vállalkozásom könyveiben túlnyomórészt nulla értéken szerepelnek, azonban az apport meghatározásakor, mivel működő eszközökről van szó, lehetséges-e piaci értéket meghatároznom? Az említett esetben áfa, szja szempontjából milyen előírások vonatkoznak egyéni vállalkozóként rám?
Részlet a válaszából: […] A hatályos szabályok alapján csak magánszemélyként lehet(tehát egyéni vállalkozóként nem lehet!) kft.-be törzstőkeként apportotbevinni. Az apport esetében a piaci értéket kell meghatározni. Az apport utánaz ingó vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szabályok szerint kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Költségtérítés vagy kiküldetés

Kérdés: A gazdasági társaság – munkavégzést nem végző – tagja minden hónapban az APEH-benzinár és a 9 Ft/km átalány alapján, útnyilvántartást mellékelve hivatalos célú gépkocsihasználatot számol el a társasággal (a gépkocsi a tag tulajdona). Az eseti gépkocsihasználatot továbbra is szeretné elszámolni. Kell-e cégautóadót fizetnie? Tudomása szerint az útnyilvántartást kiküldetési rendelvénynek kell felváltania.
Részlet a válaszából: […] Az egyértelmű válaszhoz számos kérdést tisztázni kellene.Elsődlegesen azt, hogy a társaság munkát nem végző tagja milyen feladatot végeza társaság érdekében? Ennek ismerete feltétlenül szükséges ahhoz, hogyelszámolhat-e a társaság költségtérítést a tag részére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Nonprofit kft. 2009. évi beszámolója

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a 224/2000. Korm. rendelet előírásait arra a közhasznú társaságra, amely a 2009. évben társasági szerződése módosításával nonprofit kft.-ként működik tovább? A nonprofit gazdasági társaság ugyanis az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja szerint vállalkozó, és mint ilyenre nem terjed ki a Korm. rendelet hatálya.
Részlet a válaszából: […] Valóban a nonprofit kft. nem tartozik a 224/2000. Korm. rendelethatálya alá. Így a Korm. rendeletben a mérlegre, az eredménykimutatásravonatkozó előírásokat nem kell alkalmaznia. A válasznál feltételezzük, hogy a nonprofit kft.-ként továbbműködő közhasznú társaság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.
1
23
24
25
35