Találati lista:
231. cikk / 358 Üzletrész visszavásárlása, térítésmentes átadása
Kérdés: Saját üzletrész visszavásárlása, majd térítésmentes átadása kérdésében kérnék segítséget. A kft.-nek két tulajdonosa van, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal, a jegyzett tőke 2x1,5 M Ft, a saját tőke 60 M Ft, így egy üzletrész könyv szerinti értéke 30 M Ft. A kft. az egyik üzletrészt visszavásárolja 30 M Ft-os értéken, az eladó magánszemély tulajdonost terhelő, az ügylettel kapcsolatos adókat, a 1,5 millió forint beszámításával, a kft. rendezi. A kft.-nek a visszavásárolt üzletrészt térítésmentesen át kell adnia a másik tulajdonosnak, aki azonban ezáltal egy fillérrel sem gyarapodik, de a térítésmentes átvétel miatt adófizetésre kötelezett. Hogyan lehetséges, hogy a maradó tulajdonosra jutó saját tőke ugyanannyi, mint a kivásárlás előtt, és mégis adóznia kell? Vagy a gondolatmenetünk sántít?
232. cikk / 358 Tőkeleszállítás eszközök átadásával
Kérdés: A kkt. jegyzett tőkéje 2 010 000 Ft, amelyet alapításkor a két tag egyenlő összegben, adózott jövedelméből finanszírozott. Van-e arra lehetőség, hogy a tagok – a tőke leszállítása után – eszköz (autó) értékével vegyék ki "pénzüket"? Milyen teendői vannak a társaságnak? Milyen könyvelési tételekkel történik az elszámolás?
233. cikk / 358 Társaság alapítása nem pénzbeli hozzájárulással
Kérdés: A kft. alapításához elegendő-e, ha az 500 ezer forint jegyzett tőkét az alapító tagok csak és kizárólag eszközökben bocsátják a társaság rendelkezésére? Milyen teendőkkel kell számolnia a társaságnak? Milyen könyvelési tételek vannak?
234. cikk / 358 Osztalékelőleg havonta
Kérdés: Vállalkozásunk 2010-re bejelentkezik az evaalanyok közé. Az evaalanyiság egyik jelentős előnye, hogy a költségek elszámolása után fennmaradó eredmény adófizetési kötelezettség nélkül a vállalkozásból osztalék, illetve osztalékelőleg formájában kivehető. Kérdés az, hogy mikor? Mivel a napi átlagos pénztári pénzkészlet limitjére vonatkozó szabály az evaalanyokra is érvényes, a havi osztalékelőleg-elszámolás lenne a célszerű. Van-e ennek valamilyen akadálya? Elegendő ezt a társasági szerződésben rögzíteni?
235. cikk / 358 Osztalékelőleg veszteség esetén
Kérdés: A társaság osztalékelőleget szeretne fizetni. A közbenső mérleget az Szt.-nek megfelelő tartalommal elkészíti. A közbenső mérlegben lehet-e a tárgyévi adózott eredmény veszteség, ha a meglévő szabad (osztalékelőlegként kifizetendő) eredménytartalék fedezi a döntés szerinti osztalékelőleg összegét, és a saját tőkére előírt egyéb követelmények is teljesülnek?
236. cikk / 358 Betéti társaság saját tőkéje
Kérdés: A betéti társaság (mikrovállalkozás) vagyoni betétje 500 ezer forint. A 2009. évi mérlegben a saját tőke a jegyzett tőke alá fog csökkenni, várhatóan 2010-ben is tovább csökken. Mi a tagok kötelezettsége ez esetben? A tagoknak fel kell emelni a vagyoni betét összegét? Meddig csökkenhet a saját tőke?
237. cikk / 358 Tagi kölcsön esetén a vagyoni betét értékesítése
Kérdés: A betéti társaság által épített panzió könyv szerinti értéke 30 millió forint, piaci értéke 80 millió forint. A beruházáshoz igénybe vett tagi kölcsön 32 millió forint, amit a bt. még nem tudott visszafizetni. A bt.-t a régi tulajdonosok értékesíteni kívánják. Hogyan juthatnak hozzá a pénzükhöz, hiszen a panzió építését ők finanszírozták? A bt.-ből kivont jövedelem 25%-os forrásadós? Mennyi a régi tagokat megillető vagyoni betét értéke, ha a bt. tulajdonát képező panzió piaci értéke 80 millió forint?
238. cikk / 358 Saját tőke szerkezetének megváltoztatása
Kérdés: Milyen lehetőség van arra, hogy egy kft. megváltoztassa a saját tőke szerkezetét, saját elhatározásából? (Például a jegyzett tőke és a tőketartalék csökkentése az eredménytartalék javára.) A társaság saját tőkéjének minden eleme pozitív. A saját tőke mind a jegyzett tőkét, mind a társasági formára előírt kötelező legkisebb mértéket jelentősen meghaladja. Tőkekivonás nem történne, a saját tőke összege nem változna.
239. cikk / 358 Kiküldetés kiváltása
Kérdés: A 4186. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: egy kétszemélyes kft.-ben az egyik tag személyes közreműködésre nem kötelezett, a másik tag munkaviszonyban látja el az ügyvezetéssel és a cég tevékenységével kapcsolatos feladatokat. Munkájához nélkülözhetetlen a személygépkocsi használata. Az Önök válasza szerint ezen személyesen közreműködő ügyvezető saját magát nem tudja kiküldeni (bár a munkaszerződését aláírhatja). Hogyan kerülhető el a cégautóadó fizetése? Ha a cég vásárol egy személyautót, útnyilvántartást vezet, megfizeti a cégautóadót, akkor a magáncélú használat a cégautóadóval le van tudva? A magánhasználatra jutó üzemanyag, értékcsökkenési leírás, javítási költségek elszámolhatók a cég költségeként? Mi a jó megoldás?
240. cikk / 358 Üzletrész visszavásárlási és eladási ára
Kérdés: A több éve működő, 3 magánszemély tulajdonos által alapított kft.-nél a cég visszavásárolta az 1200 ezer forint névértékű – a törzstőke egyharmadát jelentő – egyik tag üzletrészét 20 000 ezer forintért. A magánszemély a szerzett nyereség után adó- és ehofizetési kötelezettségét teljesítette (a kft. a kifizetéskor azokat tőle levonta). A kft. ezt az üzletrészt egy magánszemélynek névértéken eladta. A kft.-nek milyen számviteli és adózási kötelezettsége van, különös tekintettel a 18,8 millió forintos árfolyamveszteség, illetve az újként belépő tag kötelezettségei tekintetében?
