Szponzorálás, reklám

Kérdés: Vállalkozásunk szerződést kíván kötni egy sportegyesülettel, melynek keretében ellenérték fejében az egyesület a cégünk nevét több helyen (mezeken, pályán stb.) feltünteti. Kötelező-e ennek a sporttörvény szerinti szponzorálási szerződésnek lennie, vagy lehet ez reklámszerződés? Ennek megfelelően a kifizetett összeg a társasági adó alapját módosítja-e?
Részlet a válaszából: […] ...-csökkentő tételként isfigyelembe vehető a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja szerint. Afizetett ellenérték nem módosítja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.
Kapcsolódó címkék:  

Biztosítás esetén kedvezményezett a munkáltató

Kérdés: A munkáltató társas vállalkozás dolgozójára mint biztosítottra elérésre, 15-20-25 éves időtartamra szóló életbiztosítási szerződéseket kötött. A szerződés alapján biztosított a dolgozó, a szerződő, a díjfizető a munkáltató cég. A kedvezményezett elérés esetén a kifizető társaság, halál esetén a biztosított munkavállaló gyermekei. A biztosító által kért díjakat a társaság negyedévenként utalja át. A szerződés szerint biztosítási esemény a biztosítottnak a biztosítás tartama alatt bekövetkezett halála, vagy a biztosítottnak a biztosítás lejárati időpontjában való életben léte. A biztosítási szolgáltatás: ha a biztosított a biztosítás lejáratakor életben van, a szerződésben meghatározott összeg kifizetése, ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, a biztosításra ténylegesen befizetett összes díj egyösszegű kifizetése a kedvezményezettnek. Hogyan kell a megfizetett díjat könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...díjként azegyéb szolgáltatások költségei között kell elszámolni (T 533 – K 354). Aköltségkénti elszámolás nem érinti a társaságiadó-alapot, azaz azt avállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek kell tekinteni. Azadott esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Megvásárolt épület bontása

Kérdés: Társaságunk 2007-ben a telephely létesítésekor megvásárolt épületet lebontja. A megvásárolt épület beszerzéskori értéke a beruházási számlán van, amortizáció nem került elszámolásra. Az épület helyére egy új termelőcsarnok megépítését tervezzük, a megvalósítása azonban még bizonytalan. A cég területén még tereprendezés is történt. Az üresen maradt telket nem kívánjuk értékesíteni. Ez esetben a lebontott épület könyv szerinti értéke és bontási költségei az eredmény terhére elszámolandók, vagy a telek értékét növeli, a piaci értéket meghaladó rész a később megépítendő épület beszerzési értékét növeli? Azt terven felüli értékcsökkenésként kell előbb elszámolni? Milyen adókonzekvenciákkal járhat a döntés, ha a bontási költségekkel, az épület bekerülési értékével nem rontjuk az eredményt?
Részlet a válaszából: […] ...értéke terven felüli értékcsökkenésként, a bontás költsége atárgyév ráfordításaként rontja az eredményt, és növeli a társaságiadó-alapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.
Kapcsolódó címke:

Különadó alapja utólag adott/kapott engedménynél

Kérdés: Társaságunk szerződésen alapuló – konkrét termékhez, áruhoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott engedményként ad át más társaságnak, illetve visszafizetési kötelezettség nélkül kap pénzeszközt, mely szintén szerződésen alapuló – konkrét termékhez, áruhoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott engedmény. Ezekkel a tételekkel a társaságiadó-alapot nem kell növelni, illetve csökkenteni, mert a kivételek között szerepel. Kérdés, hogy a különadóalap kimunkálásánál az adózás előtti eredményt növelő tételként kell-e figyelembe venni a fent említett véglegesen átadott pénzeszközt, illetve a csökkentő tételek között vehető-e figyelembe a fent említett, véglegesen átvett pénzeszköz?
Részlet a válaszából: […] Nem kell a különadóalapot növelő tételként figyelembe vennia szerződésen alapuló nem számlázott engedményt az engedményt nyújtónál, ésfordítva, nem lehet csökkentő tételként figyelembe venni az engedménybenrészesülőnél. Az ilyen engedmény a számviteli előírások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Követelések engedményezése, tartozásátvállalás

Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...során növeli azátvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámoltösszege. A tartozásátvállalást társaságiadó-alapot növelő tételként tehát nem atartozásátvállalási szerződés (megállapodás) aláírásakor, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Alkalmazott technológia mint K+F

Kérdés: K+F-nek minősül-e, ha az alkalmazott technológia nem új, csak a társaság életében számít újnak? Elszámolható-e a költség a társaságiadó-alapot csökkentő tételként és az innovációs járulék csökkenéseként?
Részlet a válaszából: […] A rövid válaszaz, hogy nem, mert nem K+F.Az Szt. 3. §-a(4) bekezdésének 2., 3., 4. pontjai tartalmazzák az alapkutatás, az alkalmazottkutatás, a kísérleti fejlesztés értelmező rendelkezéseit. Ezen értelmezőrendelkezésekben lévő új ismeretek megszerzésének, új anyagok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.
Kapcsolódó címke:

Ellopott tárgyi eszköz kivezetése

Kérdés: A cég telepéről a gépet ellopták, holott voltak biztonsági berendezések. Az őrzésért felelős cég kártérítést fizet. A lopás napján bejelentést tettünk a rendőrségre, az esetet jegyzőkönyvezték. Milyen időponttal kell a tárgyi eszközt kivezetni? És terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Kell-e a társaságiadó-alapot növelni?
Részlet a válaszából: […] Az ellopott tárgyi eszközt a lopás napjával (ha az ismert),illetve azzal a nappal, amikor a lopás tényét megállapították, a könyvekből kikell vezetni. A kivezetés napjáig a terv szerinti értékcsökkenést el kellszámolni, majd a nettó értéknek megfelelő összeget terven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.
Kapcsolódó címkék:  

Tartozásátvállalás ellenérték fejében

Kérdés: A privatizációban részt vevő MRP-szervezet értékesíteni kívánja a birtokában lévő részvényeket a privatizációban szintén részt vevő gazdasági társaságnak oly módon, hogy a részvényvásárló társaság az MRP-szervezet által a részvényvásárlásra felvett hitelt átvállalja. A hitelátvállalás következtében van-e a hitelt átvállaló társaságnak társaságiadó-alapot növelő kötelezettsége, illetve kell-e növelnie az adóalapot az átvállalt hitel kamatfizetési kötelezettségének összegével?
Részlet a válaszából: […] Előre kell bocsátani, a tartozásátvállalás szerződésesfeltételeit a Ptk. 332. §-ában foglaltak tartalmazzák. Az adott esetben azonbannemcsak tartozásátvállalásról van szó, hanem részvények értékesítéséről is,feltételezhetően a részvények eladási ára megegyezik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.
Kapcsolódó címkék:  

Kedvezményezett átalakulás

Kérdés: Véleményem szerint a 2734. "Kedvezményezett átalakulás" című válaszukban az alábbi mondat félreérthető: "Átalakulás esetén – ha a vagyont felértékelik – minden esetben keletkezik társaságiadó-kötelezettség, kérdés csak az, hogy ez kit terhel..." Szerintem ez a megjegyzés ellentétes a Tao-tv. 16. §-ának (9) bekezdésével, hiszen ez pontosan azt mondja, hogy bizonyos feltételek esetén a kiváló cég "nem köteles adózás előtti eredményét módosítani...". Véleményem szerint a 16. § (2) bekezdés d) pontjával szemben ezt akkor teheti meg, ha a kedvezményezett átalakulás során átértékelte ugyan a kiváló új cég az eszközeit, de kötelezettséget vállal arra, hogy jogutódként "a jogelődtől átvett eszközöket... figyelembe véve, adóalapját... úgy határozza meg, mintha az átalakulás nem történt volna meg...". Az én értelmezésem szerint: a kiváló, jogutód cég az átvett – de az átalakulás során felértékelt – eszközök után úgy számol el értékcsökkenési leírást, hogy a jogelődnél történt korábbi leírást "folytatja", az átvett eszközök könyv szerinti (nem átértékelt) értékét veszi figyelembe a társaságiadó-alapja megállapításakor. Nem ezért kedvezményezett az ilyen kötelezettséggel lebonyolított átalakulás?
Részlet a válaszából: […] Pontosan fogalmazta meg a kérdésben a választ, ami viszontazt jelenti, ami az eredeti 2734. kérdésre adott válaszban szerepel, hogyannyival nagyobb adóalap után fizet adót a kiválással alakult jogutód avállalása alapján – több év alatt –, mint amilyen összeg után nem adózott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.
Kapcsolódó címke:

Teljesítési bankgarancia beváltása

Kérdés: Egy projekt megvalósításának a feltétele volt a teljesítési bankgarancia adása. Az ügyfél nem megfelelő teljesítésre hivatkozva beváltotta a bankban a bankgaranciát, a bank a számlánkat a bankgarancia értékével megterhelte. (A bank előzetesen keretszerződés alapján adta ki a garanciát.) Kérdésem az lenne, hogyan kell helyesen könyvelni ezt, és az elszámolt ráfordítás érinti-e a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...akkor azt ellenérték nélkül adotttámogatásként indokolt kezelni, és a rendkívüli ráfordításként elszámolt összegnöveli a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.
Kapcsolódó címke:
1
23
24
25
36