532 talált cikk a társasági adó alapja kifejezésre

Kérdés: A könyvkiadással foglalkozó kft. – ügyfelünk – a Fővárosi Igazságügyi Hivatal közreműködésével létrejött megállapodás alapján, "jóvátétel" jogcímen – egy másik vállalkozás által elkövetett jogsérelem miatt – banki átutalással jelentős összeghez jut. Kérdés, ügyfelünk részéről milyen bizonylat kiállítására van szükség? Helyes-e, ha a beérkező összeget egyéb bevételként számoljuk el? A jóvátétel címén kapott bevétel adó- és áfaköteles?

Kérdés: 2010-től behajthatatlan követelésnek minősül az egy éven túl lejárt követelés 20%-a? Azt jelenti-e ez, hogy csökkenti az adóalapot, és így 5 adóév alatt a követelés keletkezésekor megfizetett adó 100%-a visszanyerhető? Konkrétan: ha a társaság 2008. év elején 10 millió forintért megvásárolt egy 50 millió forintos követelést, melyből a mai napig nem folyt be semmi, a 2009. évben nem is fog. Továbbá arra sincs sok esély, hogy a jövőben "akár 1 forint is" befolyjon a követelésből. Csökkenthető-e ez esetben évente 20%-kal (2 millió forint) – mint behajthatatlan követelés – az adóalap? Vagy amint száz százalékig biztossá válik, hogy a követelésből nem teljesül semmi, akkor egy összegben írható le a 10 millió forint? Meg kell-e ez utóbbiról várni a felszámoló igazolását, és csak akkor (abban az évben) írható le a 10 millió Ft, vagy fokozatosan megkezdhető a veszteség leírása?

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?

Kérdés: Cégünknél 2007-ben tulajdonosváltás történt. A változást követően az új tulajdonos 2009-ben felülvizsgálta a nagyobb értékű tárgyi eszközöknél alkalmazott leírási kulcsokat. Megállapította, hogy például az épületeknél alkalmazott 1%-os leírási kulcs nem megfelelő, 3%-os leírási kulcs alkalmazását kéri. Lehetőségünk van-e ezen kulcsok jövőbeni változtatására?

Kérdés: Leltározás során felleltünk tárgyi eszközöket, amelyek a könyvelésben nem szerepeltek. Ezeket az eszközöket értékesítettük is. A tárgyi eszközöket ilyen esetben milyen értéken, hogyan kell a könyvelésben kimutatni?

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő vagyonkezelő zrt. üzemeltetési szerződés alapján kezeli az önkormányzat tulajdonában lévő lakás és nem lakás célú bérleményeket. A befolyt bérleti díjak a zrt.-nél maradnak. Ebből fedezik a bérlemények üzemeltetését és felújítását, az önkormányzatnak pedig üzemeltetési díjat fizetnek. A bérleményeken végzett, ún. "címjegyzékes felújítási munkák" bekerülési értékét beruházásként (felújításként) számolják el a zrt.-nél. Mivel az ingatlan vagyon az önkormányzat könyveiben szerepel, az üzemeltetési szerződésben is úgy állapodtak meg, az elvégzett felújítási munkák térítés nélkül átadásra kerülnek az önkormányzat részére. Ezen térítés nélküli átadás könyv szerinti értékével kell-e növelni a társasági adó alapját?

Kérdés: Cégünk 3 éve használ számlázó- és készletnyilvántartó programot, amelyet a jövő évtől le kíván cserélni a cég igényeit jobban kiszolgáló új számlázó- és készletnyilvántartó programra. A jelenlegi program a vagyoni értékű jogok között szerepel, jelentős összegű a nettó értéke. 2010-ben már nem használjuk. 2009. 12. 31-ével terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni a nettó értéket? Ki lehet-e vezetni ez esetben a már "0" értékű szoftvert, vagy 5+1 évig (elévülés) még a könyvekben nyilván kell tartani? Előfordulhat, hogy még szükség lehet rá. Az év végén elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel a társasági adó alapját növelni kell?

Kérdés: A társaság önkormányzati tulajdonú ingatlant vásárolt, amelyen több felépítmény mellett egy társasház is van. A társasház meleg vizét és fűtését egy hőközpontból oldották meg, amely az ingatlanvétel során a társaság tulajdonába került (mind a hőközpont, mind annak épülete). A beruházási tervek megvalósításához a hőközpontot le kell bontani, ezért a társasház kártalanítási igénnyel állt elő. Az adásvételi szerződésben a társaság vállalta, hogy a társasház fűtési problémáját megoldja. Helyes-e, ha kártalanítás címén fizet a társaság a társasháznak? Mivel a társasház nem áfaalany, így nem kell a társaságnak befizetnie az áfát? Elismert költség lehet-e az új hőközpont kialakítása a társasági adó szempontjából?

Kérdés: A vagyonhasznosító kft.-nél az év végi értékelés során megállapítást nyert, hogy az értékpapírok egy részénél a nyilvántartási érték magasabb, mint a mérlegkészítés időpontjában azok piaci értéke. A különbözet összegében értékvesztést számoltunk el, amellyel a társaságiadó-alapot nem növeltük. A kft. számviteli politikája minden értékvesztést jelentősnek minősít. Amikor az értékpapír-állományból értékesítés történik a jövőben, akkor arányosan vissza kell írni a korábban elszámolt értékvesztést. Helyesen jártam el?

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?