3724 talált állásfoglalás a telek kifejezésre

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú melléklet 2.7. pontjában említett vissza nem térítendő támogatás Önök szerint építési költségnek minősül-e, ha korszerűsítésre adják, és csak a költség 30%-a adható adómentesen, vagy az egész? Kinek lesz adóköteles, ha esetleg nem felelt meg a juttatás az adómentesség feltételeinek: a magánszemélynek vagy természetbeni juttatásként a munkáltatónál?

Kérdés: Új bérlő beköltözése esetén az iroda standard kiépítését a bérbeadó saját költségére a bérlő kívánságának megfelelően elvégezteti. Ezen kiépítések számlázott ellenértéke aktiválásra kerül. Vannak azonban olyan extra bérlői igények, amelyek a standard kialakítás szintjét mennyiségben vagy minőségben meghaladják, de az ebből adódó többletköltségeket a bérlő megtéríti. Ez esetben a kivitelező cég számlája részben vagy egészen továbbhárításra kerül, nyereség vagy felár nélkül. A műszaki koordinációs feladatokat folyamatos megbízás alapján egy külső megbízott végzi. Elfogadható-e ezen extra, a bérlő felé továbbszámlázott munkák ellenértékének közvetített szolgáltatáskénti elszámolása?

Kérdés: Kft. telket vásárol, rá társasházat épít, a ház elkészül, és most kerül sor a lakások értékesítésére. Az értékesítés áfaköteles. A társaság az adásvételi szerződések alapján kiállította a számlákat, és elszámolt a foglalókkal, illetve előlegekkel. A vevők az adásvételi szerződések birtokában tudják csak a vásárláshoz szükséges hitel konkrét ügyintézését megkezdeni, azaz az ellenértékkel még nem rendelkeznek, így a számlákat sem tudják kiegyenlíteni. Az eladó cégnek viszont most nagyon jelentős áfakötelezettsége keletkezett. Első kérdésünk: a társaságnak valóban ki kellett-e számláznia az adásvételi szerződések aláírásakor az ingatlanok ellenértékét, figyelembe véve, hogy a szerződések szerint a vevő a vételár maradéktalan kiegyenlítésével szerez csak tulajdonjogot? A földhivatali bejegyzéshez szükséges nyilatkozatot az eljáró ügyvéd csak abban az esetben adja ki a vevőnek, ha a vevő bemutatja az "utolsó vételárrész megfizetésére vonatkozó, a bank által cégszerűen aláírt fedezetigazolást". Második kérdésünk (kizárólag az áfa teljesítési dátumára értelmezve ezt a kérdést): a "régi" Áfa-tv.-ből egyértelműen levezethető volt, hogy a tulajdonjog átengedése keletkeztetett áfakötelezettséget (illetve a birtokba adás, ha az előbb következett be), továbbá az is megállapítható volt, hogy a tulajdonjog-fenntartásos értékesítéseknél a tulajdonba, ill. birtokba adásig megfizetett részletekre az előleg szabályait kellett alkalmazni. De hogyan kell ugyanezen helyzetet az új Áfa-tv. alapján értelmezni? A 10. § a), 10. § d), 55. § (1) és 58. § szakaszait tanulmányozva egyáltalán nem világos, hogy tulajdonjog-fenntartásos értékesítésnél az áfakötelezettséget lehet-e az egyes részletek esedékességéhez kötni? A leírtakat az áfa finanszírozása szempontjából tarthatatlannak ítélem! Áfa-tv. 55. §-ának (2) bekezdését is figyelembe véve Önök szerint mi lehet a fenti helyzetre a megoldás? Hogyan kellene szabályosan, de pénzügyileg sokkal kiegyensúlyozottabban eljárni? Harmadik kérdésünk: ha az adásvétel meghiúsul, az előlegszámlát az eredeti időpontra sztornírozni kell, a jóváírt összeget és annak áfáját viszont a számla kelte szerinti időszak áfabevallásában szerepeltethetjük? Ha foglalónál hiúsul meg a szerződés, akkor a foglaló marad áfás, vagy értékesítés hiányában "bánatpénz"-ként funkcionál, és így nem lesz áfás, tehát a foglaló számláját is helyesbíteni kell?

Kérdés: Társaságunk üzemanyagkutat működtet a repülőtéren leszálló repülőgépek üzemanyag-ellátására. A repülőgép-üzemanyag értékesítése esetén fennáll-e az áfamentes értékesítés lehetősége minden esetben? Az Áfa-tv. 104. §-ának (1) bekezdése szerint mentes az adó alól a kizárólag vagy túlnyomórészt a nemzetközi légi kereskedelmi forgalomban részt vevő vállalkozás által használt légi közlekedési eszköz üzemeltetését szolgáló termék értékesítése. Kérdésem, hogy a túlnyomó rész fogalmát hogyan kell értelmezni, továbbá azt milyen bizonylatokkal, igazolásokkal kell alátámasztani társaságunknak?

Kérdés: A társasházban lévő ingatlanok kizárólagos tulajdonosa egy jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaság. A társasházban 6 db lakás és 2 db üzlet van, amelyeket a társaság bérbe ad harmadik személynek. A társasházban portaszolgálat, takarítószemélyzet van, a víz- és csatornadíjakat a szolgáltató a társasháznak számlázza. Ezek teszik ki a közös költséget. A társasház elvállalná a harmadik személy lakástakarítását, postai ügyintézését, a telefonközpont kezelését stb. Hogyan számolja el a költségeket a társasház a tulajdonos társaság felé? Kell-e számlát kiállítania? Hogyan történik a harmadik fél felé a szolgáltatások számlázása és adózása? A Számviteli Levelek 188. számában a 3927. kérdésre adott válasznak ellentmond az APEH társasházak adózásáról szóló tájékoztatója.

Kérdés: A szén-dioxid-kvóta visszaadásának könyvelésekor a ráfordításként történő elszámolása megosztható-e a rendkívüli, valamint az egyéb ráfordítások között annak arányában, ahogyan a visszaadott mennyiséget fedezi az államtól kapott kvóta, illetve a vásárolt kvóta?

Kérdés: Cégünk ún. kuponfüzetet ad vásárlóinak. A kuponok különböző termékek vásárlásakor különböző mértékű kedvezmények igénybevételére jogosítanak. A kuponoknak van lejáratuk, és konkrétan meg van határozva, mely termékre mekkora kedvezményre jogosítanak (forintban). Kezelhető-e a kuponfüzet átadása termékértékesítésnek? Adhatunk-e az 1 forintért eladott kuponfüzetre 1 forint engedményt? Számviteli kezelés szempontjából különbséget kell-e tenni a szerint, hogy forintos vagy százalékos engedményre jogosít?

Kérdés: Rendelet szerint a tőketartalékba helyezett fejlesztési támogatás további sorsáról kérek tájékoztatást!

Kérdés: A kiadó cég a nyomdai szolgáltatóval vállalkozási szerződést kötött, amelyből kiderül, hogy a kiadó milyen nyomdai terméket és hány példányszámot kér. A kiadó nem bocsátotta a nyomda rendelkezésére az előállításhoz szükséges anyagokat (papírt). A számlákból egyértelműen kiderül, hogy a nyomda milyen terméket, hány példányban állított elő. A számlákon a legtöbb esetben az SZJ 22.22.3 számot (nyomdai szolgáltatás), időnként a VTSZ 49.11 számot (nyomdai kivitelezés) tüntetik fel. Ezen számlák alapján a kiadó terméket vásárol vagy szolgáltatást vesz igénybe? A kiadó SZJ 74.40.11 hirdetési tevékenységet és VTSZ 48.10 kiadványértékesítést végez. Ha a nyomda szolgáltatást nyújt, minősíthető-e az közvetített szolgáltatásnak?

Kérdés: Esedékességi határidőn belüli fizetés esetén vállalkozásunk engedményt kap partnereitől. Ez hitel-, pénzkölcsönnyújtás, és az Áfa-tv. 86. §-a alapján mentes az adó alól, így mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól. Helytelen, ha pénzügyi kamatként kiszámlázzuk az engedmény összegét?