3724 talált állásfoglalás a telek kifejezésre

Kérdés: Kapcsolódóan a 2469. kérdéshez: cégünk 2005. 12. 01-jén 120 ezer euró hitelt vett fel, amelyet a bank az eurós devizaszámlára utalt át. A banki árfolyam 250 forint. A cég által választott MNB-árfolyam 253,63 Ft. Válaszuk alapján elvégzett kontírozás alapján: T 3862 – K 4525, 120 ezer euró 250 Ft-tal 30 millió Ft; T 8764 – K 4525, 120 ezer euró 253,63-250 = 3,63 Ft-tal 435 600 Ft. Ez azt jelenti, hogy a 2005. évi üzleti eredményt ezzel a veszteséggel csökkenteni kell? A devizaszámlán 250 Ft-tal, a deviza-hitelszámlán 253,63 Ft-tal lesz az euró? Amennyiben a devizahitel beruházási hitel (a hitelt a beruházás üzembe helyezése előtt folyósították), akkor ezen árfolyam-különbözet a beruházás bekerülési értékét is növeli?

Kérdés: Amennyiben a társasház 2001. évtől saját elhatározásából áttért a kettős könyvvitelre, milyen feltételek fennállása esetén térhet vissza az egyszeres könyvvitelre?

Kérdés: Társaságunk vagyonrendezési eljárást is végez, amikor megszűnt társaságok ingatlanát, egyéb vagyonát értékesíti, esetleg felosztja a tulajdonosok, a hitelezők között. Ehhez kapcsolódnak kérdéseink. A megszűnt társaság ingatlanát a vagyonrendező a saját nevében értékesíti-e? Kell-e áfát felszámítani? Az értékesítésből befolyt pénz felosztását (hitelezők, tulajdonosok között) milyen költségként kell könyvelni? Az értékesítés bevétele beszámít-e az evába? Hogyan kell az értékesítés számláját kiállítani?

Kérdés: Szállodai vállalkozás milyen haszonkulcs felszámításával határozhatja meg a személyzeti étkezés piaci árát? Az ételek előállításának és felszolgálásának költségei lényegesen szerényebbek, mint a vendégeket kiszolgáló étterem esetében.

Kérdés: Véleményem szerint a 2734. "Kedvezményezett átalakulás" című válaszukban az alábbi mondat félreérthető: "Átalakulás esetén – ha a vagyont felértékelik – minden esetben keletkezik társaságiadó-kötelezettség, kérdés csak az, hogy ez kit terhel..." Szerintem ez a megjegyzés ellentétes a Tao-tv. 16. §-ának (9) bekezdésével, hiszen ez pontosan azt mondja, hogy bizonyos feltételek esetén a kiváló cég "nem köteles adózás előtti eredményét módosítani...". Véleményem szerint a 16. § (2) bekezdés d) pontjával szemben ezt akkor teheti meg, ha a kedvezményezett átalakulás során átértékelte ugyan a kiváló új cég az eszközeit, de kötelezettséget vállal arra, hogy jogutódként "a jogelődtől átvett eszközöket... figyelembe véve, adóalapját... úgy határozza meg, mintha az átalakulás nem történt volna meg...". Az én értelmezésem szerint: a kiváló, jogutód cég az átvett – de az átalakulás során felértékelt – eszközök után úgy számol el értékcsökkenési leírást, hogy a jogelődnél történt korábbi leírást "folytatja", az átvett eszközök könyv szerinti (nem átértékelt) értékét veszi figyelembe a társaságiadó-alapja megállapításakor. Nem ezért kedvezményezett az ilyen kötelezettséggel lebonyolított átalakulás?

Kérdés: A Tao-tv. 2006-tól lehetőséget ad – egyéb feltételek teljesülése esetén – 5 M Ft adóalapig 16% helyett 10% adókulcs alkalmazására. Ez az adókedvezmény "de minimis" támogatásnak minősül. A 69/2001 EK rendelet alapján nem érvényesíthető "de minimis" kedvezmény a szállítási és a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági jellegű termékek előállításával, feldolgozásával, kereskedelmével kapcsolatos tevékenységhez. Mely vállalkozások kerültek kizárásra e támogatási formából? A társaság statisztikai főtevékenysége TEÁOR 1587 Fűszer-, ételízesítő-gyártás. Valamennyi termék gyártásához azonban az EK Szerződés I. melléklete által nevesített 7. Árucsoportba tartozó zöldségféléket használ (dolgoz) fel. Önmagában ez eredményezi-e a de minimis körből való kizárást? A társaság statisztikai főtevékenysége TEÁOR 5211 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem, de tevékenységi körében szerepel az 1581 Kenyér-, pékáru-gyártás. Ez a 19. Árucsoport gyártását jelenti, melyet a melléklet nem tartalmaz. Fel van sorolva azonban a mellékletben a 11. Árucsoport. Ezen termékkör felhasználásra kerül a sütőipari termékek gyártásánál. Ez a tény önmagában kizáró oknak minősül-e? A társaság statisztikai főtevékenysége TEÁOR 1533 Zöldségfeldolgozás. A bevétel több mint 50%-a ebből a tevékenységből származik. Az előállított termékek a 20. Árucsoportba tartoznak. De minimis támogatást igénybe vehet-e a társaság?

Kérdés: A kft. ipari zóna területen a városi önkormányzattól beépítetlen földterületet vásárolt. A telekvásárlással egyidejűleg megállapodást kötöttünk útszolgalmi jog alapítására és vagyoni értékű jog megszerzésére. Az útszolgalmi jogra vonatkozó megállapodás szerint az ingatlan megvásárlója biztosítja az önkormányzat "saját használatú út" használatához a telken való átjárást a szükséges mértékben. A vagyoni értékű jog megszerzésére kötött szerződés alapján a szolgáltató kft. a közműkiépítést (víz, szennyvíz, villamos energia, gáz) elvégzi az ingatlanok használatához szükséges mértékig. A felek a szerződésben rögzítették, hogy ezen közműhasználati jog örökös, ingatlanhoz kapcsolódó jog. Álláspontunk szerint a megszerzett jogokkal a megvásárolt ingatlan értéke megnőtt. Elszámolható-e az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok után értékcsökkenés?

Kérdés: Cégünk bútoripari termékek előállításával foglalkozik, amely termékekre a Ptk. alapján 24, illetve 60 hónapra jótállást vállalunk. A végső fogyasztó minőségi kifogás esetén kérheti a gyártótól a megvásárolt bútor cseréjét, illetve meghatározott esetekben a vételár visszafizetését. A jótállási igény érvényesítéséhez szükséges a vásárlásról kiállított számla bemutatása, amelyen eladóként nem cégünk szerepel, hanem a velünk szerződéses kapcsolatban álló kiskereskedelmi cég. A sztornószámlát kinek kell kiállítania? Milyen bizonylattal kell dokumentálni a keletkezett különbözetet? A visszáru kezelésére milyen bizonylat szolgál?

Kérdés: A kft. házipénztárát egy személyben az ügyvezető kezeli. Hó végén egy kiadási és egy bevételi bizonylatot tölt ki, amelyhez mellékeli a számlákat. Erről – gyűjtő alapján – kerülnek egy összegben, hó végi dátummal könyvelésre az adatok. Ebből következően, egy záró állomány van a hó végén. A házipénztár-szabályzatot így alakították ki. 2006. év végén 10 százalékos osztalékadóval osztalékot venne igénybe a kft. Elfogadható a hó végi záró állomány? A bizonylatok száma havonta 20 és 30 között van. Az átlagos havi kiadás 1-1,5 millió forint.

Kérdés: Adómentesen adható a munkavállalóknak 4500 Ft-ig hidegétel-utalvány havonta. Lehet-e 4500 Ft-nál nagyobb összeget adni, mennyi a maximum? Milyen adóterhei vannak a foglalkoztatónál, illetve a munkavállalónál?