Eladott társaság személygépkocsijának értékesítése

Kérdés: Egy kft. opciós szerződéssel személygépkocsit vásárolt. A kft.-t a tulajdonosa eladta. Alakult egy új kft., amely az eladott társaság egyes eszközeit, többek között a személygépkocsit is megvásárolta. A tárgyi eszközöket eladásként számlázták, a gépkocsi még fennálló hitelösszegét az új társaság átvállalta. Hogyan kell könyvelni a leírt gazdasági eseményeket? A számlázás időpontja megelőzte a tartozásátvállalási szerződés időpontját. Módosítani kell-e a számlában szereplő eladási árat? A hitelátvállalási szerződés szerint a fennálló hitel összege a vételár részét képezi.
Részlet a válaszából: […] ..."A" kft. részére a szerződés szerint nem kell megfizetni, azt abban az összegben elengedett kötelezettségként kell a rendkívüli bevételek között elszámolni: T 455 – K 9893. Ezt az összeget azonban halasztott bevételként időbelileg el kell határolni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Étkezési hozzájárulás meleg étel házhoz szállítása esetén

Kérdés: Társaságunk – az arra igényt tartó dolgozók részére – meleg ebéddel szolgál, amit a meleg ételt házhoz szállító társaságtól szerzünk be, ez a társaság szállítja telephelyünkre. Az ételt a dolgozók a társaság étkezőjében fogyasztják el. A melegétel-szolgáltatásról hetenként számlát kap a társaság. Ez az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.17. pontja alapján 6000 Ft-ig adómentes természetbeni juttatásnak minősül? Mi a helyzet akkor, ha az ételt dolgozóink a szolgáltató éttermében fogyasztják el?
Részlet a válaszából: […] ...hogy azt a hónapon belül átlagosan hány munkavállaló vette igénybe, akkor a házhoz szállító cégnek ezen időszakra az ételekért és a házhoz szállításért fizetett öszszeg, továbbá az étkező fenntartásának, üzemeltetésének, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.
Kapcsolódó címkék:  

Közösen vásárolt eszköz nyilvántartása

Kérdés: Az egyik társaság 4 másik céggel együtt 2003-ban vásárolt egy kameraemelő állványt. Az5 cég megállapodást kötött, hogy az állványnak mindegyikük 20-20 százalékban tulajdonosa. A mi társaságunk nevére állították ki a beszerzési számlát, amelynek 20-20 százalékát társaságunk a másik 4 cég nevére továbbszámlázta. Így mind az 5 cég a teljes bekerülési érték egyötödét aktiválta, és az amortizációt is ezután számolta el. A könyvvizsgáló szerint helytelenül jártunk el. Miért?
Részlet a válaszából: […] ...– a bérbe vett eszközök kivételével –, függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek után kerül át a vállalkozóhoz. Ebből és az Szt. további előírásaiból következik, hogy az eszközök közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.
Kapcsolódó címke:

Listázási díjak elszámolása

Kérdés: A 2004. január 1-je után megkötendő beszállítói szerződések alapján a forgalmazó részére a beszállító által – új termék bevezetése kapcsán – fizetett listázási díjak elhatárolhatók-e a társaság döntése alapján 10 évre? Jelenleg a társaság ezen díjakat 5 évre határolja el, de a tapasztalati számok alapján 5 év alatt nem térülnek meg. A beszállító társaság folyamatosan növeli forgalmát, és egyre több új termék bevezetését tervezi. Így nem mindegy, hogy milyen döntést hoz a társaság.
Részlet a válaszából: […] ...kell. A forgalmazó a kapott listázási díjat mint véglegesen, visszafizetési kötelezettség nélkül átvett pénzeszközt a rendkívüli bevételek között köteles a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg elszámolni, és annak összegével az adózás előtti eredményt csökkenti.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.
Kapcsolódó címke:

Értékvesztés visszaírása, ha a vevő többet fizet

Kérdés: A kft. az egyik vevőjével szembeni, 5 millió Ft összegű követelésénél 2002-ben 1 millió Ft összegben értékvesztést számolt el, amelynek összegével az adózás előtti eredményt növelte. A vevő 2003-ban a követelés teljes összegét (5 millió forintot) átutalta. Mivel a követelés teljes összege ténylegesen megtérült, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírtuk, az adózás előtti eredményt pedig csökkentettük. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] ...nem visszaírása) (1 millió Ft): T 315 – K 311; a vevő, az adós számlán mutatkozó egyenleg (1 millió Ft) megszüntetése az egyéb bevételek közé történő átvezetéssel: T 311 – K 9699.Mivel a számviteli előírások szerint az értékvesztést nem lehet visszaírni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Használatbavételi díj elszámolása

Kérdés: Magánszemély bérbeadó a bérleti jogviszony kezdetét megelőzően a bérbe adott építményen teljes körű átalakítást és felújítást végzett saját költségén. A bérleti szerződésben a bérleti díjon felül egyszeri, 4 millió forint összegű használati díjat állapítottak meg, amelyből 2 millió forintot 2003. december 15-én, 2 millió forintot 2004. május 15-én kell megfizetni. A bérleti jogviszony kezdete 2004. január 1-je. Bérleti díjként, egyéb szolgáltatásként vagy vagyoni értékű jogként célszerű elszámolni az egyszeri használatbavételi díjat? És milyen teljesítési időponttal? Ha vagyoni értékű jog, mennyi legyen az évenkénti amortizáció összege?
Részlet a válaszából: […] ...bérleti jog megváltása címén fizetett (fizetendő) összegként is, és ebből már következik az elszámolása is.A bérleti jogviszony feltételeként a szerződésben rögzített használatbavételi díj teljes összegét – a kérdésben leírtak alapján – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Visszaküldött exporttermék elszámolása

Kérdés: A kft. saját előállítású termékét exportálta júliusban Szlovákiába. A vevő a terméket garanciális javításra augusztusban visszaküldte pro forma számlával. Határozat alapján az áfát meg kellett fizetni. A vevő a teljes vételárat szeptemberben megfizette, a kijavított termék visszaszállítására októberben került sor pro forma számlával. Helyes volt-e a leírt esetekben a pro forma számlák használata? Hogyan kell kontírozni a gazdasági eseményeket, ha a kft. készleteiről nem vezet folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást? Negyedéves áfabevalló a kft.
Részlet a válaszából: […] ...a kft. saját előállítású termékét exportálta, és az exportált termék megfelelt a vevővel kötött szerződésben meghatározott feltételeknek, akkor a kft.-nek számlát kellett kiállítania, és a számla alapján exportárbevételt elszámolnia és követelést kimutatnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlan szerzéskori értéke

Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóalapját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos a 2003. évi szja kiszámításakor? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?
Részlet a válaszából: […] ...általában hátrányt jelentenek. Ezért nevezi a gyakorlat a szolgalmi jog jogosultját "uralkodó", míg terheltjét "szolgáló" teleknek.Az átjárási szolgalmi jog olyan teher a szolgáló telek mindenkori tulajdonosa számára, amely nyilvánvalóan csökkenti az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Totálkáros gépkocsi elszámolása

Kérdés: Munka közben a tehergépkocsi totálkáros lett. A biztosítóval a kár rendezése folyamatban van. Sem rendőrségi, sem kárszakértői határozat nincs a kárra vonatkozóan. Milyen időponttal vezethető ki a tehergépkocsi a tárgyi eszközök közül, és milyen értéken? (A balesetet követően a tehergépkocsit a forgalomból kivonták.)
Részlet a válaszából: […] ...készletre vételi értékével (amely érték maximum a könyv szerinti érték lehet!) csökkentett könyv szerinti érték.A könyvelési tételek: a totálkáros gépkocsiból visszanyert anyagok készletre vételi értéke (maximum a tehergépkocsi nettó értéke): T 21-22, 261 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.
Kapcsolódó címkék:  

Elhatárolt vezetői prémium kifizetése

Kérdés: Részvénytársaságunk 2002. éves beszámolójában elhatárolt vezetői prémiumot és annak járulékait. A beszámolót a közgyűlés elfogadta, a prémium kifizetésére anyagi eszközök hiányában nem került sor. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...jogos volt a prémium elhatárolása, mert a prémiumfeltételeket a vezetők teljesítették, akkor nincs teendő. Mindaddig, amíg az anyagi feltételek nem teljesülnek, a prémium nem fizethető ki. (A vezetők jogos igényeik kifizetését bírósági úton kérhetik, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.
Kapcsolódó címke:
1
304
305
306
366