3647 talált cikk a telek kifejezésre

Kérdés: Olasz külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe generálkivitelezést folytat Magyarországon. A munkálatokhoz részben saját tárgyi eszközeit használja. A munkálatok hamarosan véget érnek. A magyarországi fióktelep a levonulás után megszüntetésre kerül. Eközben az olasz külföldi vállalkozás egy új munkálatra kapott megbízást Svédországból, ahol szintén létrehozott egy fióktelepet. A svédországi fióktelep ugyanilyen munkálatokat fog végezni. Ezért az olasz külföldi vállalkozás úgy döntött, hogy a magyarországi fióktelep könyveiben szereplő munkálatokhoz szükséges gépeket kiviszi a svéd fióktelephez. A gépek nem fognak visszakerülni Magyarországra. A külföldi cég ezt nem tárgyieszköz-értékesítésként kívánja megoldani, mivel az ő szempontjuk szerint a fióktelepek között mindösszesen a saját tulajdonukat helyezik át. Ez az ügylet funkcionálhat-e vagyonáthelyezésként, vagy ingyenes eszközátadásként kell kezelni?

Kérdés: Adott egy áfakörös egyéni vállalkozó, aki fuvarozással foglalkozik. Vásárolt egy üres telket egy magánszemélytől, ahol a kamionokat tárolja. Ezt fel is vettük a tárgyieszköz-nyilvántartásba. Értékcsökkenést nem lehet utána elszámolni. A telek felületére vásárolt nagy méretű andezitkövet (aszfaltozás helyett), amit be is hengerel, hogy ne süllyedjenek meg a kamionok a földben. Miként kell ezt a "kövezést" könyvelni az egyéni vállalkozónál? Rá kell aktiválni a telekre, és akkor nincs értékcsökkenés? Vagy ez különálló tárgyi eszköz? Vagy adott évi költség?

Kérdés: Egy külföldi cég (amely semmilyen illetőséggel és adószámmal nem rendelkezik Magyarországon) megvásárolja egy olyan magyarországi székhelyű kft. részesedését, amely jelentős ingatlantulajdonnal rendelkezik (az ingatlan is Magyarországon található). Ebben az esetben a külföldi céget terheli illetékbevallási és -fizetési kötelezettség Magyarországon? A választ hogyan befolyásolja, ha a fent említett két cég kapcsolt vállalkozásnak minősül?

Kérdés: 2020-ban alapítás-átszervezés költségeket aktiváltunk, bevételünk ebből a tervezett tevékenységből ebben az évben még nem volt. A leírást csak az első bevétel megjelenését követően kezdhetjük el – kivéve a terven felüli értékcsökkenés lehetőségét –, illetve a bevételek megjelenését követően a leírásnak lineárisnak kell lennie, vagy bármilyen ütemben leírhatjuk?

Kérdés: 2020-ban a hitelmoratórium alatt meg nem fizetett, elhalasztott hitelkamatot a következőképpen könyveljük: T 87. Pénzügyi ráfordítás – K 47. Rövid lejáratú kötelezettség. 2021-ben ezt a kamatot kifizettük: T 47. Rövid lejáratú kötelezettség – K 384. Elszámolási bankszámla. Helyesen jártunk el?

Kérdés: A társaság magánszemély tulajdonosa úgy döntött, hogy a közeljövőben megszünteti vállalkozási tevékenységét, és befektetését kivonja a társaságból. A társaságot a tulajdonos egyedül alapította, 3 millió forinttal, és a társaság az alapítás óta egyszemélyes társaságként működött. A társaság vállalkozási tevékenysége jövedelmező volt, mert az alapítást követő 10 év alatt a saját tőke több mint tízszeresére (31 millió forintra) nőtt. Időközben jelentős összegű ingatlant (épületet) vásárolt 25 millió forintért (amelynek a nettó értéke 24 millió Ft), a piaci értéke – áfával növelten – mintegy 35,4 millió forint. A társaságnak gyakorlatilag nincs követelése, kötelezettségeit pedig folyamatosan rendezi. Hogyan és mikor célszerű megszüntetni a társaságot úgy, hogy minél kisebb összegű legyen a társaság, illetve a magánszemély által fizetendő adók összege?

Kérdés: Egyéni vállalkozó ingatlant vásárolt 2021. október hónapban, melyet 2021. decemberben értékesített. A kiszabott illetékre 6 havi részletfizetési kedvezményt kapott. Az értékesítésig (2021. december) 2 havi illetékrészletet kifizetett, 4 havi kötelezettséget az eladást követően a következő, 2022. évben kellene megfizetnie. Naplófőkönyv vezetése mellett hogyan kell a bevételt, költséget, ráfordítást, értékcsökkenést figyelembe venni az éves bevallás során, továbbá milyen értékkel aktiválandó az ingatlan?

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?

Kérdés: A bt. egyszerűsített végelszámolással kívánt megszűnni kb. 2 évvel ezelőtt. Annak rendje és módja szerint minden adóbevallást, beszámolót elkészítettem, benyújtottam, elkészült a vagyonfelosztási javaslat is. A vagyonfelosztási javaslatban kiadható vagyon szerepelt, aminek adófizetési kötelezettsége volt. Ezt a kötelezettséget a megfelelő bevallási nyomtatványon be is vallottam, és az ügyvéd be is fizette. Abban az évben jött az új rendelet, miszerint a cégbíróságnak elektronikus úton meg kell küldeni bizonyos dokumentumokat, hogy a céget törölni tudja. Ezt sajnos nem tudtam, és több hónap után derült ki, hogy a céget nem törölték, hanem újra élő céggé tették. Most újra meg szeretném szüntetni a céget, de nem tudom, hogy az anno beküldött bevallásokkal, befizetésekkel mit tegyek, mert a cég akkor nem szűnt meg, és az elmúlt években élő társaság volt tevékenység nélkül. Milyen vagyont tudok most kiosztani, ha nem volt tevékenység? Mit kell tennem most, milyen beszámolót adjak be, mert a vagyonkiosztást akkor leadóztam, és a cég azóta semmilyen tevékenységet nem végzett? Milyen tartalmú bevallást kell benyújtanom?

Kérdés: Ügyfelünk egy gazdasági társaság, amely a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 35. § (9) bekezdése alapján a filmforgatás engedélyezésére vonatkozó, e fejezetben meghatározott ügyek tekintetében hatósági jogkör gyakorlására jogosult. A társaság fő tevékenysége az alapító okiratban ennek megfelelően "8411 '08 Általános közigazgatás". A fenti tevékenység végzése kapcsán a társaságot a 2004. évi II. törvény 35. § (7) bekezdése alapján igazgatási szolgáltatási díj illeti meg. A társaság ezen a jogcímen számlát állít ki, mely az Áfa-tv. 7. § (2) bekezdése alapján közhatalmi tevékenységnek minősül, nem eredményez adóalanyiságot. A társaság csak ezt a tevékenységet látja el, a befolyó igazgatási szolgáltatási díj jelenti a költségei egy részének forrását. A fennmaradó költségei támogatásból finanszírozottak. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy a társaságot megillető igazgatási szolgáltatási díj a számviteli törvény alapján a 72. § (1) bekezdés értelmében – nem egyéb bevételnek, hanem – értékesítés nettó árbevételének minősül? Ezzel együtt alapját képezi-e az iparűzési adónak?