3647 talált cikk a telek kifejezésre

Kérdés: Társaságunk többféle tevékenységgel foglalkozik. Két telephelyünkön is van étterem, szálloda. Azokat a bevételeket, amelyeket készpénzben rendeznek a recepción, minden másnap áthozzák a főpénztárba, egy általuk kiállított bevételi pénztárbizonylattal. A főpénztár bevételezi a pénztárba. Itt is készül – természetesen – egy bevételi pénztárbizonylat a program alapján. Hogyan járunk el helyesen számviteli szempontból? A recepció állítson ki egy kiadási pénztárbizonylatot is, miszerint ő átadja a pénzt a főpénztárnak? Akkor ezt könyvelnünk is kellene. Vagy nincs szükség a recepció által kiállított bevételi bizonylatra? Elegendő csak egy vezetett nyilvántartás részükről?

Kérdés: A társaság Széchenyi Turisztikai Kártyát igényelt és kapott. A bankkivonaton minden negyedévben elszámolják a hitelkamatot, amelyet azonnal vissza is töltenek, mivel hitelkamatot nem kell fizetni, a konstrukció támogatásként adja. Jól gondolom, hogy a bankkivonat alapján a hitelkamatot el kell számolni a 87-es főkönyvön pénzügyi ráfordításként, míg a kapott támogatást a 96-os főkönyvön egyéb bevételként szükséges elszámolni?

Kérdés: Több esetben előfordult, hogy a kérdésekhez-válaszokhoz kapcsolódóan az ingatlant másként értelmezte a kérdező és másként a választ adó. Sokszor nincs azonos véleményen a könyvelő és az ellenőrzést végző sem. Ebből számos probléma adódik, jellemzően a számlázás, a könyvviteli elszámolás, a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása, tehát a gyakorlati alkalmazás során. Afélreértések elkerülése, a végrehajtások során az ellentmondások feloldása, de legalább azok csökkentése terén jelentős segítség lehet, lehetne az, ha az ingatlanokhoz kapcsolódó fogalmakat viszonylag részletesen bemutatnák.

Kérdés: Az OSS regisztrációs felületen bevallott EU-s magánszemélyeknek értékesített termékek számlavégösszegét bevételként, a megfizetett különböző EU-s áfát kettős könyvvezetés esetén egyéb ráfordításként, vagy nettó bevétel csökkentéseként kell elszámolni?

Kérdés: Az áramszolgáltatótól hálózatfejlesztést rendeltünk meg. Valamennyi munkát ők végeztek el, nemcsak a hálózatfejlesztést, hanem közcélú kábel kiépítését is, amelyről számlát állítottak ki. A teljes számla áfatartalmát visszaigényeltük. Hogyan aktiválom a hálózatfejlesztést, beleértve a földkábel értékét is?

Kérdés: Adott egy 3 millió Ft törzstőkével rendelkező "A" kft., amelynek 50%-ban tulajdonosa egy magánszemély, és 50%-ban tulajdonosa a "B" kft. Amagánszemély ki szeretne szállni a cégből, így eladná az üzletrészét a másik tulajdonosnak, "B" kft.-nek 100 millió forintértékben. Mindkét céget ("A" és "B") mi könyveljük, ezért kérném levezetni a könyvelési tételeket az üzletrész eladásról mindkét cég szempontjából, illetve azt, hogy miként történik az adózás. Kinek kell levonnia az adókat? Van még bármi bejelentési vagy egyéb kötelezettség?

Kérdés: Társaságunk saját telekre ikerházas lakóingatlanokat épít, amelyeket magánszemélyek részére fog értékesíteni. A kivitelezés várhatóan 2 évig tart, amelyhez alvállalkozót is igénybe veszünk. Az építkezés során alkalmazott számviteli nyilvántartás az alábbi: A telket az áruk között tartjuk nyilván. A felhasznált anyagokat és alvállalkozókat a felmerüléskor költségként számoljuk el, a mérlegfordulónapon a saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben befejezetlen termelésként állományba vesszük (T 23 – K 581). Amikor a lakás elkészül, átvezetjük a késztermékek közé (T 25 – K 23). A lakások értékesítésekor a telekrész kivitelezését elábéra könyveljük (T 814 – K 26), a lakás önköltségének a kivezetését (T 581 – K 25) számoljuk el a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben. Helyes-e a fentiek szerinti könyvelési elszámolás, illetve az első és a második évben mely tételekkel csökkentheti társaságunk az iparűzési adó alapját? Az anyagköltség és az alvállalkozói költség figyelembe vehető a felmerülés évében iparűzési adót csökkentő tételként?

Kérdés: Korábban állományban lévő, nullára leírt és kivezetett, de valójában más egységnél használt tárgyi eszközt hogyan tudunk ismételten állományba venni? Milyen értéken és hogyan kontírozzuk?

Kérdés: Társaságunk a 2020. évben jelentős összegű fejlesztési tartalékot képzett. A felhasználás időbeli korlátja 2024. 12. 31. Ezen felhasználási kötelezettség ismeretében, tevékenységének folytatása mellett eladható-e a részvénytársaság 100%-os tulajdonjoga? Természetesen a részvény árában érvényesítve ezt a kötelezettséget. (Vagyis a 2020. évi fejlesztésitartalék-képzés kizárja-e a 2021. évi tulajdonosváltás lehetőségét?)

Kérdés: Az "A" kft. jegyzett tőkéje: 20.000 E Ft, tőketartaléka 6.000.000 E Ft, eredménytartaléka: – 1.800.000 E Ft, adózott eredménye: -200.000 E Ft. A tőketartalék eredete: ázsióval történt jegyzett-tőke-emelés, valamint jegyzett tőke leszállítása veszteség miatt. Az "A" kft.-ben az ingatlan értéke a mérlegfőösszeg 87%-a. A "B" kft. jegyzett tőkéje: 10.000 E Ft, eredménytartalék: 3.000.000 E Ft. A "B" kft. 90%-os magánszemély tulajdonosa megveszi az "A" kft. üzletrészét 100%-ban. Ezt követően a "B" kft. beolvad az "A" kft.-be, majd beolvadás után jegyzett-tőke-leszállítást hajt végre vagyonkivonás mellett.
Kérdések: Az üzletrész megvásárlásakor keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? A beolvadás kedvezményezett-e átalakulásnak minősül-e a Tao-tv. 4. § 23/a. pontja szerint? (A leányvállalat olvad be az anyavállalatba, és nem szerez pénzeszközt.) Szerintünk igen, és így nem merül fel illetékfizetési kötelezettség. Jól gondoljuk? Beolvadáskor az "A" kft.-ben az eredménytartalék negatív összegét meg kell-e szüntetni a tőketartalékkal szemben, avagy a tőkeelemeket teljesen szabadon lehet-e rendezni? A beolvadást követően a vagyonkivonásnál a jegyzett tőke csökkenésének arányában kell-e a többi tőkeelemet kivonni, vagy meg lehet-e tenni azt, hogy a jegyzett tőkét a felére csökkentjük, a tőketartalékot pedig 100%-ban kivonjuk? Kivonás előtt a jegyzett tőke: 30.000 E Ft, a tőketartalék: 4.000.000 E Ft (6.000.000-1.800.000-200.000 E Ft), az eredménytartalék 3.000.000 E Ft (ha az "A" kft. negatív eredménytartalékát meg kell szüntetni a tőketartalékkal szemben), és 3000 E Ft-ra szeretnénk leszállítani a jegyzett tőkét. Így kivonásra kerül 27.000 E Ft jegyzett tőke, 3.600.000 E Ft tőketartalék és 2.700.000 E Ft eredménytartalék. A tőkekivonás esetében hogyan kell számítani a magánszemélyt terhelő szja-t (szocho nem merül fel a minimálbér 24-szeresét meghaladó bér miatt), különösen a kivont tőketartalékra és annak keletkezése eredetére?