1952 talált cikk a teljesítés kifejezésre

Kérdés: Társaságunk számítógépes feldolgozási rendszert bocsát különböző társaságok rendelkezésére. A használó társaságok nem fizetnek bérleti díjat, hanem kizárólagos értékesítési jogot biztosítanak társaságunknak. A fenti tranzakciót hogyan kell bizonylatolni? Milyen áfa- és Tao-tv. hatása van? Vonatkozik-e erre az esetre az Áfa-tv. 24. §-ának a cserére vonatkozó része?

Kérdés: Szoftvertanácsadással foglalkozó ügyfelünk külföldi tulajdonosától különböző szoftvereket kap, amelyeket bérbe ad hazai felhasználóknak. A számlázott bérleti díj meghatározott százalékát számlázza a külföldi tulajdonos ügyfelünknek. Hova könyveljük a beérkező számlát? Kell-e a beérkező szoftvert vámkezeltetni, kell-e vámot, illetve áfát fizetni?

Kérdés: Milyen adómértékkel adózik a halasztott fizetés miatt felszámított, szerződésben előre rögzített kamatfelár?

Kérdés: Mikor mentesülhet az adóalany a távközlési szolgáltatás levonási korlátja alól? Mikor, milyen feltételek mellett lehet a távközlési szolgáltatás áfáját teljes összegében levonni?

Kérdés: A számla ellenértékét a vevő készpénzben kívánja kiegyenlíteni. Az egyszeres könyvvitelt vezető bt. pénztárbizonylattal nem rendelkezik. Elegendő-e ilyen esetben, ha a számlán a pénzt átvevő dátum megjelölésével és aláírással a "fizetve" szót feltünteti?

Kérdés: Az Eva-tv. 8. §-ának az eva alapjának megállapítására vonatkozó különös szabályai nem kezelik azt az esetet, amikor az Szt. hatálya alatt maradó adóalanynak kötelezően át kell térnie az egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvitelre (pl. ügyvédi irodáknak). Mi a helyzet ebben az esetben?

Kérdés: Részvénytársaságunk ingatlan vásárlását tervezi. A vételár 50 százalékát és az áfa teljes összegét a szerződés aláírásakor kifizetné, a vételár fennmaradó 50 százalékát (a tőketörlesztést és annak kamatát) 60 hónap alatt törlesztené. Mikor száll át a tulajdonjog, a teljes ár kifizetésekor, vagy már az 50 százalékos vételár megfizetése után? Mikor lehet az ingatlant aktiválni?

Kérdés: Társaságunk egy 2000-ben kiállított számlán nem tüntette fel az áfát, mert úgy vélte, hogy a tevékenység tárgyi adómentes körbe tartozik. 2002-ben rájött tévedésére, új számla kibocsátásával módosította az eredeti számlát, önellenőrizte adóbevallását. A módosító számlát a partner csak úgy fogadta el, hogy az áfával növelt érték az eredetileg számlázott értékkel egyezik meg. Hogyan kell az előbbieket helyesen könyvelni? Az árbevétel csökkenése hogyan érinti a társasági adót?

Kérdés: Egy fénymásolók forgalmazásával, karbantartásával foglalkozó cég könyvelését végezzük. A cég munkalapjain az szerepel, hogy elvégezték az ügyfél gépeinek karbantartását, és az, hogy a javításhoz milyen alkatrészeket használtak fel. A számlán viszont értékesítésként tüntetik fel a javításhoz felhasznált anyagokat, a karbantartást pedig átalánydíjjal számlázzák. Az egy munkalapon szereplő termékértékesítés és a folyamatos szolgáltatásként értelmezhető átalánydíj számlázása az eltérő teljesítés ellenére történhet egy számlán? Esetleg külön-külön kell számlázni a termékértékesítést és az átalánydíjat?

Kérdés: Gépkocsi-márkakereskedés új autó megrendelésekor a vevőtől előleget vesz át, amelyről számlát helyettesítő okmányt állít ki a vevő nevére. Az autó átadásakor a vevő saját nevére megvásárolja az autót. A kereskedő a teljes eladási árról állítja ki a számlát, a számlán feltünteti negatív előjellel az előlegként befizetett összeget, a kettő különbözete még pénzügyileg rendezendő. Elegendő-e ez, vagy az előlegről külön negatív előjelű, helyesbítő számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani? Az is lehet, hogy a vevő lízingkonstrukciót kíván igénybe venni. Ez esetben az értékesítésről a számla a lízingcég nevére kerül kiállításra. A vevő pedig ezzel egyidejűleg negatív előjelű, helyesbítő számlát helyettesítő okmányt kap a befizetett előlegről. Helyesen jár-e el a társaság?