Önszámlázás következményei

Kérdés: Egy gazdaságilag erősebb társaság megköveteli a beszállítóitól az önszámlázás alkalmazását (ő állítja ki minden beszállító helyett a számlát). Ennek ellenére a beszállító a saját számlázóprogramjából is állít ki ugyanarról az ügyletről számlát (az önszámlázás mellett). Mind a két fél csak a saját számláját könyveli. Milyen adójogi következménye lehet a beszállítónál annak, hogy egy ügyletről (teljesítésről) két bizonylat készül? A beszállító által kiállított számlákat nem küldi meg a vevőnek. Büntethető-e valamilyen jogcímen a beszállító? Mondhatja azt a NAV, hogy az eset miatt duplán kell áfát fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...sorszáma eltérő, így utólagosan esetleg azt sem lehet egyértelműen megállapítani, hogy egy vagy két azonos tartalmú ügylet teljesítése történt meg.Tekintettel arra, hogy a kétszeres számlázással a hivatkozott jogszabályok megsértése történik, az Art. 220...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Bíróság által megítélt követelés

Kérdés: A vevő nem ismerte el a teljesítést, így azt pereltük. A bíróság követelésünket jogosnak ítélte, és végzésével kötelezte a vevőt az ellenérték megfizetésére. A jogerős bírósági ítélet alapján számlázhatunk, az áfa felszámításával? Akkor is, ha a vevő továbbra sem fizet?
Részlet a válaszából: […] ...amikor a bíróság által megítélt és jogerőre emelkedett követelést, az ellenértéket a jogerőre emelkedés napjával – mint teljesítési nappal – az áfa felszámításával számlázni és árbevételként könyvelni kell (természetesen az eladott termék, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Szerződés írásban vagy szóban

Kérdés: Sok problémát jelent a partnereinkkel kapcsolatos különféle ügyletek kapcsán, ha kollégáimtól írásbeli szerződést követelek. Azt a választ kapom, hogy szóbeli megállapodás történt. A számlák alapján viszont sok esetben nem állapítható meg, hogy az mit tartalmaz. Milyen esetekben fogadható el a szóbeli megállapodás, és mikor kötelező írásbeli szerződést kötni?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából lényeges.A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A felek szabadon köthetnek szerződést, szabadon állapíthatják meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Elfogadott vagy nem elfogadott a teljesítés

Kérdés: A társaság teljesítésigazolás alapján 2017. augusztusban kiszámlázta a vevőnek a teljesítésigazolásban szereplő összeget. Év végi egyeztetésnél kiderült, hogy a vevő a számlát nem fogadta be, nem könyvelte, és vitatja a teljesítést. Ezért a kimutatott vevőkövetelést nem igazolta vissza. Ebben az esetben az eredeti teljesítésigazolás alapján a társaság kimutathatja-e az árbevételt és követelést, vagy le kell sztornírozni a számlát?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből nem derül ki, hogy a vevővel kötöttek-e szerződést, és a teljesítésigazolás a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítést dokumentálja. Ha van szerződés, és a szerződésben rögzítették, hogy mit kell tartalmaznia a teljesítésigazolásnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Holtig tartó eltartás ingatlan ellenében

Kérdés: Magánszemély a közhasznú nonprofit kft.-vel eltartási szerződést kötött. A tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát a kft.-re ruházta át, és megállapodott a kft.-vel, hogy élete végéig természetben ellátják. A tartás értékét a kft. által megjelölt havi térítési díj mértékében határozták meg. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba tartás jogcímén bejegyezték. A holtig tartó eltartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be. Hogyan és milyen értéken kell a kft.-nél könyvelni a gazdasági eseményeket? A magánszemélyt terheli-e és mikor bevallási és adófizetési kötelezettség az ingatlan elidegenítéséhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...(T 311 – K 91-92, 467). A számlázás miatt a magánszemély felé fennálló követelését a kft. a magánszeméllyel szembeni kötelezettsége teljesítésébe kell, hogy beszámítsa (T 455 – K 311). Ez a beszámítás mindaddig folytatódik, amíg a magánszeméllyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.
Kapcsolódó címke:

Nem pénzbeli hozzájárulás cseréje

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy határozott, hogy a kft.-be az alapításkor bevitt épület helyett egy másik épületet ad át a társaságnak. Hogyan kell ezt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...saját tőkéjét, nem csak a jegyzett tőkét (T 411, 412, 413 – K 4792) a tulajdonossal szembeni kötelezettségként. Ezen kötelezettség teljesítésére "kiadni szándékozott" épületet az Szt. 72. §-ának (4) bekezdése alapján piaci értéken számlázni kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Mikrogazdálkodónál előző években kiállított számlák sztornírozása

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő kft. több, 2016-ban és 2017-ben kiállított számlát sztornóz 2018 májusában, és újat állít ki helyettük. Az áfát – tisztáztuk – önrevíziózni kell. Ezek a tételek 2018-ban kerülnek a beszámolóba. Mivel nincs jelentős hiba, nem kell háromhasábos mérleg? A 2016., illetve 2017. évi iparűzési adót, illetve társasági adót viszont szükség esetén, ha nő az árbevétel egyenlegében, akkor önrevíziózni kell, illetve javítani? Vagy a mikro miatt, mivel a számla kelte szerint kell könyvelni a több évet érintő számlákat, akkor most a 2018. évi keltezésű számla szerint a társasági adóban is 2018. évre kell beszámítani? Konkrétan: a számlák egy nem akkreditált oktatást tartalmazó tanfolyam díját tartalmazzák, a tanfolyam 2016. november 14-től 2017. március 3-ig tartott. Eredeti számlázás: 2016. 09. 26., 2016. 10. 03., sztornírozva 2018. 05. 02. Helyes számlázás: 2018. 05. 02., 2016. 09. 30., 2017. 03. 03. előlegszámla, pénzügyi teljesítést nem igényel.
Részlet a válaszából: […] ...előlegszámla utólagos kiállításával vagy anélkül. Félő, hogy egy adóellenőrzés a 2018 májusában kiállított számlákat 2017. évi teljesítésűnek minősíti.Még a válasz bevezetőjéhez tartozik az is, hogy a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.
Kapcsolódó címkék:    

Szakképzési hozzájárulás összegének megállapítása

Kérdés: 2012. 01. 01-től hatályosan a szakképzési hozzájárulásról és a képzés támogatásáról a 2011. évi CLV. törvény rendelkezik. Ez a törvény számos kérdésben eltér a korábbi törvényi előírástól, és szerintem bonyolultabb is. A hatályos törvényhez kapcsolódóan a kérdésekre adott válaszokban résztémákat érintettek a Számviteli Levelekben, de magával a szakképzési hozzájárulás megállapításával részletesen nem foglalkoztak. Kérem, pótolják ezen hiányosságot!
Részlet a válaszából: […] ...elszámolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott költségeivel;– az előző francia bekezdés szerinti teljesítés esetén a bruttó kötelezettség csökkenthető az első francia bekezdés szerinti gyakorlati képzésre a 8. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.
Kapcsolódó címke:

Szakképzési hozzájárulás könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a szakképzési hozzájárulást, szakképzési hozzájárulási előleget, a szakképzési hozzájárulás visszaigénylését?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályi előírások alátámasztására (még inkább azok nagyságának az elégtelensége bizonyítására) a szakképzési hozzájárulás teljesítése kapcsán felmerült költségeket elkülönítetten, külön-külön főkönyvi számlára könyvelni.Az Szht. 5. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.
Kapcsolódó címke:

Egészségbiztosítás elszámolása

Kérdés: Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó cég (kettős könyvvitel, elsődleges költséghely) egészségbiztosítást kötött (egészségőr) dolgozóinak, ami adómentesen adható juttatás. Szabályos-e, ha a költségnemek között az egyéb személyi jellegű kifizetések között számoljuk el, a költséghely/költségviselő könyvelésben pedig az általános költségek között, mint a központi irányítás költsége?
Részlet a válaszából: […] ...(1a) bekezdése alapján a biztosított magánszemély nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában, azaz nem adóköteles, ha a biztosító teljesítésére – korlátozások nélkül – a díjat fizető személy jogosult. Ez az adott esetben azt jelenti, hogy a szerződő fél, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.
1
52
53
54
194