Bérelt lakás a munkavállalóknak

Kérdés: A kft. lakásokat bérel, munkavállalóit itt helyezi el azokon a napokon, amikor munkavégzés van. A munkahely és a lakóhely távolsága, illetve a munkaidő-beosztás miatt nem megoldható a napi hazajárás. Egy-egy lakásban több munkavállaló is lakik. Tekinthető-e munkásszállásnak az ilyen lakás, akkor is, ha a munkáltató nem kér lakbért? Felmerül-e akár a munkáltató, akár a munkavállaló részéről adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.6. pontjának f) pontjaalapján a természetbeni juttatások (2011-től a nem pénzben kapott juttatások) közüladómentes az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott munkásszálláson történőelhelyezés. Ha a kérdés szerinti lakás megfelel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.

Üzletrész ingyenesen vagy kedvezményesen

Kérdés: A kft. a tulajdonosi szerkezet átalakításával a társasággal munkaviszonyban álló menedzsment érdekeltségi rendszerét szeretné kialakítani oly módon, hogy részükre biztosítani kívánja az ingyenes vagy kedvezményes áron történő üzletrészhez jutás lehetőségét. A Gt. milyen lehetőséget kínál az érdekeltségi rendszer ilyen módon történő kialakításához akkor, ha a társaság rendelkezik visszavásárolt üzletrésszel, és ha nem rendelkezik? A tulajdonosi szerkezet ilyen módon történő átalakítása során a társaságot és a magánszemélyt milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre egyértelmű a válasz, a gazdaságitársaságokról szóló hatályos 2006. évi IV. törvény (Gt.) a kft.-k részéresemmilyen lehetőséget nem biztosít, dolgozói üzletrészről nem rendelkezik. (AGt. 262. §-a a dolgozói részvény forgalomba hozatalával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Garancia növények cseréjére

Kérdés: Egy faiskola kft. akkor vállal garanciát az értékesített növényekért, ha ő telepíti, ülteti el azokat. Ha garanciálisan ki kell cserélni a növényt, akkor hogyan kell számlázni? Az újbóli szállítási költséget mindenképpen számlázzák. Év végén kell ezekre a kötelezettségekre céltartalékot képezni? Mikor lehet feloldani, ha a garancia a szerződés szerinti egy év? Milyen összegben? A cserélt növény értékében?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt indokolt tisztázni, hogy a garancia mireterjed ki? Egyáltalán a növények értékesítése adásvételi szerződés keretébentörténik, és külön van vállalkozói szerződés a növények ültetésére? Vagy csakez utóbbi van? Mindezek befolyással lehetnek a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Kísérleti fejlesztés közvetlen költsége

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontjával kapcsolatban kérdezem. A társaságtól megrendelt kísérleti fejlesztés elvégzéséhez a társaság maga szerzi be a szükséges tárgyi eszközöket, számolja el az amortizációt, de ezekkel az eszközökkel végzett munkát több céggel végezteti el, nem a saját dolgozóival. Ebben az esetben a 7. § (1) bekezdésének t) pontja szerinti adóalap-csökkentés igénybe vehető-e a közvetlen költségként elszámolt, a kísérleti fejlesztéshez beszerzett eszközök amortizációjára?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem számolható el!A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontja alapján azadózás előtti eredményt az adózó saját tevékenységi körében végzett kísérletifejlesztés közvetlen költsége csökkenti vagy az adóévben, vagy aktiválás eseténaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Támogatásból megvalósult építmények elszámolása

Kérdés: Az egyesület közhasznú nonprofit szervezet. Tevékenységéhez tartozik többek között a természetvédelem, környezetvédelem, egészségvédelem, kulturális tevékenység. Az egyesület célfeladatához tartozóként pályázatot nyújtott be a településen lévő elhanyagolt terület parkosítására, zöldövezetes pihenőhely, szabadidő eltöltéséhez kulturált terület kialakítására. A pályázatot az egyesület megnyerte. A pályázat szerint megvalósítandó beruházás: irtás, föld- és sziklamunka, kőburkolat készítése, villanyszerelés, kert- és parképítési munkák, szabadidő- és sportlétesítmények. A földterület az önkormányzat tulajdona. Átveheti-e az egyesület azt bérleményként, és a beruházást bérelt ingatlanon végzett beruházásként számolja el? Vagy valamennyi építménycsoportot önálló beruházási egységként kell elszámolni, és egyedileg megállapítani az értékcsökkenést? A pályázat 5 éves működtetési kötelezettséget ír elő. A működtetési időszak letelte után a beruházás átadása az önkormányzatnak térítés nélkül történhet? A még megmaradt nettó érték kivezetése a könyvekből hogyan történik? Van társaságiadó-vonzata? A pályázat a támogatás összegét a tőketartalékba helyeztette. Az értékcsökkenési leírás évenkénti elszámolása az egyesület számára veszteséget eredményez. Felszabadítható-e a negatív eredménytartalék fedezetére a támogatásból képzett tőketartalék?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, de a viszonylag rövidválaszhoz, annak a megértéséhez – véleményünk szerint – ez indokolt.Az egyesület által megnyert pályázat a településen lévőelhanyagolt terület parkosítására, zöldövezetes pihenőhely, szabadidőeltöltéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Előfizető-gyűjtés

Kérdés: Ügyfelünk időszakos lap kiadásával foglalkozik. Mivel újonnan induló lapról van szó, most még jelentős mennyiségű – előfizetők bevonását célzó – ingyenes példány terjesztése a jellemző. A lapokat átvételi elismervény ellenében (ingyen) átadják a terjesztő cégnek, amely az átvett példányok után csak terjesztési díjat számláz a kiadónak. A lapkiadótevékenység elszámolása a következő: – a nyomdában elkészült lapokat készletre vesszük, – a terjesztők által a lehetséges előfizetők részére ténylegesen átadott példányokat számlázzuk a terjesztőknek 100 százalékos engedménnyel, – a megmaradt példányokat visszavesszük és selejtezzük. Kérdésünk: a leírt módon történő eljárás megfelel-e a számviteli és adózási előírásoknak?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem felel meg!Valójában miről van szó? A terjesztők az induló időszakoslap azon példányait, amelyekkel új előfizetőket kívánnak bevonni, térítésnélkül eljuttatják a jövőbeni, a remélt előfizetőkhöz, vevőkhöz. (A terjesztőkáltal felszámított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Érték alatti eladás

Kérdés: A cég gépeit, készleteit a nyilvántartási érték alatt adja el egy másik cégnek. Az eladási ár és a nyilvántartási érték közötti különbözet miatt milyen adómódosító tétel keletkezik az egyik, illetve a másik cégnél?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti különbözet megítélésénél nem az ameghatározó, hogy mennyi a nyilvántartási érték, hanem az, hogy mennyi az adotteszközök piaci értéke. A dokumentált piaci érték lehet kevesebb is, mint anyilvántartási érték, amely esetben esetleg a korábbiakban vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Lakásbérlet térítés nélkül

Kérdés: Társaságunk 2 db lakást vásárolt. Az egyiket bérbe adtuk magánszemélynek, a bérleti díjat számlázzuk havonta a lakónak. A másik lakásba a tulajdonos fia költözött, nem fizet egyelőre semmit. Kérdésem, hogy milyen adó- és járulékfizetés terheli a társaságot az után a lakás után, amelyben a tulajdonos fia térítés nélkül lakik?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány megjegyzés. A kérdésből nem derül ki,hogy a társaság a 2 lakást áfaalanytól vagy nem áfaalanytól vette? Ha igen, azelőzetesen felszámított áfát levonásba helyezte-e? Az ingatlan bérbeadásátáfakötelessé tette-e? A kiszámlázott bérleti díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Bérbevevő igényeihez igazodó munkák

Kérdés: Cégem ingatlan-bérbeadással (iroda és raktár) foglalkozik. Az irodaház nem új. A bérbevevő megtekinti az irodát, és ha megfelelő, megkötjük a szerződést. Ezt követően következik egy standard kialakítás, amely a bérbeadót terheli. Ezenfelül vannak extraköltségek, amelyeket a bérbevevőnek továbbszámlázunk. Ha jelentős a bérlő, akkor előfordul, hogy a kialakítás költségeit teljes egészében átvállaljuk. Ezeket a költségeket az 5. Számlaosztályban könyveljük, és a bérleti időszak függvényében elhatároljuk. Szerintem ez a megoldás nem helyes, mert alapítás-átszervezés költségeként kellene könyvelni, majd aktiválni. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy egyik sem!A kérdésben leírt esetekben belső szabályozásban rögzítenikellene előre, hogy milyen munkák költségei tartoznak a standard kialakításköltségei közé, amelyek a bérbeadót terhelik. Az ezt meghaladóak tartozzanak azextramunkák közé, amelyeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Haszonélvezeti jog

Kérdés: A társaság haszonélvezeti jogot vásárol. A konstrukció: a társaság magánszemély tulajdonosai megvásárolnak egy ingatlant, míg az általuk alapított kft. ezen ingatlan haszonélvezeti jogát szerzi meg. A haszonélvezet alapításáért az eladó ingatlan tulajdonosa részére a vevő kft. ellenértéket fizet. A vétel és a haszonélvezeti jog alapítását követő évben a tulajdonosok a végelszámolás mellett döntöttek. Kérdésünk, a végelszámolás során mi a teendő a haszonélvezeti joggal? Hogyan vezetjük ki a könyvekből, keletkezik-e a magánszemély tulajdonosoknak adófizetési kötelezettségük?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a Ptk. 157-159. §-aiban foglalt előírásokra istekintettel kell lenni.A haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult (az adott esetbena kft.) a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja,használhatja és hasznait szedheti. Ennek fejében az ingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.
1
31
32
33
60