614 talált állásfoglalás a térítés nélkül kifejezésre

Kérdés: A társaság haszonélvezeti jogot vásárol. A konstrukció: a társaság magánszemély tulajdonosai megvásárolnak egy ingatlant, míg az általuk alapított kft. ezen ingatlan haszonélvezeti jogát szerzi meg. A haszonélvezet alapításáért az eladó ingatlan tulajdonosa részére a vevő kft. ellenértéket fizet. A vétel és a haszonélvezeti jog alapítását követő évben a tulajdonosok a végelszámolás mellett döntöttek. Kérdésünk, a végelszámolás során mi a teendő a haszonélvezeti joggal? Hogyan vezetjük ki a könyvekből, keletkezik-e a magánszemély tulajdonosoknak adófizetési kötelezettségük?

Kérdés: Van egy "A" társaság, amelyik "B" társaságban 100%-ban tulajdonos és "C" társaságban 30%-ban tulajdonos. A "B" és "C" társaság egymással üzleti kapcsolatban van. Ez a két társaság az Szt. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül? A "C" társaságban az ügyvezetést térítés nélkül a "B" társaság ügyvezetője és a 70%-os német tulajdonos egy meghatalmazott személye látja el.

Kérdés: Alapítvány által működtetett családi napköziben a szülők által fizetett térítési díj árbevétel vagy egyéb bevétel? A napközi kap az államtól és az önkormányzattól is támogatást, mert átvállalja az önkormányzattól a feladatot, de van olyan gyerek, akinél ezt a szülőknek ki kell egészítenie.

Kérdés: Egy használtelem- és hulladékgyűjtéssel foglalkozó nonprofit kft. és partnere versenyt hirdet rendszeresen iskolák között, amelynek célja minél több használt elem begyűjtése. A különböző helyezéseket elért iskolák nyereménye lehet pénzbeli és természetbeni támogatás is. A nyeremények nyújtásáról az iskola és a társaság megállapodást köt. Rendkívüli esetben óvodások is beszállnak a versenybe, és így ők is részesülnek a jutalomból. A nonprofit kft. és partnere a nyeremények finanszírozásával, illetve megosztásával kapcsolatban különmegállapodást kötnek. Helyesen jár-e el a kft., ha a nyereményeket térítés nélküli eszközátadásként számolja el? Kell-e áfát, illetve társasági adót fizetnie a térítés nélküli eszközátadás után? Levonható-e a partnerre áthárított költséggel arányosan a vásárolt eszközök input­áfája? Felmerülhet-e illetékfizetési kötelezettsége az iskolának a nyeremény után?

Kérdés: A 4458. kérdésre adott válaszukban is foglalkoztak a partnernek adott ajándék kérdésével. Kérem, hogy együtt mutassák be az alábbi típusú ajándékok adózásbeli kezelését. "Egyet fizet, kettőt kap": x termék vásárlása esetén ajándékba kap y terméket; bizonyos forgalom elérése esetén kap ajándékot. A vevők jellemzően gazdasági társaságok. A korábbi szabályozás szerint, ha az ajándék átadása vásárláshoz volt köthető, akkor az ajándékot nulla értéken kellett számlázni, de nem képezte az áfa alapját. A 4458. kérdésre adott válaszuk alapján a fenti típusú ajándékokat is értékkel kell számlázni (és áfát is fizetni utána), ráfordításként elszámolni, a társasági adó alapját is növelni kell. Szerintem ez csak az olyan térítésmentes eszközátadásokra vonatkozik, amelyek nem kapcsolódnak vásárláshoz.

Kérdés: Az egyik kereskedelemmel foglalkozó ügyfelem bizonyos áru vásárlásakor a nagykereskedőtől oly módon kap engedményt, hogy az eladó a megvásárolt áruhoz – engedményként – egy másik árut csatol. A nagykereskedő a csatolt áruról is szabályos számlát állít ki azzal a megjegyzéssel, hogy a számla ellenértéke pénzügyi teljesítést nem igényel. Helyes-e az ily módon nyújtott árengedmény? Árengedménynek tekinthető-e a jelen tranzakció? Amennyiben igen, a gazdasági esemény milyen könyvelési tétellel dokumentálandó?

Kérdés: Az ingyenes számítógép- és internethasználat biztosítása a munkavállalók részére 2010-ben is adómentes. Az Szja-tv. azonban nem rendelkezik arról, hogy a juttatás milyen esetben tekinthető adómentesnek. Adómentesnek tekinthető-e a juttatás, ha a munkáltató azzal a céllal szerez be számítógépeket, hogy azokat a munkavállalók ingyenes használatába adja? A számítógép-használat biztosítása megvalósul-e akkor is, ha az alapgéphez szükséges tartozékot adja csak használatba a munkáltató (monitor, nyomtató, operációs rendszerek)? A használatba adás céljából beszerzett számítógépeket, tartozékokat társaságunk tárgyi eszközként nyilvántartásba véve az eszközök után értékcsökkenést számol el. Ez a költség a Tao-tv. szerint elismert költségnek minősül? Amennyiben a számítógépek beszerzésekor a társaság nem vonta le az áfát, akkor a használatba adáskor sem kell az áfát felszámítania?

Kérdés: Társaságunk befektetéshez kapcsolódó egész életre szóló életbiztosítást kötött. A szerződésben a biztosított az egyik munkavállaló, a kedvezményezett a szerződő társaság. A kifizetett díjat követelésként tartjuk nyilván. Most módosították a szerződést, a kedvezményezett személye változott, a biztosított munkavállaló egyik családtagja lett a társaság helyett. Ettől az időponttól a biztosítási díjakat személyi jellegű egyéb ráfordításként könyveljük. Mivel a kedvezményezett már nem a társaság, ezért az előző időszakokban befizetett és a könyvekben követelésként nyilvántartott díjakat hogyan kell könyvelni, hiszen követelésként már nem mutathatjuk ki?

Kérdés: A társaság fényforrások, lámpatestek forgalmazásával foglalkozik. Az anyavállalat az új termék bemutatása céljából a promóciós célra megrendelt termékeket számlázza leányvállalata felé. A magyar társaság az így behozott termékeket marketingcélból juttatja el üzleti partnereihez. Az egyedi értékük alapján az 5000 forintot nem meghaladó termékekért ellenértéket nem számít fel. Tekinthetők-e az üzleti partnerek részére átadott termékek árumintának 2010 előtt, illetve 2010-től? Milyen bizonylatot kell kiállítani a termékmintát átvevő üzleti partner felé?

Kérdés: Cégünk fűtéstechnikai termékeket (kazán, tároló, radiátor) forgalmazó nagykereskedelmi cég. Különböző akciókat hirdetünk, amelyek egy részénél ajándékot (promóciós terméket) adunk. Kiemelt partnereink feltételhez kötött vásárlások esetén hasznos és értékes eszközöket kapnak, mert vállalják, hogy az éves vásárlásaik során meghatározott arányban vásárolnak környezetbarát termékeket. A másik eset az, amikor minden partnerünk számára elérhető a kedvezmény, aki vállalja az akció feltételeit, az a megvett környezetbarát kazánok után promóciós termékre jogosult. A promóciós termék juttatása úgy történik, hogy azt 1 Ft értékkel kiszámlázzuk a vevőnek a megvásárolt termékkel együtt, vagy utólag az összes kazán alapján. Kérdéseink: a kialakult gyakorlat adójogilag megfelelő-e? Amennyiben nem, milyen következményei lehetnek? Milyen más adókímélő megoldást javasolnak? Helyes lehetne az, ha a számlán a termékkel együtt számlázzuk ki a promóciós ajándékot beszerzési áron, és ugyanekkora értékű engedményt adunk?