Üzletrészek visszavásárlása és elidegenítése I.

Kérdés: A kft. 2011-ben visszavásárolta 3 különböző tagjától a saját üzletrészét, így már csak egy tagja maradt. Az üzletrészek 600 ezer forint jegyzett tőkét tartalmaztak, amelyet a kft. fejenként 12millió forintért vásárolt vissza. A határozatokban a kft. arra vállalt kötelezettséget, hogy 10 éven belül elidegeníti, vagy a törzsbetétek arányában térítés nélkül átadja, vagy a tőkeleszállítás szabályainak alkalmazásával bevonja azokat. A kft. tagja szeretné rendezni ezt a helyzetet, és megvásárolná, vagy térítés nélkül átvenné az üzletrészeket. 2011-ben az alábbi könyvelési tételek történtek: T373 – K384, 36 millió forint, T 413 – K 414, 36millió forint. Abban az esetben, ha a tulajdonos térítésmentesen átvenné az üzletrészeket, vissza kellene vezetni az eredménytartalékba a 36 millió forintot, és a pénzügyi műveletek ráfordításaként könyvelendő a 36 millió forint (T 87 – K 373)?
Részlet a válaszából: […] A 2011-ben hatályos Gt. 135. §-ának (5) bekezdése szerint a megvásárolt üzletrészt – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni, vagy azt a tagoknak – törzsbetéteik arányában –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Üzletrészek visszavásárlása és elidegenítése II.

Kérdés: Az 8638. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: a kft. 4 tagja magánszemély, akik a társasági szerződés módosításával egy időben 2011-ben 3 tag kiválásáról határoztak, a 3 tag (3×600.000 forintos) sajáttőke-részét a kft. saját üzletvásárlása címén, összesen 36 millió forintért vásárolta vissza. A társasági szerződés módosításával összhangban 10 éven belül a kft. jelenlegi tagja térítésmentesen átveszi vagy megvásárolja azt. A kft. egyszemélyes taggá válik. A jelenlegi tag 100%-ban tulajdonos lesz, a 3×600 ezer forint jegyzett tőkét térítésmentesen átveszi, vagy megvásárolja azt. Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a magánszemélynek, ha ingyenesen veszi át, vagy ha valamekkora összegért megvásárolja az üzletrészeket? Ha igen, mekkora összeg után adózik?
Részlet a válaszából: […] Az ismételten feltett kérdés az előzőtől érdemileg egy helyen tér el, a visszavásárolt üzletrészek névértéke nem 600 ezer forint, hanem 3x600 ezer forint. Eltérés az is, hogy kérdését az adófizetési kötelezettség vonatkozásában fogalmazta meg, előző kérdésében csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Óvodafelújítás támogatása

Kérdés: A cég támogatni kívánja egy óvoda felújítását. (Az óvoda egyházi fenntartású.) A támogatás összértékét a következők adják: a cég saját termékeinek ingyenes átadása, más vállalkozástól beszerzett termékek ingyenes átadása, más vállalkozástól igénybe vett építési-szerelési szolgáltatás ingyenes nyújtása. A nyújtott támogatás lehet-e közcélú adomány, vagy egyéb támogatásként kell kezelni? Kell-e szerződést, megállapodást kötni az óvodával a támogatásról? Hogyan kell számvitelileg helyesen elszámolni a vállalkozásoktól befogadott számlákat, valamint a termékek, szolgáltatások ingyenes átadását, nyújtását? A befogadott számlák áfáját vissza lehet-e igényelni? Kell-e számlát kiállítania a támogatást nyújtó cégnek az óvoda részére az ingyen átadott/nyújtott termékekről, szolgáltatásokról? Ha igen, milyen értékkel?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 259. §-ának 9/A. pontja tartalmazza a közcélú adomány értelmező rendelkezését. Ennek a figyelembevételére a kérdésben leírt esetben is szükség van. Az egyházi jogi személy (az óvoda nem biztos, hogy ilyennek tekinthető, minősíthető!) részére törvényben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.

Szén-dioxid-kvóták számviteli elszámolása

Kérdés: Szeretném a véleményüket kérni a szén-dioxid-kereskedelem, az ingyenesen kapott és a vásárolt szén-dioxid-kvóták számvitelével kapcsolatban. Korábban valamilyen támpontot nyújtott az egyik cikk, azóta viszont nagyot változott ez a terület. Egyre csökkenő arányú az ingyenesen kiosztott mennyiség, folyamatosan növekszik a vásárolt kvóta mennyisége és ára. Milyen esetben készlet és milyen esetben eszköz a nyilvántartott kvóta? Hogyan könyveljen az, aki csak a kötelezettség teljesítésére vásárol kvótát, és hogyan az, aki befektetési célból is? Immateriális jószág vagy készlet a kvóta? Milyen nyilvántartási értéket célszerű meghatározni? Időbeli elhatárolás vagy céltartalék a következő év áprilisában visszaadandó mennyiség? És hogyan kell könyvelni a visszaadást?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük, a szén-dioxid-kvóta visszaadásával mi is foglalkoztunk a Számviteli Levelek 210. számában a 4401. kérdésre adott válaszunkban. Alapjaiban a szén-dioxid-kvóták számviteli elszámolásában – az Szt. időközben megszüntette a rendkívüli tételeket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.

Kiserőműhöz elkészített hálózat átadása

Kérdés: A társaság napelemes kiserőművet épített. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 119. §-a (3) bekezdése alapján a társaság által elkészített hálózatot az Émász Hálózati Kft. részére térítés nélkül át kell adni közcélú hálózat címén. Keletkezik-e a társaságnak fizetendő áfája a térítés nélküli átadás miatt? Kell-e a társaságiadó-alapot növelni a cégnél a térítés nélküli átadás miatt?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott jogszabály áttekintése során nem találtunk olyan törvényi előírást, amely a kérdés szerinti hálózat térítés nélküli átadását kivonná az általános szabályok alól. Így csak az Áfa-tv., a Tao-tv. rendelkezéseire tudunk a válasznál támaszkodni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Termék formájában adott árengedmény

Kérdés: Ügyfelem engedményt szeretne adni a vevőinek úgy, hogy az engedményt nem pénzben, hanem termékben kívánja adni azzal az értékesítéssel együtt, amikor a vevő a vásárlásával teljesíti az engedményre jogosító feltételt. Például: Ha a vevő vásárol 50 db terméket, akkor 5 db terméket nulla forint értékben kap meg. A számlában ebben az esetben szerepel 50 db termék értékesítése listaáron és 5 db termék értékesítése 0 Ft egységáron. Helyes-e ez a számlázási gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 71. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele a korábban beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény, vagy más,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Közös pályázat támogatásának elszámolása

Kérdés: Köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint a tulajdonosok közösen nyertek pályázati támogatást. A támogatással érintett időszak 2020-2021. A támogatás felújításra irányul. A felújítandó eszközök egy része a gazdasági társaság tulajdona, egy része a tulajdonosoké (ezeket az eszközöket szerződés alapján a gazdasági társaság üzemelteti). Az előleget a gazdasági társaság kapta meg. A gazdasági társaság saját eszközeinek felújítása, valamint ezek elszámolása rendben van. A tulajdonos eszközeinek felújítása a gazdasági társaság közreműködésével valósult és valósul meg oly módon, hogy továbbszámlázza a tulajdonos felé a felújításról szóló számlát, amelyen a támogatásra jutó rész mint térítésmentes átadás szerepel (térítésmentes átadásnál az áfa fizetendő). Így a tulajdonos a könyveiben az eszközöket beszerzési értéken tudja nyilvántartani. Miként kell kimutatni a tulajdonos eszközeire jutó támogatást a gazdasági társaság könyveiben? A támogatásból a tárgyévben (2020) már részben megvalósult felújításokra jutó értékcsökkenést a gazdasági társaságnál elszámoltuk. A tulajdonos felé a már elvégzett felújításokat továbbszámláztuk (a támogatásra jutó részt térítésmentes átadásként). Elszámolható-e a már megvalósult felújításra jutó támogatási összeg egyéb bevételként a tárgyévben?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a tulajdonos eszközei felújítására jutó támogatás egyéb bevételként a gazdasági társaságnál nem számolható el, sem 2020-ban, sem 2021-ben!A gazdasági társaságnál a kapott támogatásnak azt a részét, amelyik a tulajdonos eszközei felújításához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 15.

Pótlólagos beruházás, felújítás vagyonkezelésbe vett eszközökön

Kérdés: Államháztartáson kívüli, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-ában foglaltak alapján a vagyonkezelésébe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének eleget tett. Kérem, szíveskedjenek bemutatni mind a vagyonkezelésbe adó önkormányzat, mind a vagyonkezelésbe vevő gazdasági társaság oldaláról az ilyenkor kötelezően nyilvántartásba veendő valamennyi gazdasági eseményt és könyvelési lépést (a társaság beruház, a vagyonnövekmény a társaság könyveiből az önkormányzat tulajdonába és könyveibe kerül, majd az önkormányzat a visszapótolt vagyont vagyonkezelésbe visszaadja a társaság részére). Terheli-e a feleket a fent vázolt gazdasági eseményeknél pénzügyi, számviteli, adó stb., bármilyen bizonylatkiállítási kötelezettség, ha igen, melyek ezek? A vagyon "mozgatása" során bármelyik félnél felmerül-e általános forgalmi adó és ahhoz kapcsolódó bevallási, fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kérdés három területet érint: az önkormányzati számvitelt, a gazdasági társaság számvitelét, átadás/átvétele bizonylatát, továbbá az áfafizetési kötelezettséget.Válasz az önkormányzat könyvelési kérdésére:A Mötv. 109. § (6) bekezdésében foglaltak alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Közműfejlesztési hozzájárulás nyilvántartása

Kérdés: A Víziközmű Szövetség a Számviteli Levelek 438. számában a 8408. szám alatt – a fenti címen – megjelent válaszunkra tett észrevételt, szakmai véleményt. Az egyik a beszedett hozzájárulások számlázásával (pontosabban: nem számlázásával) kapcsolatos véleményünket kifogásolja, a másik észrevétel pedig a térítés nélküli átadás számlázásához kapcsolódik. Az észrevételeket alátámasztó jogszabályi hivatkozások alaposak. Ezért azokat elfogadva, indokolt, hogy a Számviteli Levelek 438. számában megjelent, hivatkozott válaszunkat korrigáljuk, helyesbítsük.
Részlet a válaszából: […] A 8408. kérdésre adott válaszunk harmadik bekezdésében azt írtuk: "A hivatkozott törvény 72. §-ának (2) bekezdése szerint a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a víziközmű-szolgáltató saját nevében és javára szedi be. Beszedett hozzájárulásról azonban nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Térítés nélküli átvétel egyházi iskolánál

Kérdés: Az egyházi iskola kapott egy számlát egy nonprofit kft.-től a tankönyvekről. A számlán az szerepel, hogy "állami forrásból finanszírozott, pénzügyi teljesítést nem igényel". Ebben az esetben a tankönyvszámla értékét hogyan kell könyvelni az iskola könyvelésében, ha térítés nélküli átvétel? Aszámla értéke tartalmazza az állami forrásból finanszírozott pedagógusi példányok értékét is. A tanulók tandíjat, térítési díjat nem fizetnek.
Részlet a válaszából: […] Az egyházi jogi személyek is a számviteli törvény hatálya alá tartoznak. Beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségük sajátosságait a 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet szabályozza.A Korm. rendelet szerint az egyházi jogi személy könyvvezetési kötelezettségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.
1
4
5
6
28