1399 talált állásfoglalás a térítés kifejezésre

Kérdés: Szlovák társaság végez részünkre Magyarországon ingatlanügynöki tevékenységet és vevőfelkutatást. A szlovák cég által kiállított számla tartalmazhat-e áfát? Ha igen, azt ki kell-e fizetni? Levonható-e a Magyarországon befizetendő adóból?

Kérdés: Az óvoda alapítványa kettős könyvvitelt vezet. Az alapítvány célja az óvoda gyermekei számára a nevelés, az oktatás, a sport és a szabadidő-eltöltés feltételeinek javítása, magasabb szintű művelésének biztosítása és a rászoruló gyermekek szociális támogatása. Az alapítvány a kapott támogatásokból játékokat vásárol az óvodának, elvégeztet bizonyos felújítási munkálatokat, az ünnepekre ajándékokat vesz a gyermekeknek. Ezek minek minősülnek? Az alapítvány által nyújtott támogatásnak? Hova könyvelendők?

Kérdés: Az áramszolgáltató fogyasztói körében – marketingakció keretében – elektromos készülékeket tárgyjutalomként kisorsol. Hogyan kell elszámolni ezeket a készülékeket? (Az egyedi érték 20-50 ezer forint között van.)

Kérdés: Exkluzív irodaházat építő, és azt a jövő évtől üzemeltető cég nagy értékű személygépkocsit tartósan bérel EU-tagállamból arra a célra, hogy azt tovább bérbe adja az irodaház bérlőinek. A gépkocsi már megérkezett Magyarországra, külföldi rendszámmal. A külföldi cég forgalmi adót is tartalmazó számlát küldött. Milyen módon lehet visszakérni a külföldön megfizetett adót? Kell-e további importszolgáltatás-áfát bevallanunk?

Kérdés: Közhasznú társaság közművelődési tevékenység folytatására a helyi önkormányzattól intézményfinanszírozási támogatásban részesül. A kapott támogatás áfaköteles-e? Ezzel a tevékenységgel kapcsolatban felmerülő beszerzések (közüzemi szolgáltatások) számláinak áfatartalma levonásba helyezhető-e?

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás

Kérdés: 8 magánszemély tulajdonában lévő kft. egyik tagja elhunyt. A tag örököse kérte a neki járó üzletrész kiadását, amelynek értékében a felek kölcsönösen megállapodtak. A megállapodás szerinti érték magasabb, mint az üzletrész nyilvántartás szerinti értéke. A kft. saját tőkéje: jegyzett tőke 8 millió forint, eredménytartalék 19 176 ezer forint. A taggyűlés döntése alapján a visszavásárolt üzletrészből a törzsbetét névértéken térítés nélkül átadásra kerül a 7 tagnak. A kft. nem szándékozik tőkeemelést vagy tőkeleszállítást végrehajtani, a jelenlegi tőkeösszetételen változtatni. Hogyan kell az adott esetet elszámolni? A tagok részére történő átadásnak milyen adóvonzata van? Szükséges-e a törzsbetétnél a kerekítést végrehajtani?

Kérdés: Társaságunk alapítványt támogatott saját termelésű készlet átadásával. A termékről számlát nem állítottunk ki, áfát sem fizettünk utána. A készletek közül közvetlenül vezettük ki a terméket a 8. számlaosztályban szereplő adományok-támogatások számlával szemben. A könyvelés nem érintette az 5. számlaosztályt, így az év elejei és a jelenlegi készletérték különbözete nem egyezik meg a "Saját termelésű készletek állományváltozása" számla egyenlegével. Helyesen könyveltük az adott tételt?

Kérdés: Az áramszolgáltató vállalkozás a fogyasztás növelése érdekében 2006. október 1-jétől 2007. április 30-ig meghirdetett marketingakciója keretében lehetővé tette azok számára, akik elektromos sütő-, főző-, fűtőberendezést vásároltak, hogy a névre szóló számla végösszegének 10 százalékát az aktuális havi áramdíjszámla fizetendő összegéből levonják. Hogyan kell elszámolni az áramszolgáltatónál az árbevételt és áfát tartalmazó követelés összegéből a 10 százaléknak megfelelő, pénzügyileg már rendezettnek tekintendő összeget? Kell-e, lehet-e a jövőbeni várható összegre céltartalékot képezni? Milyen adóvonzata van, lehet az akciónak?

Kérdés: Cégünk az APEH-állásfoglalás 1.4. pontja szerint az üzleti és a magánbeszélgetések eltérő kódolásával teljesíti a magán- és az üzleti beszélgetések szétválasztását. A magánbeszélgetések listái az alkalmazottak részéről megtérítésre kerül (technikailag bérlevonással). Kötelező-e dolgozónként külön számlát kiállítani, avagy elképzelhető összevont számla, részletező számlamelléklettel?