1399 talált állásfoglalás a térítés kifejezésre

Kérdés: Vevőszolgálatunkon németországi áfaalanytól vásárolt számítógépes programmal dolgozunk. A német cég részére év végén licencdíjat fizetünk. A program karbantartását magyar cég végzi, tevékenységéért havi rendszerességgel – áfás számla alapján – fizetünk. Sikerült a németekkel megállapodni, hogy az így felmerült költségeinket átvállalják, amelyet a német fél felé számlázunk. A számlán feltüntetjük, hogy az "áfatörvény területi hatályán kívüli", továbbá azt, hogy a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany kötelezett az adófizetésre. A magyar szolgáltató számlájában szereplő áfa visszaigényelhető?

Kérdés: A cég 10 évre földterületet vett bérbe. A bérleti díjat előre kifizették és elhatárolták. A terület agyagkibányászásra is alkalmas, és lehetőség nyílt nagyobb mennyiségű agyagértékesítésre, amelyre szerződést is kötöttek. Ennek alapján, két-három éven át az árbevétel jelentősen magasabb lesz a szokásosnál, majd a bevétel lényegesen csökken. A bérleti díj mellett pluszkiadások is felmerülnek (pl. a földterület művelés alóli kivonása miatt földvédelmi járulék, villamosvezeték-áthelyezési költség, amelyek tárgyi eszközként lettek nyilvántartásba véve). Kérdés, hogy az elhatárolt bérleti díjnak az évekkel arányos része vagy a várható árbevétellel arányos része számolható el egy-egy évben költségként, illetve hogy az ingatlanok között állományba vett földvédelmi járulék, illetve a villamos vezeték esetében az idegen ingatlanon végzett beruházásra előírt 6 százalék értékcsökkenési leírást kell alkalmazni, vagy lehet a bányászatra [a Tao-tv. 1. számú mellékletének 5/d) pontjában] előírt leírást érvényesíteni az adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírás meghatározására?

Kérdés: A kivitelező cég a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végez. A részhatáridők – önhibáján kívüli – csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonul az építkezésről, elszámolását az addig elvégzett munkáiról a megrendelőnek átadja, de – teljesítésigazolás hiányában – számlát nem tud benyújtani. Ez esetben a kivitelező milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkákról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása, az áfa levonása?

Kérdés: Közbenső mérleg alapján 2005. évre osztalékelőleget fizettünk a magánszemély tulajdonosok részére 73, 25, 2 tulajdoni hányad arányában, a 25%-os forrásadó levonása után. Év közben a 25% tulajdoni hányadú tulajdonostól a 73%-os megvette az üzletrészét. Hogyan kell elszámolni az osztalékelőleget és az osztalékot? Ha nem fedezi az adózott eredmény az osztalékelőleget, de van elegendő eredménytartalék? Mivel jár az év közbeni üzletrészeladás miatti tulajdonos-arányváltozás?

Kérdés: A kivitelező cég 2002-ben a szerződésben foglaltaknak megfelelően számlázott, a vállalási ár – szerződés szerint – meghatározott része garanciális költségekre pénzügyileg visszatartásra került. A megrendelő javítási költségekről és kártérítésről küldött számláit a kivitelező nem fogadta el. A garanciális idő letelte után is folytatódott a vita, és nyilvánvalóvá vált, hogy a garanciális visszatartás címén kimutatott követelés nem fog befolyni. Ezért a kivitelező annak teljes összegére 2003-2004-ben értékvesztést számolt el. Megteheti-e a kivitelező, hogy a fenti garanciális visszatartás összegét a taggyűlés határozata alapján elengedett követelésként vezeti ki könyveiből? Ezt hogyan kell könyvelni, milyen társaságiadóalap-korrekciót kell végrehajtani?

Kérdés: Bértartásra átadott állatok esetében, amikor az átadott anyaállatok a bérbeadó tulajdonában maradnak, a szaporulatot a bérbevevő a bérbeadó részére számlázza, mi az elszámolás helyes gyakorlata? Kérem, részletezzék a lehetséges elszámolási módokat! A bérbeadó meghatározott díjat kér a bértartásért. A bértartó számlázhat-e bértartással kapcsolatos költségeket? A bértartás során keletkező szaporulat átadása a bérbeadó részére számlázandó-e?

Kérdés: Társaságunknál a dolgozóink egy része helyi bérlettel utazik lakásáról munkahelyére, ugyanakkor a dolgozó részére munkahelyi étkeztetést is biztosítunk, igaz, nem ingyenesen, hanem egy meghatározott térítési díjért. Az eddigiekben természetbeni juttatás utáni adófizetési kötelezettség megállapításánál figyelembe vesszük az Szja-tv. 1. sz. mell. 8.17. alpontja szerinti 8000 Ft adómentes részt, illetve a dolgozó által történt térítést, mely szemben áll az önköltséggel, így a számított különbözet adóköteles természetbeni juttatás lesz. Társaságunknál hogyan lehet a törvény szerint helyesen elszámolni a fentieket?

Kérdés: A 2004. évi Igazolási és Átigazolási Szabályzat alapján egy sportegyesülettel amatőr labdarúgói sportszerződést (sportszerződés) kívánok kötni. Ezek alapján a versenyzéssel kapcsolatosan költségtérítést kapok: edzésre járáshoz távolságiautóbusz-bérlet 100%-os költségtérítését számla alapján, illetve mérkőzésre járás címén autóbusz-, illetve vonatjegy 100%-os térítését. A fentieken túlmenően az egyesület évi 60 000 Ft sportfelszerelés értékét számla ellenében megtéríti, illetve vidéki mérkőzések esetén a közös ebéd költségét is az egyesület fizeti. Bizonyos helyezés elérése esetén évi 60 000 Ft eredményességi jutalmat is ígértek. Kérdésem, hogy a fenti juttatások után milyen adó- és egyéb járulékfizetési kötelezettségem keletkezik, illetve ha van a fenti juttatások után adófizetési kötelezettség, az engem vagy a foglalkoztatómat, az egyesületet terheli?

Kérdés: A Vtv. – szó szerint – nem írja elő azon adóalanyoknak a közművek (víz, csatorna) átadását, amely közműrészek a telekhatáron kívül vannak. Atörvény csak azt írja elő, hogy e közművek kizárólag az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában lehetnek. A tulajdonosok között nem szerepel sem a magánszemély, sem a gazdasági társaság. Értelmezésünk, illetve az önkormányzat értelmezése szerint a közműveket megépítő tulajdonos térítésmentesen köteles a közműveket átadni az önkormányzatnak, mert ő lehet a városban a tulajdonos. Csak abban az esetben ad engedélyt a rákötésre, az üzemeltetésre, ha azt a 200-220 m közművet megkapja. Ennek megfelelően az idézett törvényhely megalapozza az áfamentességet?

Kérdés: A társaság a forgalom növelése érdekében akciót hirdet, amely szerint a 10 legtöbbet vásárló meghatározott ajándékot kap. A vevők között egyéni vállalkozó és nagykereskedelemmel foglalkozó cég is van. Ha csak viszonteladók között hirdetik meg az akciót, akkor minősülhet-e az ajándék üzletpolitikai célból nyújtott terméknek, és minősülhet-e természetbeni juttatásnak? Milyen tb-, szja-, eho- és áfafizetési kötelezettség merül fel, és az áfa visszaigényelhető-e?