Tárgynyeremény-sorsolás eszközeinek könyvelése

Kérdés: Vásárlóink között tárgynyeremény-sorsolást rendezünk. A kisorsolandó tárgyat már megvásároltuk és készletre vettük. Hogyan kell könyvelni az átadást, és milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély, hanem társaság (ideértve az egyéni vállalkozót is, ha az eszközt vállalkozási tevékenységéhez fogja használni), akkor a térítés nélküli eszközátadás szabályait kell alkalmazni (könyvelési tétel: T 8891 – K 261, 467).A magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
Kapcsolódó címke:

Cégautó-javítás áfája

Kérdés: Ha a kft. megfizeti céges autói után a cégautóadót – amivel végeredményben elismeri és kiváltja a magánhasználatot –, a személygépkocsi-javítás áfája visszaigényelhető-e, vagy ezt a célt nem éri el a vállalkozás?
Részlet a válaszából: […] ...fejében kell fizetni [Szja-tv. 70. §-ának (1) bekezdése], azaz a cégautóadó bevallásával a cég – ráutaló magatartással – a térítésmentes magánhasználatot nyilvánítja ki. Az Áfa-tv. 33. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján ugyanakkor tilos a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

Iskolák és fenntartóik közötti eszközátadás

Kérdés: A fenntartó szervezet költségvetési juttatásból gazdálkodik, nem tartozik az áfakörbe. A felügyelete alá tartozó iskolák önálló adószámmal rendelkeznek, önállóan tesznek eleget bevallási és befizetési kötelezettségüknek, bár költségvetésüket a fenntartó szervezet hagyja jóvá. Az iskolák eszközbeszerzésre irányuló pályázatainál a pályáztató csak a fenntartó részére kiállított számlákat fogadja el. Az eszközök azonban az iskolákhoz kerülnek. Hogyan kell ez esetben könyvelni? Van-e ennek áfavonzata?
Részlet a válaszából: […] ...eszközöket a fenntartó szervezet átadja az iskoláknak, akkor az átadott eszközök vásárolt készletként kimutatott értékét – mint a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét – rendkívüli ráfordításként kell elszámolnia. Az iskolák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:      

Jogszabályváltozás: Lekötött tartalék

Kérdés: Az Szt. 38. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni azoknak az eszközöknek – az üzleti év mérlegének saját tőke és mérlegfőösszege arányában számított – értékét, amelyek nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át. A felvett banki hitelek fedezeteként felajánlott eszközök jelentős hányada jelzáloggal terhelt. Ezek között van takarmánykészlet, tenyész-, növendék-, hízóállat is. A jelzáloggal terhelt készletek értékét is a törvényben meghatározott arányban át kell vezetni a lekötött tartalékba? A felvett hitel és kamatai erejéig a felvett hitel összegét lényegesen meghaladó értékű ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. Hogyan kell a lekötött tartalékba átvezetendő összeget kiszámítani? Mi a teendő, ha a tőketartalék, az eredménytartalék összege nem fedezi az átvezetendő összeget? Idegen épületen végzett beruházásaink igen jelentősek. A bérleti szerződések szerint a bérbeadó hozzájárulása nélkül nem adhatjuk el azokat. A 10-15 éves bérleti jogviszony lejárta után a beépített eszközök megtérítésére nem tarthatunk igényt. Lekötött tartalékként kell-e kezelni ezeket a beruházásokat?
Részlet a válaszából: […] A leírtakhoz hasonló tartalmú – a lekötött tartalékhoz kapcsolódó – egyéb kérdéseket nem részletezzük.Az új Szt. hatályos – a kérdésben hivatkozott – előírása az Európai Unió irányelveiben foglaltaknak való megfelelés, továbbá a hitelezői érdekek védelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.
Kapcsolódó címke:

Bérkönyvelő kártérítése

Kérdés: Ha az ügyfélnél az adóhatóság a könyvelői hibából eredően adóhiányt állapít meg, annak összege a vállalkozói szerződés szerint a könyvelőt terheli. Miként kell könyvelni, bizonylatolni mind az ügyfélnél, mind a bérkönyvelőnél, egyszeres és kettős könyvvitel esetén?
Részlet a válaszából: […] ...vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét, amelyeknek bizonylata az erről szóló határozat, szerződésre alapozott megállapodás, az azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Sportbérletek könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a dolgozók részére térítésmentesen biztosított fitnesz-, illetve teniszbérletet?
Részlet a válaszából: […] ...dolgozók részére térítésmentesen biztosított fitnesz-, illetve teniszbérlet adóterheire a Számviteli Levelek 14. számában a 275. kérdésre adott válaszban már kitértünk. Ennek megfelelően a könyvelés: a fitnesz-, tenisz- és egyéb sportbérletekért kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Jóléti és kulturális költségek elszámolása

Kérdés: 2001-től a személyi jellegű egyéb kifizetések tartalma kibővült, többek között a jóléti és kulturális költségekkel is. Szövetkezetünk saját üdülőt üzemeltet, annak költségei hogyan számolandók el a személyi jellegű egyéb kifizetések között?
Részlet a válaszából: […] ...étkeztetés költségeit is.Amennyiben a saját üdülőben csak a vállalkozás munkavállalói, tagjai üdültek, és a saját dolgozók térítést nem fizettek, akkor a saját üdülő összes üzemeltetési költségével azonos összeget kell a személyi jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Közvetített szolgáltatás – javítási tevékenységnél

Kérdés: Társaságunk irodabútor-kereskedelemmel foglalkozik. Az irodai forgószékeket külső cégtől vesszük. A garancia lejárta után az általunk forgalmazott székekre javítást is vállalunk térítés ellenében. A javítást a gyártó cég végzi, a végzett munkát nekünk leszámlázza. Ez közvetített szolgáltatásnak minősül-e? Hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...az szükséges, hogy a vevőikkel kötött szerződés tartalmazza: a garancia lejárata után is vállalják a székek javítását meghatározott térítés ellenében, de ehhez mások szolgáltatását fogják igénybe venni. A közvetítés tényének dokumentálásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Eszközátvétel üzemeltetésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó a beruházási hitelből megvalósított üzemanyagtöltő állomást átadta üzemeltetésre – írásbeli megállapodással – egy kft.-nek. A kft. törleszti a tőkét, fizeti a kamatot. Az egyéni vállalkozó a tehermentessé váláskor olyan arányú térítés nélküli tulajdoni hányad átruházásához járul hozzá, amilyen arányt a tőketörlesztés a bekerülési értékben képvisel. Növeli-e a kft.-nél a kamat az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] ...kissé bonyolult. Úgy tűnik, hogy az egyéni vállalkozó az üzemeltetésre történő átadáskor is átadta a töltőállomás egy részét térítés nélkül a kft.-nek. Ha erre 2001-től került sor, akkor a kft. a térítés nélküli átvétel miatt – annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Térítés nélküli lakáshasználat alkalmazottnak

Kérdés: A patikaépület egy részében kialakított szolgálati lakást a gyógyszertárat üzemeltető bt. térítés nélkül bocsátja az alkalmazott rendelkezésére. Milyen adóvonzatok vannak? Elszámolható-e a közüzemi számla a bt. költségei között?
Részlet a válaszából: […] ...bt. által az alkalmazott részére térítés nélkül juttatott lakáshasználat és az elszámolt közüzemi díj természetbeni juttatásnak minősül, amely után az Szja-tv. 69. § (6) bekezdése alapján 44 százalék személyi jövedelemadót, a Tbj-tv. 4. § k/1. pont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
Kapcsolódó címkék:  
1
129
130
131
137