1366 talált cikk a térítés kifejezésre

Kérdés: Egy áfakörös társas vállalkozás fő tevékenységéül egy hobbi borászati tevékenységet jelölt meg, amelynek kialakításához ingatlant vásárolt. A vásárolt ingatlan egy használaton kívüli borospincét és egy omladozó présházat tartalmazott. A társaság nyilvántartásában a magánszemélytől vásárolt ingatlan a tárgyi eszközök között áfamentes nyilvántartással szerepel, a felépítmények állapotuk miatt érték nélküliek voltak. A társaság tulajdonosai közül két személy 2012-2015 között elhalálozott, a megmaradt egyén pedig ügyvezető igazgatóként tovább irányította a társaság ügyeit. Az örökösödési eljárások befejezése után az elhunyt alapítók feleségei örököltek és tulajdonosok lettek. A társaság aktív működéssel lezárt utolsó időszaka a 2012. év volt. Az ezt követő időszakban a társaság már nem számolt el költségeket, nem is végzett gazdasági tevékenységet, változatlan tartalommal készítette el a beszámolóit egészen a 2020. év végéig. A társaság képviseletét ellátó ügyvezető saját pénzeszközeit felhasználva fizette a bankszámlavezetési díjat, egyéb kötelezettségeket, adókat, illetékeket, azonban ezek feltüntetésére a társaság költségei között nem került sor, és így tagi hitelként történő elszámolásuk sem történt meg. Az ügyvezető építési engedélyt kért az ingatlanon található érték nélküli eszközök felújítására, saját erőből és vagyona fedezetével felújította a pincét, és felépítette a présházat is. Az építmény elkészült, és a kizárólag az ügyvezető saját erős hozzájárulásával kialakított létesítmény lakóházként – a kérelmező társaság nevére szóló – végleges használatbavételi engedélyt kapott. Az építkezés, a hatósági eljárások és a közműbekötések díjai nem kerültek a társaság költségei között elszámolásra, a saját hozzájárulással készült építési munkák, anyagbeszerzések számlái nem állnak már teljes mértékben rendelkezésre, azok nem a társaság nevére kerültek kiállításra. Az éves beszámolók adatai nem tartalmazzák ezeket a költségeket. Magánszemély érdeklődők jelezték vételi szándékukat, a kialkudott vételár összegét ügyvédi letétbe helyezték. Atársaság gazdálkodásának vitelében közreműködést nem tanúsító tagok javasolták a társaság tevékenységének végelszámolással történő megszüntetését. Hogyan számolhatók el a kvázi tagi hitellel finanszírozott és igazolt ráfordítások, banki, ügyviteli, hatósági eljárások költségei? A tárgyi eszközök nyilvántartásban nem szereplő és tagi hitelből megvalósuló épület értékesítése áfásan vagy áfamentesen történhet? Hogyan állapítható meg a több év alatt saját erőből létrehozott épület bekerülési értéke a számlák és dokumentumok nélkül? Mi lehet a tagi hozzájárulások visszatérítésének útja, amelyről nincs névre szóló nyilvántartás? Szükséges-e módosítani az utolsó beszámolót, vagy elegendő csak az egyszerűsített végelszámoláshoz készített beszámoló adatainak aktualizálása? Alkalmazható-e a saját erőből létrehozott építmények értékének meghatározására az ingatlan értékesítési árának az ingatlanbeszerzési árral csökkentett mértékének 75%-kal történő elszámolása? Egyszerűsített végelszámolást megelőzően az igazolt tagi hiteleket el kell számolni a vételárral szemben, vagy a végelszámolási eljárás során kell hitelezői igényként bejelenteni?

Kérdés: A kft. 2011-ben visszavásárolta 3 különböző tagjától a saját üzletrészét, így már csak egy tagja maradt. Az üzletrészek 600 ezer forint jegyzett tőkét tartalmaztak, amelyet a kft. fejenként 12millió forintért vásárolt vissza. A határozatokban a kft. arra vállalt kötelezettséget, hogy 10 éven belül elidegeníti, vagy a törzsbetétek arányában térítés nélkül átadja, vagy a tőkeleszállítás szabályainak alkalmazásával bevonja azokat. A kft. tagja szeretné rendezni ezt a helyzetet, és megvásárolná, vagy térítés nélkül átvenné az üzletrészeket. 2011-ben az alábbi könyvelési tételek történtek: T373 – K384, 36 millió forint, T 413 – K 414, 36millió forint. Abban az esetben, ha a tulajdonos térítésmentesen átvenné az üzletrészeket, vissza kellene vezetni az eredménytartalékba a 36 millió forintot, és a pénzügyi műveletek ráfordításaként könyvelendő a 36 millió forint (T 87 – K 373)?

Kérdés: Az 8638. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: a kft. 4 tagja magánszemély, akik a társasági szerződés módosításával egy időben 2011-ben 3 tag kiválásáról határoztak, a 3 tag (3×600.000 forintos) sajáttőke-részét a kft. saját üzletvásárlása címén, összesen 36 millió forintért vásárolta vissza. A társasági szerződés módosításával összhangban 10 éven belül a kft. jelenlegi tagja térítésmentesen átveszi vagy megvásárolja azt. A kft. egyszemélyes taggá válik. A jelenlegi tag 100%-ban tulajdonos lesz, a 3×600 ezer forint jegyzett tőkét térítésmentesen átveszi, vagy megvásárolja azt. Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a magánszemélynek, ha ingyenesen veszi át, vagy ha valamekkora összegért megvásárolja az üzletrészeket? Ha igen, mekkora összeg után adózik?

Kérdés: Egy külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a saját tulajdonú munkásszállásának területén létrehoz egy kosárlabdapályát. A kosárlabdapályát a munkásszálláson megszálló, a fióktelep munkavállalói, a fióktelep anyavállalatának (külföldi cég) kiküldetésben lévő munkavállalói, illetve a fióktelep alvállalkozóinak munkavállalói használhatják térítésmentesen. Kérem segítségüket a számviteli és adózási (tao, áfa, szja, szocho) elszámolás vonatkozásában!

Kérdés: Munkavállalónk hazautazás jogcímén költségtérítést vesz igénybe. A menetjegyek havi együttes összege előreláthatóan meg fogja haladni a hazautazással kapcsolatos munkáltatói költségtérítés havi felső korlátját, ami 2021. évben 39 730 forint. Ha a munkáltató a fenti összeg feletti részt is téríteni kívánja, abban az esetben a különbözet adó- (és járulék-) kötelessé válik? Bérként kell kezelni, és a közterheket megfizetni? Vagy a jegyek 100%-os összegéig -- ha ez meg is haladja a 39 730 forintot – adómentesen téríthető?

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő kft. gépi földmunkavégzés közben a megrendelő építési területén kárt okozott. A megrendelő a javítás munkadíját és anyagköltségét számlázta (káresemény, károkozás megnevezéssel) 27%-os áfával. Akft. kizárólag adóköteles tevékenységet végez. Azáthárított áfa levonásba helyezhető? Mi a helyes kontírozási tétel a kft.-nél?

Kérdés: A cég támogatni kívánja egy óvoda felújítását. (Az óvoda egyházi fenntartású.) A támogatás összértékét a következők adják: a cég saját termékeinek ingyenes átadása, más vállalkozástól beszerzett termékek ingyenes átadása, más vállalkozástól igénybe vett építési-szerelési szolgáltatás ingyenes nyújtása. A nyújtott támogatás lehet-e közcélú adomány, vagy egyéb támogatásként kell kezelni? Kell-e szerződést, megállapodást kötni az óvodával a támogatásról? Hogyan kell számvitelileg helyesen elszámolni a vállalkozásoktól befogadott számlákat, valamint a termékek, szolgáltatások ingyenes átadását, nyújtását? A befogadott számlák áfáját vissza lehet-e igényelni? Kell-e számlát kiállítania a támogatást nyújtó cégnek az óvoda részére az ingyen átadott/nyújtott termékekről, szolgáltatásokról? Ha igen, milyen értékkel?

Kérdés: A céges elektromos autók használatához felszerelt mérőóra alapján kapott számlában felszámított áram üzemanyagköltség vagy áramdíj? Amennyiben a cég az autó magáncélú használatát (is) engedélyezi, és nem kéri a felmerült költségeinek a megtérítését, abban az esetben is anyagköltség, vagy az már személyi jellegű juttatás? Belső szabályzat csak a maximálisan magáncélra megtehető kilométert korlátozza, nincs útnyilvántartási kötelezettség.

Kérdés: Cégünk 2021-től a kiva hatálya alá tartozik. Magánszemély tulajdonostól egyenes ágon örökölt üzletrészét a cég megvásárolja, majd bevonja. (Névérték 3 M Ft, piaci érték hagyatéki leltár szerint 200 M Ft, visszavásárlási érték 70 M Ft.) A visszavásárlás-bevonás következtében növekszik a cég kivaalapja? [Kiva-tv. 20. § (3) bekezdés a) pontja]. A visszavásárlás-bevonás következtében a magánszemély tulajdonosoknak keletkezik adó- és járuléktöbblet-kötelezettsége? A visszavásárlás-bevonás következtében az üzletrész megszűnik, már nem lehet újra értékesíteni? Ha a visszavásárlást nem követi bevonás/elidegenítés/térítésmentes átadás, ez az állapot 25 évig is fenntartható, ha a társasági szerződésben ezt rögzítjük, ez az állapot jelent-e bármilyen előnyt a bevonáshoz képest adózási szempontból a cégnek? Amennyiben a visszavásárlást követően a cég magánszemélynek elidegeníti a visszavásárolt üzletrészt, keletkezik-e többletköltsége (adó), ha az üzletrész eladási értéke megegyezik a szerzési értékkel?

Kérdés: Szeretném a véleményüket kérni a szén-dioxid-kereskedelem, az ingyenesen kapott és a vásárolt szén-dioxid-kvóták számvitelével kapcsolatban. Korábban valamilyen támpontot nyújtott az egyik cikk, azóta viszont nagyot változott ez a terület. Egyre csökkenő arányú az ingyenesen kiosztott mennyiség, folyamatosan növekszik a vásárolt kvóta mennyisége és ára. Milyen esetben készlet és milyen esetben eszköz a nyilvántartott kvóta? Hogyan könyveljen az, aki csak a kötelezettség teljesítésére vásárol kvótát, és hogyan az, aki befektetési célból is? Immateriális jószág vagy készlet a kvóta? Milyen nyilvántartási értéket célszerű meghatározni? Időbeli elhatárolás vagy céltartalék a következő év áprilisában visszaadandó mennyiség? És hogyan kell könyvelni a visszaadást?