1370 talált cikk a térítés kifejezésre

Kérdés: A Számviteli Levelek 329. számában – fenti címmel – a 6733. kérdésre adott válaszra hivatkozással csatolom az Adó- és Vámértesítő 2015/8. számában, a Hónap tanácsa rovatban "A mezőgazdasági termelők részére értékesített termékek előlegként történő kezelhetősége az áfában" címmel megjelent tanácsot. A Hónap tanácsa az Önök állásfoglalásával ellentétes álláspontot tartalmaz. A NAV-nak az ügyfeleim megkeresésére adott válaszát tükrözi az Adó- és Vámértesítőben megjelent tanács. Kinek van igaza?

Kérdés: A gazdasági társaság magánszemély tagjának személygépkocsit bérel. A tag a személygépkocsit a társaság tevékenysége érdekében használja, amelyről útnyilvántartást vezet. A magánszemély nem ügyvezető, a társaság tevékenységében történő személyes közreműködésre tekintettel díjazásban nem részesül. Lehetséges ez? Elszámolható a gépkocsi költsége a társaságnál? Levonásba helyezhető a személygépkocsi bérleti díja az útnyilvántartás szerinti üzleti célú használat arányában?

Kérdés: Az étteremben szervizdíjat számítanak fel, amely a nyugtákon szerepel. Az ügyvezető utasítása szerint a befolyt szervizdíj felét kiosztják a dolgozóknak minden hónapban (a járulék megfizetése mellett), a másik fele a vállalkozás bevétele marad. Van-e lehetőség a ki nem osztott szervizdíj későbbi kiosztására?

Kérdés: A társaság alkalmazottját – munkavégzés miatt – visszahívták a szabadságáról, amelyet éppen külföldön töltött. Repülőjegyét a cég nevére kiállított számla ellenében a társaság megtérítette. Az Mt. úgy rendelkezik, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a szabadsága ki­adása időpontjának módosításával vagy megszakításával összefüggésben felmerült kárát és költségeit. E rendelkezés alapján a munkavállalónak fizetett kártérítés/költségtérítés az Szja-tv. 1. számú melléklete 6.1. pontja alapján adómentes bevételnek minősül. Kérem álláspontunkat megerősíteni, illetve megdönteni szíveskedjenek! A repülőjegyszámlát az igénybe vett szolgáltatások között számolnánk el. Ha viszont kártérítésként kezelendő, akkor egyéb ráfordításként kell elszámolni?

Kérdés: A magyar cég két külföldi fiókteleppel rendelkezik, és további átalakításokat terveznek a cég struktúrájában. Ehhez a már meglévő és leendő vezetők képzését a magyar cég bonyolítaná le, amihez egy magyar tanácsadó vállalkozó szolgáltatását venné igénybe. A cég sajátosságaiból adódik, hogy a szolgáltatónak több esetben kell külföldre utaznia az oktatások időpontjában, de a megállapodás alapján ezen utazási és szállásköltségekről a számlák a magyar cég nevére érkeznek majd, a magyar cég téríti meg ezeket, azok nem épülnek be a vállalkozó szolgáltatási díjába. A magyar cég nevére készül majd a repülőjegyszámla a vállalkozónál munkaviszonyban álló dolgozók utazásairól. Megállapodhatnak-e a felek abban, hogy a vállalkozó díja nem tartalmazza ezeket az utazási költségeket, azokról a megbízó gondoskodik közvetlenül a számára kiállított számla ellenében? E költségtérítések személyijövedelemadó- és járulékmentesek lesznek? Szükséges-e kiküldetési rendelvénnyel is alátámasztani?

Kérdés: A kft. évekkel ezelőtt visszavásárolta üzletrészének egy részét. A Ptk. 3:175. §-ának (3) bekezdése szerint "az ellenérték fejében megszerzett üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni, a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni, vagy a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni". A Ptk. életbelépésekor már meglévő visszavásárolt üzletrészekre is vonatkozik ez az előírás? Ha igen, mikortól számít az egy év? Mi történik, ha az üzletrész továbbra is a kft. birtokában marad? A különböző időpontokban és áron visszavásárolt üzletrészek közül például részbeni értékesítésnél a visszavásárlási értéket milyen sorrendben lehet elszámolni?

Kérdés: A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeiről és szabályairól szóló 341/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerint: "A jövedékiadó-visszatérítés feltétele, hogy a mezőgazdasági termelő ... vagy a gépi bérmunka-szolgáltatás igénybevételéről saját nevére szóló, a bevallás benyújtását megelőző öt éven belül kiállított számlával rendelkezzen. ... A gépi bérmunka-szolgáltatás igénybevétele esetén a bérmunkát végző által kibocsátott számlán elkülönítetten kell szerepelnie a tényleges üzemanyag-felhasználás mennyiségének és összegének." Hogyan kell a törvényi előírások szerint eljárni, ha a bértermeltetőnek mezei leltárt számláznak, ami befejezetlen termelés? Ez esetben a bértermeltető elesik a jövedékiadó-visszatérítéstől?

Kérdés: A pályamatricadíj elszámolásával kapcsolatos 4051. számú válaszuk megállja a helyét a mai jogszabályok mellett is? Cégünknél is vásárol a kiküldetési rendelvénnyel elszámoló magánszemély a cég nevére pályamatricát. Mivel egynapos matrica nincs, így négynaposat vesz. A hivatkozott válaszból az derül ki, hogy a cég elszámolhatja költségként a pályadíjat úgy, hogy nem keletkezik egyik részéről sem személyijövedelemadó- és járulékkötelezettség. Ez így van a 2015. évben is? Nem terheli emiatt a magánszemélyt cégautóadó-kötelezettség?

Kérdés: Kérem, mutassák be az engedményezés jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat az indokolt számlaösszefüggésekkel is.

Kérdés: Van-e különbség a követelés engedményezése és a követelés faktorálása között? Ha van, az miben nyilvánul meg? A követelését behajtani nem tudó vállalkozó melyiket válassza, ha egyáltalán van rá lehetősége?