1399 talált állásfoglalás a térítés kifejezésre

Kérdés: A kft. saját ingatlanának (alapterület szerint 30 százalékát) ingyenesen használatba adná a cég tulajdonosainak vagy csak az egyiküknek (házaspár). Amennyiben ingyenesen adná használatba, akkor is be kell jelentkeznie bérbeadásra mint tevékenységre? A kft. tulajdonosai egyben a kft. munkavállalói is. Amennyiben a cég megtéríttetné a tulajdonosokkal a rájuk eső rezsi díját, akkor is kell adózniuk az ingyenesség miatt felmerült nem önálló tevékenység jövedelme után?

Kérdés: A gazdasági társaság egy másik – vele szerződéses jogviszonyban lévő – gazdasági társaságnak ingyenesen átadott 100 E Ft feletti egyedi értékű tárgyi eszközöket, amivel a közöttük meglévő szolgáltatásnyújtást kívánja segíteni. Az ingyenesen kapott eszközöket a számvitelben hogyan kell elszámolni az átvevőnél?

Kérdés: Társaságunk vele szerződéses viszonyban lévő társaságtól ajándékba kap szerződés szerint számítástechnikai eszközöket. Mi a helyes számviteli elszámolása, és kapcsolódik-e hozzá a megajándékozottnál bármilyen adókötelezettség és/vagy adóalap-módosító tétel?

Kérdés: A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. §-ának c) pontja úgy rendelkezik, hogy mentes a belföldi gépjárművek adója alól "az autóbusz, ha az adóalany a tárgy­évet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a a helyi és helyközi menetrend szerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell". Az értékesítés nettó árbevételén belül mit nevezünk a helyi és helyközi menetrend szerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származó bevételnek?

Kérdés: A társaság tisztítószert állít elő, saját termelésű készletet adott át jótékonysági céllal egy iskolának. Hogyan kell könyvelni a készletcsökkenést és az ingyenesen átadott termék után fizetendő áfát?

Kérdés: Gépet bérelünk egy cégtől, és szerződésben szabályoztuk a kárrendezést is. A vagyonbiztosítást a bérbeadó köti (a bérleti díjba bekalkulálták a biztosítási díjat is), de nem vagyunk közvetlen jogviszonyban a biztosítóval. Ha káresemény történik, értesítenünk kell a biztosítót és a bérbeadót. A bérbeadótól megrendeljük a javítást, a bérbeadó a teljes javítási költséget kiszámlázza részünkre. Ezen számla összegéből csak az önrészt és az áfát kell megfizetnünk. Számvitelileg és áfa szempontjából hogyan kezeljük a fenti gazdasági eseményt?

Kérdés: Ingyenes szolgáltatásnak vagy termékértékesítésnek minősül, ha egy – higiéniai adagolórendszereket és ezekhez töltőanyagokat forgalmazó – cég térítés nélkül kihelyezi az adagolókat megrendelőinek, azzal a feltétellel és céllal, hogy csak az ő töltőanyagait használhatja a megrendelő? Az adagoló nem kerül át a megrendelő tulajdonába. Jobb megoldás-e, ha az adagolókat leszámlázza (listaár mínusz 90%-os kedvezmény), majd a vásárolt töltőanyag függvényében, a kívánt mennyiség elérésekor az adagoló beszerzési árának megfelelő utólagos kedvezményt ad a forgalmazó cég?

Kérdés: Cégünk bontási tevékenység során robbantást végzett, aminek következtében kárt okozott a bontási terület szomszédságában lévő épületben. A kárt alvállalkozónk okozta, így a kár összegét közvetlenül megtérítette a cégnek. A károk helyreállításának idejére elrendelt üzemszünet miatt a feldolgozandó árut át kellett szállítaniuk másik csarnokba, ami miatt többlet-üzemanyagköltség, túlóra-, többletbérmunka- (logisztika) költségük keletkezett. Ezen költségeket a cég áfával növelten számlázta nekünk, amit mi továbbszámláztunk az alvállalkozónknak. Az alvállalkozónk az áfával növelt számlát nem fogadja be, arra való hivatkozással, hogy a kártérítés nem tartozik az áfa hatálya alá. Úgy gondolom, egy átszámlázott szolgáltatást fizetünk meg, és számlázunk tovább, ami már adóköteles gazdasági eseménynek minősül. A számlát helyesbítenénk az "üzemszüneti kár" helyett "kár­eseménnyel kapcsolatos üzemszünet miatt felmerült költségek" továbbszámlázására. Ez esetben is fel kell számítani az áfát?

Kérdés: A gépjárművezetők belföldi kiküldetéséhez kapcsolódó, igazolás nélkül elismert adómentes napidíjátalánnyal kapcsolatban kérdezem: A belföldön végzett (a gépjármű tárolási helyétől mint telephelytől számított), a 6 órát meghaladó időtartamú (a cég gépkocsijával végzett) fuvar esetében adható-e adómentesen a gépkocsivezetőnek 3000 Ft napidíjátalány, különös figyelemmel az 1988. évi I. törvény 18/B. §-a 2. pontjára? A kérdező kérdéséhez kapcsolódóan idézi az Szja-tv. 3. számú mellékletének II/3. pontját, a 3. §-ának 11. pontját, a 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 5. §-át, a 2012. évi I. törvény (Mt.) 45. §-ának (5) bekezdését, az 1988. évi I. törvény 18/B. §-ának c) pontját.

Kérdés: Kérem, mutassák be a faktorálás és az engedményezés jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat a kapcsolódó 2016. évi számlaösszefüggésekkel is!