1370 talált cikk a térítés kifejezésre

Kérdés: A cégautóadó bevezetése kapcsán a munkáltatók sokszor bizonytalanok, mely esetben kell kiküldetési rendelvényt alkalmazni, és mely esetben kérjenek a rendszeresen telephelyen kívül végzett munka esetén a saját gépjárművel történő utazás költségeinek a megtérítéséhez útnyilvántartást. A két bizonylat adattartama lényegében azonos. Amikor a munkaszerződésben vállalt feladat folyamatos személygépjármű-használatot kíván, és a munkavállaló tulajdonában lévő gépkocsival oldják meg a konkrét feladatot a folyamatos munkavégzésből adódóan, annak feltétele, hogy egy adott időszakra útnyilvántartást vezetnek. A munkáltató a munkavállaló részére a gépkocsi hivatalos használatának költségtérítését utólag, útnyilvántartás alapján, az Szja-tv. vonatkozó előírásainak megfelelő összegben téríti meg. A munkavállalónak ebből nem származik jövedelme. Szabályszerűen mely esetekben kell kiküldetési rendelvényt és mely esetekben útnyilvántartást vezetni? Milyen logika alapján lesz az egyik személyi jellegű ráfordítás, a másik utazási költség? A költségtérítés után terheli-e a munkavállalót cégautóadó-fizetési kötelezettség? Amikor az útnyilvántartás alapján ugyanolyan mértékű költségtérítést kap, mintha kiküldetési rendelvényt alkalmaztak volna, a gépkocsi üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeit sehol sem számolhatja el.

Kérdés: A magánszemély kiküldetési rendelvény alapján az igazolás nélkül elszámolható térítést kapja munkáltatójától. Autópálya használatakor mi az adófizetési kötelezettség akkor, ha a munkáltató számolja el, fizeti ki a nevére szóló számlát, illetve mi a szabály akkor, ha a magánszemély a számlán szereplő vevő? Mi a helyzet akkor, ha a társaság az év elején megvette a magánszemélyek gépkocsijára az éves autópálya-matricákat? Elszámolható ez a költség a társaságnál?

Kérdés: A betéti társaság végelszámolással megszűnik. A társaságnak pénzeszköze nincs, adótartozását (a beltag járulékait) csak a beltag tulajdonostól kapott pénzből tudja kifizetni. A beltag által befizetett összeg tagi kölcsönnek minősül-e? Ha igen, és mivel visszafizetésre nem számíthat, elengedettnek kell-e tekinteni? Fennáll-e az illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: A társaság alkalmazottai sok esetben kiküldetési rendelvény alapján használják a saját tulajdonukban lévő személygépkocsit. A költségeik ellentételezésére a társaság fizeti a futott kilométerek alapján az APEH-norma szerinti költségtérítést, valamint a 9 Ft-ot kilométerenként. Legfeljebb milyen időszakra adható előre kiküldetési rendelvény?

Kérdés: Adott egy közhasznú alapítvány (vállalkozási tevékenységet nem végez), mely támogatást kap felnőttoktatás céljára, a támogatás felhasználható étkeztetésre és szállásköltségekre is. Az alapítvány mind az előadó tanárok, mind a tanulók étkezési és szállásköltségeit is költségként számolja el. Az így juttatott étkezés és szállás reprezentációs költségnek számít-e, kell-e utána adót és járulékot fizetni, vagy adómentes juttatás a teljes összeg? Kell-e az adómentesség miatt valami külön dokumentáció, nyilvántartás (pl. külön a tanárok, külön a tanulók költségei)?

Kérdés: Egy kht. pályázaton 36 fő munkanélküli képzését nyerte el. A pályázat költségvetésében szerepel a 36 főnek a képzés időtartamára 9 hónapon keresztül a minimálbérnek megfelelő (69 000 Ft) képzési támogatás kifizetése. Az Szja-tv. 1 számú mellékletének 7.17-es pontja alapján a képzési támogatás adómentes. A magánszemélytől a képzés idejére járó képzési támogatásból milyen jogcímen és milyen jogszabály alapján kell valamit levonni? A képzési támogatás után kell-e és milyen mértékű járulékokat fizetni?

Kérdés: Két társaság adásvételi szerződést kötött takarmánykukorica adásvételére 2008. 03. 02-án. A szerződésben rögzítették a mennyiséget és az egységárat, teljesítési határidő május 16. A kitárolt/elszállított takarmánykukorica vételárára vonatkozó számlát hetente, a kitárolást követően, a szállítólevelek kézhezvétele után jogosult az eladó kiállítani, és a vevőnek megküldeni. A szerződésben állapodtak meg abban is, hogy a vevő a vételárat négy részletben, 06. 24-én, 07. 15-én, 08. 26-án és 09. 16-án köteles megfizetni. A teljesítés megtörtént, a vevő hetenként nyilatkozatot adott, ami tartalmazta a beszállított mennyiséget, a teljesítés időpontját, az eladó ezzel megegyező időponttal állította ki a termékértékesítésről a számlát. A vevő aggódik, szerinte az Áfa-tv. 58. §-a szerint kellett volna kiállítani a számlát, nem az 55. § szerint. Az eladó nem hajlandó módosítani. Kinek van igaza?

Kérdés: A társaság jelenleg bérelt telephelyen működik, gépeit is itt tárolja. A bérbeadó szerződésszerűen bejelentette, hogy a bérleményt egyéb hasznosítási elképzelései miatt nem kívánja a továbbiakban bérbe adni. Lehetőségként kínálkozott bérlésre, esetleg későbbi megvételre a társaság tulajdonosainak a tulajdonában álló, a szomszédos településen elhelyezkedő terület. Ezen terület jelenlegi művelési ági besorolása azonban nem megfelelő. Az érintett önkormányzat a változtatást támogatta, a szükséges tervezési munkát azonban csak abban az esetben kezdeményezi, ha a kft. állja annak a költségeit. Továbbá azt is kikötötte, hogy a kft.-hez nem köthető módosítások a Településszerkezeti tervbe, a Szabályozási tervbe, a Helyi építési szabályzatba is belekerüljenek. A kft. magára vállalta a teljes költséget. A tervezői munka egy része már 2008-ban megvalósult, másik része 2009-ben. A leírtak alapján a tervezői munka költsége a társasági adó, illetve a különadó rendszerében a részteljesítések éveiben elismert költségnek számít-e? Az áfa visszaigényelhető?

Kérdés: Hogyan lehetséges a folyamatos szolgáltatások előre több hónapra, illetve utólagos számlázása szintén több hónapra, ha negyedévenként, félévenként, vagy esetleg évente szeretnénk számlázni, és ilyenkor mi lesz a számlán a teljesítés dátuma? A cégünk sok más cégnek, intézménynek kis összegű folyamatos szolgáltatást nyújt, konkrétan informatikai szolgáltatásról van szó. Ezeknek a havi díja 1-2 ezer forint, így a havi számlázás és a számlák elküldésének költsége nagyon sokba kerül az árbevételhez viszonyítva. Kérdésünk: megoldható-e, hogy ezeket a folyamatos szolgáltatásokért fizetendő díjakat ne havonta, hanem negyedévente, félévente vagy adott esetben évente számlázzuk? Ha igen, lehetséges-e utólag számlázni, s ennek mi a feltétele, illetve ilyenkor mi lesz a teljesítés dátuma? Az előreszámlázás, úgy gondoljuk, lehetséges. Ebben az esetben mi lesz a teljesítés dátuma, pl. negyedéves vagy féléves, illetve éves előreszámlázás esetén?

Kérdés: "SZ" egyéni vállalkozó tartozik "L" kft.-nek 54 millió forinttal. "CS" kft. megveszi a fenti összegű tartozást 30 millió forintért "L" kft.-től. A továbbiakban "CS" kft. tartozik "L" kft.-nek 30 millió forinttal, "SZ" pedig tartozik "CS" kft.-nek 54 millió forinttal. Az Szt. 33. §-ának (1) bekezdése szerint az ellentételezés nélküli tartozásátvállalást el kell határolni. A fenti esemény ellentételezés nélkülinek minősül-e? Hogyan kell könyvelni? Módosítja-e a társasági adó alapját? Mi a teendő, ha "SZ" egyéni vállalkozó megszünteti a vállalkozását, és "CS" kft.-nek behajthatatlan követelése lesz?