1399 talált állásfoglalás a térítés kifejezésre

Kérdés: A pályázati forrás felhasználásával megvalósuló projekt eredményeként adóköteles bevétel várható 2-3 év múlva. A projekthez kapcsolódó bizonylatokat elkülönítetten kezeljük, nem arányosítunk, bár arányosításra kötelezett áfaalanyként nyújtottuk be a pályázatot. Mikor és hogyan tudjuk érvényesíteni a levonható áfát? Már a felmerülést követően élhetünk a visszaigényléssel?

Kérdés: A kft. tevékenységi köre saját tulajdonú ingatlan bérbeadása. A kft. 2005-ben vásárolt egy ingatlant, mely irodaházként egy helyrajzi számon van bejegyezve. Az ingatlant 2008-2009. években átalakítja úgy, hogy a földszinten irodaházat, az emeleten társasházi lakásokat alakít ki. Az átalakítás bejezésekor a földszinti irodaházra és az emeleti társasházakra külön-külön helyrajzi számokat kér. A földszinti irodaházat továbbra is bérbe adják, az emeleti társasházakat értékesíteni kívánják. A társaság a korábbi években több százmilliós fejlesztési tartalékot képzett. A fejlesztési tartalék olyan beruházásra oldható fel, amelyre értékcsökkenés számolható el. Jelenleg az egy helyrajzi számon szereplő ingatlan átalakítására merülnek fel a beruházási kiadások. Az ingatlanátalakítás befejeztével a beruházási kiadásokat ráaktiváljuk az egy helyrajzi számon szereplő ingatlanra, majd helyrajzi számonként megbontjuk az irodaház és a társasház bekerülési értékét. Az ingatlan irodaházrészét a felújítást követően is bérbe adják. A 2008. és 2009. évben feloldott fejlesztési tartalék összegét csak az irodaház értékcsökkenésénél tekintjük elszámolt amortizációnak. Az értékesítendő társasházi lakásokat átminősítjük forgóeszközzé, és értékcsökkenést, fejlesztésitartalék-felhasználást nem számolunk el rá. Kérdés, helyes-e az eljárás, felmerülhet-e egy esetleges szankcionálás lehetősége?

Kérdés: Tag vagyok egy gazdasági társaságban. Rendszeres jövedelemben nem részesülök. Évek óta havonta elszámolok a társasággal hivatalos célú gépkocsihasználatot a saját tulajdonomban lévő személygépkocsi után. Idáig útnyilvántartás alapján minden hónapban kifizették a hivatalos gépkocsi-használatot. A társaság könyvvizsgálója szerint a kiküldetési rendelvény nélkül elszámolt saját gépkocsihasználat után a magánszemélynek kell a cégautóadót megfizetnie, ha a kifizető őt erről írásban tájékoztatta. A jövőben sima útnyilvántartás alapján már nem számolható el hivatalos gépkocsihasználat? A kiküldetési rendelvénynek mit kell tartalmaznia? Hogyan kell bizonylatolni a megtett km-eket, a gépkocsihasználatot, hogy cégautóadót és egyéb járulékterheket ne kelljen fizetni?

Kérdés: Az új típusú cégautóadóval megszűnik az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános szabály, mely szerint az adó megfizetésével minden, az autóval kapcsolatos kiadás elszámolható. A műszaki szakértéshez 2007. évben vásárolt személygépkocsi milyen költségei és mi alapján számolhatók el a tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozónál 2009-ben?

Kérdés: Az alkalmazott saját személygépkocsijával történő munkába járásának kizárólag az APEH-norma + 9 Ft/km szerinti költségtérítése esetén nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettség. Igaz ez a szabály függetlenül attól is, hogy az alkalmazott lakóhelye és a társaság telephelye (ahol ő dolgozik) ugyanazon a településen van? Ennek elszámolásához továbbra is elegendő a jelenléti ív vezetése?

Kérdés: Hogyan történjen az önkormányzat tulajdonában álló törzsvagyonon a víziközmű-társaság által végzett felújítás átadása az önkormányzat részére? Kell-e a gazdasági eseményről számlát kiállítani? Ha igen, milyen megnevezéssel történjen a gazdasági esemény megjelölése?

Kérdés: Közhasznú alapítvány cél szerinti tevékenysége keretében támogatásból pénzbeli juttatásként részben vagy egészében finanszírozza magánszemélyek tanulmányi költségeit, konferencián való részvételi költségeit, a nappali tagozatos hallgatóknak második szakirány felvételére költségtérítést ad. Előfordul, hogy nemcsak pénzben, hanem tárgyiasult formában is nyújt támogatást vagy programot szervez. Ezeket a kiadásokat személyi vagy anyagjellegű ráfordításként, vagy egyéb ráfordításként kell könyvelni?

Kérdés: A belterületi építésitelek-tulajdonnal rendelkező kft. 2007-ben megállapodott az önkormányzattal, hogy a kft. jogosult – meghatározott pénzösszeg ellenében – a telek csapadékvizét a csatornába bevezetni. Ezen jog ellenértékét két részletben kell befizetni, a 2. részlet még nem esedékes. A csatornaépítés beruházás elkezdődött, a kft. azonban a telket értékesítette, az ellenérték magában foglalta a csapadékcsatornára való rácsatlakozás még ki nem fizetett 2. részletét is. A kft. helyesen járt el akkor, amikor a közcsatornába való csatlakozás díjának 1. részletét beruházásként számolta el? Elszámolható-e egyéb ráfordításként a még ki nem fizetett 2. részlet, amelynek a fedezete a telek árában megtérült?

Kérdés: Bérelünk egy telephelyet, és azon beruházást hajtunk végre. Bővítjük az ott létesített műhelyépületet. Ezt beruházásként könyveljük. Ha a tulajdonos felmondja a bérletet, az ingatlant nem tudjuk elvinni. Leírhatjuk-e egy összegben az értékcsökkenést? Ingyenes eszközátadásnak minősül-e, ha a tulajdonos nem hajlandó fizetni a bővítésért?

Kérdés: Az autókereskedő díjmentesen ad bérbe személygépkocsit a kft.-nek. A bérleti szerződés nem lízingtípusú. A bérbeadót terheli a biztosítási díj. A kft. felé csak az autópálya-matrica kerül számlázásra. A használó útnyilvántartást vezet, és üzemanyagköltséget számol el. Van-e cégautóadó-fizetési kötelezettség? Kell-e továbbra is útnyilvántartást vezetni? Mit kell, illetve mit lehet tenni magáncélú használat esetén?