Találati lista:
301. cikk / 813 Nyílt végű pénzügyi lízing vagy bérlet
Kérdés: Ügyfelünk nyílt végű pénzügyi lízing keretében tehergépjárművet bérel. A bérlet kezdetén kap egy elszámolási bizonylatot a gépjárműről, ami alapján az eszközt aktiválják, és 20%-os maradványérték meghatározásával, 20% amortizációs kulccsal leírják. Eltelt 6 év, a lízingkötelezettséget kifizették. Az eszköz aktivált értéke 20 000 E Ft, a maradványérték 4000 E Ft. A társaság az eszközt megvásárolja 3000 E Ft-ért. Mi történik a könyvekben?
302. cikk / 813 Számla e-mailben, PDF-formátumban
Kérdés: E-mailben, PDF-formátumban érkező számlát kinyomtatunk, 2013. 01. 01-jétől befogadható-e a számla, levonhatjuk-e az áfát? A PDF-számla pont úgy néz ki, mintha postán küldték volna, mivel a számla aláírása nem kötelező.
303. cikk / 813 Számlázás euróban, fordított adózással, engedményezéssel
Kérdés: Számlázni szeretnénk euróban, fordított adózású terméket. Tudom, hogy az áfát forintban is fel kell tüntetni az általam használt árfolyammal. Az áfaalapot is fel kell tüntetni? Milyen árfolyammal? A számlázott eurót engedményeznénk egy harmadik félnek, a beruházási szállítónak, akivel a vállalkozási szerződést forintban kötöttük meg. A vevő által a szállítónak átutalt eurót milyen árfolyamon lehet a vállalkozási szerződés forintösszegébe beszámítani?
304. cikk / 813 Magyar termék értékesítése svájci fióktelepen keresztül
Kérdés: Tisztítószerek gyártásával foglalkozó magyar cég a Magyarországon gyártott tisztítószereket fióktelepére, Svájcba kívánja kiszállítani és ott értékesíteni. Pénzügyi rendezés nem lesz. Magyarországon ez termékértékesítésnek minősül, és mint export szerepel az áfabevallásban, vagy mint vagyonmozgás az áfában nem is szerepel? Kell-e számlát kiállítani, vagy elegendő a szállítólevél? A könyvekben a készletmozgást kell szerepeltetni önköltségi áron? Vámoltatásra szükség van?
305. cikk / 813 Alkatrészcsere elszámolása
Kérdés: Az autószerelő kft. alkatrészeket vásárol. Előfordul, hogy visszaviszik, mert mégsem az kell, de nincsen más. Ilyenkor visszafizetik az árát. Az is előfordul, hogy visszaveszik, és más fajtát hoznak el, vagy egészen mást. Ilyenkor ez az alkatrész kevesebbe kerül, a különbözetet visszafizetik. Az áfabevallásba a visszárut a 31. sorba kell beírni, mint fizetendő áfát. Egyik esetben sem lehet, mint visszaigényelhető adót csökkentő tételként a 66. sorba beírni? Számvitelileg a visszáruk értékesítésként kezelendők?
306. cikk / 813 Áfatörvény szerinti árfolyam használata
Kérdés: Ha a vállalkozás él az Szt. biztosította lehetőséggel, és külföldi pénzértékben meghatározott követelései és kötelezettségei forintértékét az Áfa-tv. szerinti árfolyam használatával határozza meg – a vállalat egyébként az MNB-árfolyamot használja –, akkor melyik napi árfolyamokon történik az alábbi tételek forintosítása: Közösségen belüli, Közösségen kívüli termékértékesítés különböző paritások mellett, és ezen értékesítések helyesbítő számláinak forintosítása, továbbá Közösségen belüli, Közösségen kívüli szolgáltatásnyújtás, és az erről készült helyesbítő számla forintosítása?
307. cikk / 813 Késedelmi kamat könyvelése
Kérdés: Társasházunk gépi programmal könyvel. A program által készített mérlegben a követelések megbontva szerepelnek: közösköltség-tartozás, ez bontódik jelzáloggal terhelt és nem terhelt tartozásra, késedelmikamat-tartozásra. Véleményem szerint a késedelmi kamat nem kerülhet be a követelések közé.
308. cikk / 813 Utólag adott nem számlázott engedmények könyvelése
Kérdés: Hogyan kell könyvelni a szerződés alapján évente utólag adott nem számlázott engedményt? Elfogadható-e, hogy az engedményről készített "pénzügyi értesítőt" előírjuk kötelezettségként (T 86 – K 479), majd amikor a vevő a legközelebbi vásárlásnál érvényesíti, felhasználja, akkor a kötelezettségről a vevői számla (T 479 – K 311) pénzügyileg teljesített lesz?
309. cikk / 813 Értékesített termékek önköltsége
Kérdés: Társaságunk költségnemre és költséghelyre is könyvel. Egyedi termelőgépeket, gyártóeszközöket állítunk elő. A 2011. évben indított munkaszámon van 50 db félkész termék költsége, amelyet 2011. 12. 31-én befejezetlen termelésként mutattunk ki. Ebből 20 db-ot 2012-ben eladtunk, de újabb munkaszámot indítottunk el, amelyre költségek kerültek. A megmaradt 30 db eladása 2013-ban esedékes, újabb munkaszámmal és költséggel. Az utókalkulációnál helyesen járok el, ha a 3 munkaszám összes költségét (a 2013. évit is) bearányosítom a 30 darab termékre? Ez lesz az, amit a mérlegbe beállítok befejezetlen termelésként a 2011-ben indított munkaszámon.
310. cikk / 813 Bérbeadó által elismert beruházás
Kérdés: Bérelt ingatlanon végzett beruházás esetén, amennyiben a bérbeadó és a bérlő megállapodnak abban, hogy a bérlő által elvégzett beruházás összegével egyező értékű, a havi bérleti díjakban (pl. 20 hónap alatt) számlában adott kedvezményként (például a szerződéses bérleti díj 50 százaléka) elismeri a bérbeadó a beruházás értékét, valamilyen hányadát, miként alakulnak az ezen tárgykörben adott válaszok? Azaz a bérbevevő tárgyi eszközként nyilvántartásba veszi a bérelt ingatlanon végzett beruházást teljes összegében, innen számolja az értékcsökkenést? Ugyanakkor a bérbeadó árbevétele a jelzett időszakban csak a kedvezménnyel csökkentett összegű lesz? Helyes ez a megoldás?
