Cégembléma hímzése

Kérdés: A nagykereskedelmi cégtől munkaköpenyeket és pulóvereket rendeltünk meg, és mindkét termékre ráhímeztettük a cég emblémáját. Az így beszerzett termékeket anyagköltségként, vagy igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelnünk? A termékeket a dolgozóknak kiosztottuk, és előreláthatólag 1 éven belül elhasználódnak. A hímzés értéke a ruházat beszerzési értékének 15 százaléka.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nemderül ki, hogy a munkaköpeny és a pulóver munkaruházati terméknek minősül-e.Amennyiben megfelel az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjában foglaltaknak,és így munkaruházati terméknek minősül, akkor még eldöntendő az is, hogy ezenmunkaruházati termékeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Magáncélú telefonhasználat számlázása

Kérdés: A Számviteli Levelek 140. számában több helyen is azt közlik, hogy a magáncélú telefonhasználat miatt a magánszemélynek kiszámlázott díj nem közvetített szolgáltatás. Az e tárgyban kiadott PM-APEH tájékoztató egyértelműen rögzíti, hogy a továbbszámlázás közvetített szolgáltatás. Milyen tényekre alapozzák véleményüket?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy egyrészt a PM-APEHtájékoztató a cégtelefonok magáncélú használatával összefüggőadókötelezettségről nem fogalmaz egyértelműen, másrészt a magánszemélynekkiszámlázott díj nem minden esetben felel meg az Szt., illetve az Áfa-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Magáncélú telefonhasználat – helyi adó

Kérdés: A társaságnál a központi informatikai rendszer minden alkalmazott vezetékes telefonhívását rögzíti. A telefonbeszélgetések után az alkalmazott tájékoztatást kap a hívott számról, a beszélgetés idejéről és díjáról. A díj megegyezik a telefontársaság által számlázandó összeggel a mobiltelefonok esetében. A vezetékes telefonok díját rögzítették a központi rendszerben a szolgáltató tarifái alapján. A munkavállalónak nyilatkoznia kell arról, hogy hivatalos vagy magáncélú beszélgetést folytatott. Ha a beszélgetés magáncélú, akkor a társaság ennek összegét a dolgozónak kiszámlázza, a dolgozó azt megfizeti. A számlán a társaság feltünteti, hogy az közvetített szolgáltatást tartalmaz. A kiszámlázott magáncélú telefonbeszélgetés díját árbevételként számolják el, a bejövő szolgáltatói számlát igénybe vett szolgáltatásként könyvelik az 5. számlaosztályban, majd a továbbszámlázott összeget – mint közvetített szolgáltatást – átvezetik a 8. számlaosztályba. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja a közvetített szolgáltatásként elszámolt telefonköltséggel? Megfelelnek a leírtak a magáncélú használat dokumentálására, ha a társaság a magáncélú telefonhasználatra szabályzatot is készített?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert az abban foglaltak akérdésekre adandó választ is alátámasztják, azokhoz csupán néhány kiegészítőmegjegyzést kell fűzni.A Htv. 39. §-ának (1) bekezdése szerint: az adó alapja anettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Ajándékként átadott eszközök

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás
Részlet a válaszából: […] Az ajándékozónál a nem magánszemély (intézmény, gazdaságitársaság) részére adott – a kérdésben nevesített – eszközöket (ideértve azegyszer használatos teszteket is) az Szt. 86. §-a (7) bekezdésének a) pontjaalapján térítés nélküli eszközátadásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Ügyvezető adómentes béren kívüli juttatása

Kérdés: A gazdasági társaság többségi tulajdonos tagja, aki a társaság ügyvezető igazgatója, a társaságnál heti 36 órát vagy azt meghaladó munkaidőben dolgozik, 2007. január 1-jétől részesülhet-e a gazdasági társaságtól adó- és járulékmentesen a törvényben meghatározott értékhatárig azon adómentes béren kívüli juttatásokban, amelyek együttes összege a 400 000 Ft/adóév értékhatárba beletartoznak?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 71.§-ának (1) bekezdése szerint: a munkáltatónál adóköteles béren kívülijuttatásnak minősül a munkáltató által a (2) bekezdésben felsorolt, az Szja-tv.rendelkezései szerint a munkavállalóknak az adóévben biztosított juttatásokegyüttes értékéből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Ügyvezető természetbeni juttatásai

Kérdés: A gazdasági társaság többségi tulajdonos tagjának, aki a társaság ügyvezető igazgatója, és a társaságnál heti 36 órát vagy azt meghaladó munkaidőben dolgozik, 2007. január 1-jétől a gazdasági társaság adhat-e adó- és járulékmentesen az Szja-tv.-ben meghatározott határig adómentes természetbeni juttatást? [Szja-tv. 69. §-a és 1. számú melléklete, pl. önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, kockázati biztosítás, csekély értékű ajándék, étkezési utalvány?]
Részlet a válaszából: […] A válaszhozelőször az ügyvezető igazgató jogállását kell tisztázni. A gazdasági társaságügyvezető igazgatója a Gt. szerint – függetlenül attól, hogy többségitulajdonos, vagy nem többségi tulajdonos, vagy egyáltalán nem tulajdonos,illetve heti 36 órát dolgozik-e vagy sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Marketingakció árengedménye

Kérdés: Az áramszolgáltató vállalkozás a fogyasztás növelése érdekében 2006. október 1-jétől 2007. április 30-ig meghirdetett marketingakciója keretében lehetővé tette azok számára, akik elektromos sütő-, főző-, fűtőberendezést vásároltak, hogy a névre szóló számla végösszegének 10 százalékát az aktuális havi áramdíjszámla fizetendő összegéből levonják. Hogyan kell elszámolni az áramszolgáltatónál az árbevételt és áfát tartalmazó követelés összegéből a 10 százaléknak megfelelő, pénzügyileg már rendezettnek tekintendő összeget? Kell-e, lehet-e a jövőbeni várható összegre céltartalékot képezni? Milyen adóvonzata van, lehet az akciónak?
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdések végén kezdjük. Bár a kérdés nem utalrá, feltételezzük, hogy a marketingakcióval megcélzott fogyasztókmagánszemélyek. Az Szja-tv. 1. számúmellékletének 8.14. pontja szerint: adómentes természetbeni juttatás a kifizetőáltal üzletpolitikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Nyugdíjas helyi bérlet adókötelezettsége

Kérdés: Elszámolhatja-e a vállalkozás adómentes természetbeni juttatásként a nyugdíjas helyi bérletet, ha a közlekedési vállalat – más jogszabályra hivatkozva – nem ad a vállalkozás nevére szóló számlát?
Részlet a válaszából: […] Nem számolhatja el a vállalkozás adómentes természetbenijuttatásként a nyugdíjas helyi bérletet, ha a közlekedési vállalat – másjogszabályra hivatkozva – nem ad a vállalkozás nevére szóló számlát. Az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.34.pontja szerint az adómentesség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Autópálya-matrica adókötelezettsége

Kérdés: Adóköteles bevételnek minősül-e 2006. 09. 01-jétől a 2006. 01. 01-jén megvásárolt éves autópálya-bérlet 50 százaléka ?
Részlet a válaszából: […] Az autópálya-matrica magáncélú használata miattiadókötelezettséggel kapcsolatos szabályokat már 2005. január 1-jétől kellalkalmazni. Ez a kötelezettség kizárólag a magánszemély saját (vagy bérelt,kölcsönvett) személygépkocsijának hivatali, üzleti használatára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Sporttáborszervezés költségei

Kérdés: Egy magyar kft. diákoknak, fiataloknak nyári nyelvi, ill. sporttábort szervez. A tábor munkájában részt vesznek magyar és külföldi tanárok, diákok és edzők is. Ők a feladatukat önkéntesként végzik majd, a kft. csupán felmerült költségeiket fogja megfizetni. Ilyen pl. az üzemanyag, a vonatjegy, a biztosítás és természetesen a tábor ideje alatt a szállás és étkezés költsége. Milyen adókötelezettség merül fel?
Részlet a válaszából: […] Ha a kft. szervezi az említett táborokat, a felsoroltköltségek adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek. A közterheket ajuttatónak kell megfizetnie a természetbeni juttatásokra vonatkozó Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének l) pontjarendelkezései szerint....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.
1
13
14
15
42